2019. április 20., szombat

Gyorskeresés

A legnagyobb csillagok

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Bevezető:

Anno csillagász szerettem volna lenni, most se bánnám ha az lennék, de változnak az idők :D
Szeretnék bemutatni pár csillagot, amiknek a méretei elég nagyok, nagyobbak, minta Napunk, képekkel és némi leírással remélhetőleg (persze mint tudjuk, nem a méret a lényeg ;) )
Ismereteimet valahonnét a régmúltból szedem elő az agyam egyik poros sarkából, szóval előfordulhatnak hibák, javítsatok ki kérlek, ha tévedek :)

Na kezdjük azzal, hogy mi is az a csillag. A csillag egy olyan égitest, ami nukleáris energiát termel, ebből adódóan saját fénnyel is rendelkeznek, míg az egyszerű bolygók nem. A termetüktől és tömegüktől függően válhatnak vörös óriássá, neuron csillagokká, szupernóvákká, fekete lyukakká (a Napunk vörös óriássá fog válni, majd felrobban pár milliárd év múlva).

A Nap:

A mi csillagunk a Nap. Felszíne kb. 5 500 K(elvin) hőmérsékletű, A Nap áldott jószág és egyben ellenség is. A Nap sugároz és flereket is bocsát ki. A sugárzás lebontja az emberi szöveteket és megöl minket, épp ezért olyan veszélyes az űr amilyen. Szerencsére a Föld rendelkezik magnetoszférával, így megvéd tőle. A Flerek vagy napkitörések hirtelen következnek be (ma már viszonylag megtudjuk jósolni mikor fog bekövetkezni egy), és hatással vannak a földi életre, ugyanis hatalmas elektromos feszültséget szállítanak, ami belépve a Földre, túlterhelheti a vezetékeket, megölheti a transzformátorokat, ebből már többször is volt probléma. A Napunk, mint tudni illik a Tejútrendszerben helyezkedik el. Gravitációs ereje nem csak arra képes, hogy egybe tartsa a Naprendszert, hanem megvéd minket a kozmikus sugárzástól is. Nem tudjuk mi van pontosan ezen a védőzónán kívül, csupán egy emberi eszköz fog eljutni oda, az a Voyager, ami már nagyon közel van, vagy már át is lépte ezt a határt. Ez az ember első olyan készítménye, ami elfogja/elhagyta a Naprendszert. Na de sok mindent köszönhetünk még a Napnak, de itt az ideje, egy pár adatnak is.

Fizikai adatai:
(a továbbiakban remélhetőleg ezekhez az adatokhoz fogunk viszonyulni)

Sirius A (Sziriusz A)

Sirius A és a Nap

A Sziriusz a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Földről látszólag ez a legfényesebb csillag (persze a Napon kívül). 8,6 fényévre van tőlünk (ugye 1 fényév 3600*24*300000). Abszolult fényessége 23x akkora, mint a Napé, felszíni hőmérséklete 10 000 Kelvin, átmérője 1,8-szer, míg tömege 2,35-szor nagyobb, mint a központi csillagunké. Jól tudom, hogy a Sziriusznak van egy kisérője, a Sziriusz B, de azzal most nem foglalkozunk.

Pollux, a Narancs Óriás

A Pollux egy narancssárga felszínű csillag, a 17. legfényesebb csillag az égbolton. Átmérője 8-10-szerese, tömege 2-3-szorosa, fényessége 32-szorosa a Napénak. A hozzánk legközelebb eső óriáscsillag (vörös óriás), aminek 2006-ban felfedezik, hogy van egy bolygókísérője, a Pollux b (2.9 Jupiter tömegű). Ez egy kettős csillag, párja a Castor. Gyakran Castor-Pollux párosként emlegetik őket, a Pollux a fényesebb. Elvileg van egy harmadik csillag is, de arról nem tudok semmit, sőt, a trió mindegyike kettős csillag. A Pollux, az Ikrek csillagképben helyezkedik el.

Fizikai adatai:

Pollux fizikai adatai

Arcturus

Arcturus mérete a Nap és a többi csillaghoz képest

A Medve Őre vagy Medveőrző (Arcturus) az Ökörhajcsár csillagkép legfényesebb csillaga, az égbolton a 4. legfényesebb csillag (az Alpha Centauri két fő csillagának közelsége miatt). A Földtől 36-37 fényévnyire található, kissé narancssárga színű. Átmérője 27-szerese, tömege kb. ugyanakkora mint a Napé (1,1 naptömeg). Sugara kb. 17 870 000 km, felszíni hőmérséklete 4 290 K. Körülbelül 6-8,5 milliárd éves lehet, egyes sejtések szerint ilyen lesz a mi Napunk is kb. 5 milliárd év múlva. Az Arcturus már a végső stádiumban van, ha elfogy a hélium, leválik a külső héj és fehér törpévé alakul. Fényessége kb. 110-szer akkora mint a Napé.

Aldebaran, "a követő"

Nevét a Plejdákok miatt kapta, ugyanis azokat követi. Az Arcturus-hoz hasonlóan ez is vörös óriás. A Bika csillagképben helyezkedik el. Az Aldebaran távolodik tőlünk, gyorsabban, mint a 300 legfényesebb csillag közül bármelyik. Ő volt a legfényesebb csillag az elmúlt 1 millió évben. 320 000 évvel ezelőtt a távolsága 21,5 fényév volt, ekkor volt a legközelebb a Földhöz. Átmérője negyvenszerese a Napénak, tehát úgy 55 680 000 km, felszíni hőmérséklete 4 000-4 700 K között mozog, fényessége és nagysága azonban növekedőben van, mivel elhasználta a hidrogénjeit és héliumátalakulás zajlik benne. Neki van a legmélyebb narancssárga színe a legfényesebb csillagok közül, azonban még se olyan mély, hogy M-osztályú csillag, pl.: a Betelgeuse.

Rigel, a Kék Szuperóriás

Rigel és a Nap

Rigel az Orion csillagkép legfényesebb csillaga és 7. a legfényesebb csillag az égbolton. Sugara hozzávetőlegesen 54 250 000 km (70-78 Nap-sugár), tömege 18 naptömeg, felszíni hőmérséklete 11 000 K. Földtől mért távolsága 775-800 fényév, Abszolút fényessége a Napnak a 40 000-szerese, UV sugárzása 66 000-szerese. A végső stádiumban lehet már, mikor is a héliumkészleteit szénné és oxigénné alakítja. Mivel elegendő tömeget veszít ahhoz, hogy ne szupernóvává alakuljon, ezért elvileg egy ritka oxigén-neon fehér törpévé válik (erről nem tudok semmit, ideje majd utána nézni :K ).

Pistol azaz Pisztoly-csillag, a Kék Hiperóriás

A Pisztoly-csillagot még a Hubble teleszkóp fedezte fel a 90-es években, egyike a legfényesebb csillagoknak a Tejútrendszerben. Távolsága a Földtől kb. 25 000 fényév, a Nyilas csillagképben található. Luminozitása nagyjából 4 milliószorosa a Napénak (ez becsült érték), csillagszele (vagy napszél) 10 milliárdszorosa, sugara 300-400 Nap-sugár között mozog, becsült a 306 Nap-sugár azaz 212 800 000 km, felszíni hőmérséklet 11 400 K, tömege 80-150 Naptömeg között mozog, amit becsülnek az a 115. Nevét a Pisztoly-ködről kapta, amit megvilágít. Egy kis érdekesség, hogy 20 másodpercenként sugároz ki annyi energiát, mint a Nap egy év alatt.

Antares A, a Vörös Hiperóriás

Antares mérete a Nap (1 pixel) és a többi csillaghoz képest

Anteres a Skórpió csillagkép legfényesebb csillaga, szuperóriás. Vörössége a Marséhoz hasonló. Abszolút fényessége -5,28 magnitúdó (magnitúdó: égitestek fényességének mértékegysége), kb. 600 fényévnyi távolságra van tőlünk. Luminozitása az ötvenszerese a Napénak, sugara 883 Nap-sugár, tömege 12,4 Nap-tömeg, felszíni hőmérséklete úgy 3 400 K. Ez egy kettős csillagrendszer, de az Antares B-ről nem fogok szót ejteni. Egyes becslések szerint a csillag 12 milliárd éves.

Betelgeuse

Betelgeuse úgy 400-640 fényévnyire van a Földtől, az Orion csillagképben, a 9. legfényesebb csillag az égbolton, de nincs olyan fényes, mint a Rigel. Sugara úgy 820 700 000 km (950-1 200 között mozgó Nap-sugár), tömege 7,7 Nap-tömeg, felszíni hőmérséklet 3 500 K, magnitúdó 0.42, luminozitása 90-150 ezerszerese a Napénak. Mivel a méretéből folyamatosan veszít, halál tusáját vívhatja és egy a nem túl távoli jövőben szupernóvává válhat. Mivel méretéből már 15%-t elvesztett, anno cikkeket úgy dobálták ki, hogy két napunk lehet, mivel a Betelgeuse felrobban.

Megjegyzés: Az Antares A és a Betelgeuse képe direkt így lett beszúrva, talán az Antares lett a nagyobb Betelgeuse 15%-os méret csökkenése miatt az évek alatt, igazából én se tudom, de a Nap-sugárra hivatkozva én a Betelgeuse-t ítéltem nagyobbnak.

Mu Cephei, a Gránát-csillag

A Mu Cephei mérete a többi csillaghoz képest

Mu Cephei egy szuperóriás, a 2. legnagyobb csillag, amit jelenleg ismerünk. 5000 fényévre van a Földtől. Átmérő kb. 1400 Nap-sugár, felszíni hőmérséklete 3 700 K, 20-25 Nap-tömeg, majdnem egy milliárd Nap férne bele. Kora úgy 10 milliárd év. Ha a Nap helyébe tennénk a legkülsőbb pontja a Jupiter és a Szaturnusz között helyezkedne el. Galaxisunk egyik legfényesebb csillaga. Mint a többi vörös óriás, ez is a végső stádiumába léphetett és héliumkészletét éli fel. Tömegéből és méretéből adódóan valószínűleg szupernovává alakul. Ha jól tudom, nevét a Gránát-csillagködről (vagy másnéven IC 1396) kapta. Luminozitása 350 000-szerese a Napénak, abszolút fényessége -6.81 magnitúdó. Kettős csillagrendszert alkot.

VY Canis Majoris, a Vörös Hiperóriás

A Nap és a Föld elenyésző mérete a Majoris mellett

A VY Canis Majoris a jelenleg a legnagyobb csillag, amit ismerünk, bár nem a legfényesebb. Luminozitása úgy 450 000-szerese a Napénak, felszíne nagyjából 3 500 K, közel 4 900 fényévre van a Földtől, a Nagy Kutya csillagképben helyezkedik el. Sugara 987 600 000 km, ami 1420 Nap-sugárnak felel meg vagy 6,6 csillagászati egységnek (CsE). Tömege 30 naptömegnek felel meg. Magnitúdó: 7,961. Tényleges átmérője 2 800 000 000 km - 3 063 500 000 km-re tehető. Korábban a méretét 2100-szorosra becsülték, de ezt már modósították 1420 Nap-sugárra. Egy milliárdszor akkora, mint a Nap, azaz elviekben 1 milliárd Nap beleférne. A Majoris a mi csillagunkhoz hasonlóan egyedülálló. A felszíne olyan hatalmas, hogy ha egy repülővel végigszálguldanánk a felszín felett 900 km/h sebességgel, 1 100 évig tartana míg körbeérnénk.

Remélem nem volt dög unalmas ez a kis bejegyzés. Egy-két adatért Wiki-bá segítségét is kértem, de ez még nem biztosíték arra, hogy pontosak a számok. Ha bármi hiba van, azért elnézést. Most ez így jött ki, remélem azért élvezhető volt :)
Egyik kedvenc csillagom a Betelgeuse, de a Rigel is a szívembe ágyazta magát. Olyan egyszerű, könnyen megjegyezhető nevük van :DDD
Minden csillagról lehet találni valamit az internet bugyraiban, ha valakit érdekel a téma. Nyílván nem számoltam be minden létező nagy csillagról, de remélem ennyi elég.
Búcsúzóul itt van egy méretbeli különbség, hogy ne csak a számok beszéljenek :)

Hozzászólások

(#1) matej013


matej013
(lelkes újonc)

Nézd már, egy leendő csillagász bajtárs! :DDD Ne add fel az álmodat, de arra készülj fel, hogy a csillagászati koordináta rendszerek szopatósak lesznek. :)

A sörben kevés a vitamin. Ezért kell sokat inni belőle.

(#2) elektrotank válasza matej013 (#1) üzenetére


elektrotank
(tag)

Hát köszi a biztatást, de nem sok esélyt látok már rá, ugyanakkor a csillagászat már örökre a szívembe vésődött :D

Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok. - Isaac Asimov

(#3) pakriksz


pakriksz
(őstag)

a fenti csillagok látogathatóak az Elite: Dangerous-ban :) (sajnos nem akciósan :(( )

[ Szerkesztve ]

Troll (nemhivatalos definíció): az akinek véleménye nem tetszik nekünk/nem értünk vele egyet. (10-ből 9 fanboy ezt ajánlja) || Fanboy 8 in 1 (Intel, AMD, Nvidia, konzol, PC,+minden politikai oldal) hiszen "ahol nem mi vagyunk, ott az ellenség"

(#4) Klaus Duran


Klaus Duran
(senior tag)
LOGOUT blog

Tul sokat nézted a Sora no Manimani-t.

Kérdés. Ha egy csillag/bolygó 4000 fényév távolságra van, akkor a 4000 évvel ezelőtti állapotát látjuk? Nem rég olvastam hogy megnőtt a földhöz hasonló bolygók száma. és 4000+ fényév távolságra vannak.

[ Szerkesztve ]

A Doctor nem hal meg, csak átalakul. / M7 :) -> Lumia 950 :( -> HTC 10 :) -> Huawei Mate 20 Pro :l / https://www.youtube.com/watch?v=m7CVOQUO1mw

(#5) Zolaash válasza Klaus Duran (#4) üzenetére


Zolaash
(fanatikus tag)

"Ha egy csillag/bolygó 4000 fényév távolságra van, akkor a 4000 évvel ezelőtti állapotát látjuk?"

Szerintem igen. Kézenfekvőnek tűnik. Engem az érdekelne, hogy hogyan mérték meg pl a nap tömegét, hogy hány gramm egy köbcenti?! ;]

Nem öregszem. Szintet lépek!

(#6) föccer válasza Zolaash (#5) üzenetére


föccer
(PH! nagyúr)

Graviációs hatásából számítják ki, illetve a fényességéből becsülik. Az átlag sűrűsége kiszámításához pedig a cikkben megvan minden adat. Hajrá. :)

üdv, föccer

(#7) elektrotank válasza Klaus Duran (#4) üzenetére


elektrotank
(tag)

Igen. A Napot is úgy látsjuk, amilyen 8 és fél percre volt. Ha a Nap eltűnne az égről, akkor 8 és fél percig észre se vennék, utána pedig sötétség borulna az égre.
Tehát ha egy 4000 fényévnyire lévő csillagot figyelünk, nem azt látjuk, hogy ebben a pillanatban milyen, hanem azt, amilyen 4000 évvel ezelőtt volt, hiszen 4000 év kellett mire a fény eljut. Magyarul ha te feltekintesz az égre a történelmet látod. A múltat. Tehát mondhatjuk, hogy visszatekintesz a múltba :)

Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok. - Isaac Asimov

(#8) elektrotank válasza Zolaash (#5) üzenetére


elektrotank
(tag)

Kettőscsillagoknál a tömeget a kettőjük távolsága és keringési ideje alapján lehet kiszámolni. De egy csillag tömegét ki lehet számítani a tömeg-luminozitás összefüggés alapján is, mert a tömeg és a luminozitás egyenesen arányban nő.
Egy csillag tömege 0,07-8 és 100 naptömeg között mozoghat. Minél nagyobb a tömeg annál nagyobb a gravitációs erő, ugyanakkor annál kisebb az élettartalom, hiszen minél nagyobb a súlya, annál jobban kebelezi be a fűtőanyagát. Egy 1 naptömegű csillag élettartalma (tehát a mi csillagunkké is) kb. 10 milliárd év, míg hozzávetőlegesen egy 30 naptömegű csillagé csak 6 millió év. A tömeg dönti el, hogy mivé is alakul élete végén a csillag (szupernova, fekete lyuk stb...), persze a tömeg nem állandó, hanem változó, a Nap tömege is csökken, de korához képest lassan a proton-proton ciklus miatt (hidrogén alakul héliummá). A színképe alapján is lehet következtetni a tömegére, hiszen összetétele ismerté válik.
Ha a nap tömegét akarod kiszámolni, ismerned kell az év hosszát, a Föld és a Nap távolságát, és a gravitációs állandóját.
Ha nem voltam kielégítő, akkor itt van egy ilyen: [link]

Sok szerencsét, jó olvasást :) :R

Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok. - Isaac Asimov

(#9) r_radi


r_radi
(újonc)

A VY Canis Majoris már egy pár éve, az új méréseknek köszönhetően elvesztette "legnagyobb ismert csillag" státuszát. Persze tökéletesen pontos méreteit nem tudjuk, de a wikipedia pl. csak a 8.ként tartja számon.

(#10) PuMbA válasza Klaus Duran (#4) üzenetére


PuMbA
(PH! félisten)

Igen, most a Hubble-lel 13 milliárd évvel ezelőttre látunk el, de jön a James Webb teleszkóp, ami tovább fog. Bár még mindig távol vagyunk attól, hogy lássuk az ősrobbanást, az lenne a tuti :DDD

[ Szerkesztve ]

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.