Dokumentumfilmnek szánták, de a legtöbb jelenet miatt simán megüti a horror kategóriát. Az elején és a végén egy öreg ruszki beszél, aki nekem felettébb gyanús, hiszen orvos volt, ott volt a táborban, és túlélte. Persze ő úgy meséli el a történteket, mintha csak valami mellékszereplő lett volna.
A film 1. részének második fele és a 2. részének első fele az úgymond izgalmas, mert a többin vagy az öreg orosz beszél, vagy a közben zajló történelmi eseményeket taglalják. Amúgy a felirat fos, mivel csak a ruszkit fordították le. Ám ez nem zavaró, mert a kísérletek közben nincs párbeszéd, csak valami agybamászó horrorisztikus zene.
Térjünk rá a kísérletekre, hisz ezek alkotják a film gerincét. Az egész ilyen fekete-fehér stílusban készült, csupa régi felszereléssel. Szinte ugyanazzal a technikával, melyet a hírhedt roswelli ufó boncolásos videóban látunk. Egy japcsi tiszt és egy nagyon szép arcú japcsi orvosnő látszik minden jelenetnél, melyek során villanásnyi időkre régi fotókat is be-be-szúrnak. Közben nyikorog a zene, és olyan dolgokat mutatnak, hogy majdnem abbahagytam az egészet. Például mikor különféle élőlények másztak be/ki az élő emberből bizonyos testnyílásainál, az kiverte a biztosítékot. Ennyire undorító és sokkoló dolgot még sosem láttam a képernyőn ezelőtt. Aztán erőt vettem magamon és tovább néztem.
Az egész film sokkoló, ez a legjobb szó rá, ezért egy 10-es skálán 15 pontot adnék rá. Egy élmény, amit nem nagyon lehet überelni, de azt nem mondom, hogy ajánlott lenne megnézni.
