Hirdetés

2024. április 30., kedd

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#38) Crystalheart válasza Иван (#36) üzenetére


Crystalheart
senior tag

Erről jut eszembe, olvastam régebben egy cikket a PISA-ról, melyben ez áll:

"A teszt legnagyobb meglepetése Finnország: olvasásban az első, matematikában a negyedik, természettudományokban a harmadik helyen végzett. Északi rokonaink nemcsak a gazdaságban, hanem az oktatásban is kisebbfajta csodát produkáltak. Íme, a recept: hétéves kortól kezdve minden gyerek egységes alapokon működő kilencosztályos általános iskolába jár. Nincs "szakosodás", nincs szelekció, nincs felvételi. Az úgynevezett integrált oktatás szerint a gyerekek érési szintje más és más, a túl korai válogatás tehát értelmetlen, sőt káros. Ezek az iskolák egész naposak, a tanulók ingyenebédet kapnak, igények szerint zene- és sportoktatásban részesülnek. A gyengébbek számára magától értetődő a felzárkóztató foglalkozás, a kiemelkedők több különóramenüből válogathatnak. Jegyekkel történő osztályozás csak az utolsó három évben kötelező, az első válogatás csak 16 éves korban történik. A jobbak gimnáziumban tanulhatnak tovább, a gyengébbek szakmát tanulnak, de ez utóbbi színvonala is jóval magasabb az európai átlagnál. A finneknél a legkisebb a különbség a legjobb és a leggyengébb teljesítmények között, s ami még fontosabb, ez nincs összefüggésben a család szociális helyzetével. Az iskola tehát esélynövelő intézmény, ami sok országban egyáltalán nem mondható el. A finnek az elsők között hozták létre a kommunikációs társadalmat, s az oktatást is ennek szolgálatába állították. Kisebb súlyt helyeznek például a szépírásra, viszont első osztályos kortól kezdve használják a számítógépet. S még valami: a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsültsége hagyományosan jóval magasabb, mint a legtöbb európai országban, a tanári pályához hatéves egyetemi szintű képzés szükséges.

A Pisa-tesztből az is kiderült, hogy az oktatásra fordított összegek nincsenek szoros összefüggésben az elért eredményekkel. Dél-Korea, amely összesítve a második helyen végzett, az egy főre eső ráfordítások terén csak a tizenötödik, s Finnország is csak a tizedik. Ausztria viszont, amely a legtöbbet költi oktatásra, csak a középmezőnyben helyezkedik el."

És ez 2002. Tíz év alatt már elég alaposan át lehetett volna szervezni itthon is az oktatást. Magam sem tartom ideálisnak a 8 osztályt, főleg nem úgy, hogy sokan 6 évesen kezdik a sulit. 16 éves korom körül már kezdett körvonalazódni bennem, mire is vagyok képes - akkor írtam az első valamirevaló, bár azóta törölt novelláimat is -, és másokkal is ez volt, 14-15 évesen kissé korai. (Ilyenkor még jó eséllyel rengeteget változik a kamasz személyisége és világlátása egy év alatt.)

Tudja valaki, a frissebb adatokat hol lehet elérni? Kíváncsi volnék, azóta mi alakult.
MOD: Oké, máskor előbb keresek, aztán kérdezek, 2009-ig még a Wikipédián is fent van. Ezek szerint Magyarország helyzete e tekintetben nem sokat változott.

[ Szerkesztve ]

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.