Hirdetés
Amikor felvettem az egyik petúnia palántát, Hamlet monológjának kezdő sorai jutottak eszembe. Béla a nem lenni-t választotta egy téli estén. Másnap kihűlve találtak rá az útszélén, mert túl sokat ivott. Lehet, hogy alkoholista volt már akkor is, amikor egyszer virágpalántákat vettem tőle. Dísznövénykertész volt mint azok a férfiak, akiktől ma megvettem a 3-3 petúniát.
Bélának volt háza, vállalkozása, felesége, két fia. Mi mehetett tönkre az életében? Nem ismerem a választ. Amikor a régi házukra nézek, amiben már másik család él, az emberi élet törékenységére gondolok, és Béla tragédiájára.
