"A történelmet a győztesek írják." Elég sokan idézik, de a da Vinci-kódban jobban is kibontja Dan Brown: "History is always written by the winners. When two cultures clash, the loser is obliterated, and the winner writes the history books-books which glorify their own cause and disparage the conquered foe." Erősen szabd fordításban a történelemben a győztes dominál a vesztesek és az ő erőfeszítéseik feledésre vannak ítélve.
A Szilícium-völgy forradalmának már a bemutatója is gyanús volt. Két részt megnéztem és igazolódott az előérzetem. Ez nem arról a 70-es évek érdekes, sokszínű közegéről szól, hanem 75%-ban a győztesekről. A vesztesek még ha abban az időszakban meghatározóbbak voltak, akkor is csak statiszták lehetnek.
Jól indít a völgy és korszak bemutatásával. Ezoterizmus, kommunista és "make love not war". Hippi mozgalom, drogok és Jobs. Előkerül az Altair a homebrew klub és Bill Gates. Majd ez egy ponttól kezd zavaróvá válni: végig csak a győztesek: Apple-Jobs, MS-Gates, IBM. A többi szereplő háttérbe szorul. Szó esik Palo Altóról, majd sokkal több Jobsról.
Nem hazudnak, csak szimplán nem esik szó sok dologról, vagy úgy van beállítva mintha rögtön sikerre lett volna ítélve:
- A Radio Shack és Commodore párosról, akik dominálták a microcomputer piacot évekig
- Az MS BASIC későbbi életéről és hogy mennyire leterjedt a 8 bites gépekben
- Az üzleti kudarcról amit Lisanak hívtak
- A csoda új Macintosh nehéz indulásáról: nem volt rá program, lassú volt és ráfizetéses volt az elején
- Az Apple fejőstehenéről és hogy Jobs félretolta annak a fejlesztését
Hiányzik az Atari, a Commodore, az első hordozható számítógép.