fasza jövőkép

Lesz viszont hittan, az fontos.

lehidalok.

Nagyon erőltetik a testnevelést, mert sok az elhízott fiatal/gyerek, és ebből adódóan, sok az ebből következő betegségek száma is.(pl.:cukorbetegség).

Az biztos, hogy nem tanulnak meg a gyerekek pl. logikusan gondolkozni. Már évek óta végeznek kompetencia teszteket, ahol kimutatták, hogy mennyi a funkcionálisan analfabéta,
a kormány mégsem gondolja azt, hogy tenni kéne valamit...
Csak úgy mellékesen megjegyezném, hogy voltak olyanok az egyetemen, akik nem tudtak, csak akadozva olvasni. Nem értettem mégis, hogy gondolják az ilyenek, hogy ott a helyük?

Személy szerint nagyon hasznosnak tartottam anno általános iskolában a technikát, a fiúk barkácsoltak, szereltek, a lányok, főzni, varrni, háztartást vezetni tanultak. És ez legalább mindenkinek a javára vált. Amikor húgom járt általánosba az általam hasznosan ítélt technikát leváltotta a tánc és dráma tantárgy. Aminek semmi értelme, haszna.

Komoly gondok vannak az oktatással az biztos, a NAT-ot is állandóan piszkálgatják, de jót nem nagyon sikerül nekik kitalálni....

Crystalheart

Ez így nem teljesen igaz.....
Nem minden intézményben rossz az oktatás. Én szakmunkásban kezdtem, és nem voltam hülye, miután elvégeztem. Az oktatás színvonalával sem volt bajom. Sőt, még nehezebb volt, mint az érettségi. Használható szaktudást kaptam, és jó gyakorlati helyeim voltam az országban minden fele.
Öcsém szintén járt szakmunkásba, történetesen kőműves, és kiváló szakember, külföldön olyan házakat rakott össze, hogy csak csoda, de az országba is tevékenykedett...
Azt kell tudni melyik intézménybe akarsz tovább tanulni, helyileg megvan a híre, és ha az negatív oda nem kell menni, ennyi. De nem minden rossz, csak tisztában kell lenned a lehetőségeiddel.

[ Szerkesztve ]

Azért azt hozzá kell tenni, hogy a szakmunkásképzőkből kikerülők ma is nagyjából 0 műveltséggel meg logikai készséggel kerülnek ki. Iskola-szintű presztízse nincs is ezeknek a szakoknak vagy iskoláknak. Ha valaki kikerül egy szakmunkásképzőből mondjuk kőművesként, az majdnem olyan, mintha 8 általánost végzett volna, plusz látott volna már némi szakmai gyakorlatot. Az órai munkában a felelések és dolgozatok a fokozottan rossz magaviselet és szorgalom (és az általános puskázás) miatt nem eredményesek, és maga az órai munka háttérbe szorul. Úgyhogy valami átszervezés lehet, hogy nem árt - más kérdés, hogy ekkora mértékű változtatásokat legalább egy-két évig illene előzetesen tesztelni néhány kiválasztott intézményben.

[ Szerkesztve ]

Oh ez még csak a "kisebbik" gond. [link] "Drasztikus és népszerűtlen intézkedések jöhetnek, vagy lemondhatunk a valutaalap pénzéről."

Ki is szokta mondani mindig? El kell menni külföldre... Lassan már tényleg nem lesz más lehetőség. Totálisan szétcsesződik ez az ország. Gyakorlatilag minden területen...
Ja és hogy a reálbér csökkenéses cikket ne is linkeljem... Miszerint az elmúlt 3 évben a legtöbb nyugati / Eu-s országban csak nőttek a reálbérek, nálunk viszont durván csökkent. Hurrá. Mi lesz itt még... ?

A szerezhető szaktudást nem is firtattam, elvégre arra hivatottak ezek az iskolák, és igazad van, nem minden szakmunkásképző gyűjtősuli is egyben, ahova csak az jelentkezik, akit máshova nem vettek föl. Ezen a ponton talán szét is kellene választani a kettőt, talán inkább ez irányba kellett volna lépniük központilag, és a szakmunkásképző kategóriáját tovább lehetne bontani. De tekintve, hogy általában milyen teljesítményű diákok mennek a gyűjtőiskolaként funkcionáló szakmunkásba - és most szorítkozzunk ezekre -, azért erősen kételkedem abban, hogy rendes általános műveltséget tudjon adni, már csak a közeg miatt is. Ha szorgalmas ott egy diák, akkor kitörhet, nekem is volt olyan osztálytársam OKJ-n, aki a váci Királyba járt. (Szegénynek nem volt egyszerű dolga.) Csak itt most az a kérdés, hogy a hagyományos feleléses, dolgozatírásos módszer mennyire hatékony ezeknél az általában gyengébb képességű fiataloknál, nem lehet, hogy más módszer hatásosabb lenne-e? Bár ezeket a mostani változtatásokat én is túl drasztikusnak tartom, például a matekórák csökkentését mindenképp. A legtöbb szakmunkához kell matek (már csak a geometria miatt is), tehát ötletem sincs, miért hozták ezt a döntést.

Nem feltétlenül van igazad. Amikor én kezdtem a tanulmányaim akkor gyakori volt, hogy szakiskolába kezdtek velem együtt. És ki milyen irányba akart menni továbbfejlődött, vagy maradt azon a szinten. Akkor még nem volt fizetős a másodszakma.
Az meg, hogy milyen képességeink voltam, hát én személy szerint nem voltam hülye, és nem azért mentem oda, mert nem vettek fel máshova. A középiskolák azért hasznosak, mert ott még abban a korban van a diák, hogy nem biztos tudja mit akar.
Kicsit mintha lebecsülnéd a szakmunkásokat, pedig minden, ami körülvesz egy embert a szakmunkásoknak is köszönhető. Butaság így vélekedni egy dologról, amiben nem volt részed, és tapasztalatod....
Mindenhol baj van az oktatással, ahol nem megfelelő a tanítás.
Azért gondold végig: cukrász, szakács, borász, asztalos, kertész, ács ezek mind szakmunkás képzések.
Ehhez kell érteniük, a szakmához, amit választottak....
Nem feltétlenül alaplilére a logikus gondolkodásnak a töménytelen matek. De tény, hogy kell.
A legnagyobb baj ott van, hogy egyesek nem képesek értelmezni az írott szöveget, vagy rosszul értelmezik azt, nem látják a dolgok összefüggéseit.

Amúgy fogalmam sincs mi van Vácon, nagyon messze vagyok tőle....
Kitörésről csak annyit, hogy miért lenne nehéz?
Mondtam szakiskolába kezdtem, majd értettségi, majd felsőfokú, majd fősuli....mindegyiket megcsináltam...nem látom át a problémát, nem kell kitörni, csak tanulni kell, ennyi a történet...

[ Szerkesztve ]

Nem gond a 16 éves kötelező oktatási korhatár, amelyik gyerek nem bír magával már vagy nem akar tanulni, azzal ne a tanár szívjon meg azok a társai, akik akarnak. Ennyi.

"magyarra, matematikára, természet- és társadalomismeretre heti 1-1 óra jut."

Ez no komment. Eddig is sötétség uralkodott az országban, gyerek azt se tudta ki írta a himnuszt meg nem tudott hatványozni. Most majd még jobb lesz a helyzet.

Ja, de kapcsoljuk már össze a felsőoktatási reformmal, heti egy matekkal küldjük őket műszakira!

Iskolaköpeny kérdés viszont most tényleg az ország legégetőbb problémája, meg hogy a gyerek menjen hittanra.

krizmo_:
"Személy szerint nagyon hasznosnak tartottam anno általános iskolában a technikát, a fiúk barkácsoltak, szereltek, a lányok, főzni, varrni, háztartást vezetni tanultak. És ez legalább mindenkinek a javára vált. Amikor húgom járt általánosba az általam hasznosan ítélt technikát leváltotta a tánc és dráma tantárgy. Aminek semmi értelme, haszna."

Az is lett volna, de mondjuk az én technikatanárom egy konnektort nem ismert fel köbö... Pedig az, az infó és a nyelv amire azt mondom, hogy a hétköznapi élethez hasznos tudást ad(na).

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

A korhatár nem véletlen van, pl van olyan, aki 18 évesen még mindig az általános nyomja....tudjuk kik ezek.... Miattuk volt fontos, hogy keretek közé legyenek szorítva, amit úgy szankcionált az állam, hogy a családi pótlékhoz kötötte, aki többet hiányzott a megadottnál, annak ugrott...

Amikor azt látom, hogy milyenek a mai tinik, a fiúk egy villanykörtét nem tudnak becsavarni, arról nem is beszélve milyen nyeszlettek, a lányok meg nem főznek, nem csinálnak meg semmilyen házimunkát... nem is tudják, nem is akarják.
Azért jó volt az a technika, már ha jó volt a tanár mellé. Mondjuk te elég fiatal vagy még, szóval lehet nálatok már nem is arról szólt a technika, mint nálunk...

A kompetencia alapú oktatás lenne a jó megoldás, így mindenki azt tanulná, amiből erős.
Arra a szakra menni, amiből biztos jó.
Csak sajnos nekem is voltak olyan tárgyaim az egyetemen, amik nem tartoztak a szakhoz, és számomra azok voltak a legkínlódósabbak....

"Amikor én kezdtem a tanulmányaim akkor gyakori volt, hogy szakiskolába kezdtek velem együtt." - Szakközépről beszélünk vagy szakmunkásképzőről? (Csak mert mindkettő szakiskola ) Én is szakközépbe jártam, azok között valóban vannak igen jó iskolák. Az érettségit (helyileg) nem adó szakmunkásképzőbe viszont itt, manapság tényleg csak az küldi a gyerekét, akinek más esélye már nincs. Rendszerint a jelentkezési rangsor utolsó helyére teszik be mentőövként, még a tanárok is ezt javasolják. Lehet, hogy régen másként volt, de néhány év alatt sokat változik a világ, vagy a divat, mert ez talán divat kérdése is. Mivel ugye 4 tesóm van, minden egyes továbbtanuláskor körbeérdeklődtem a helyzetről, és a nevezett intézményben a morál és a kultúra szintje sajnos nem látszik emelkedni, de még csak stagnálni sem. (Más kérdés, hogy az úgymond elitsuli, ahova én jártam, sem adott valami sokat, csak végtelen unalmat és nagyon kevés, szakmában is használható tudást.) Az osztályok egyre inkább kezdenek hasonlítani az amerikai filmekben látottakhoz, ahol a fekete diákok galacsinokkal dobálóznak, valósággal sztrájkolnak és visszabeszélnek a tanárnak. Egy ilyen tanár mesélte, hogy rendre akkora hangzavarban kénytelen tanítani, hogy maga sem hallja a saját hangját, és hogy az adott osztállyal még az iskola legtekintélyesebb tanárai sem tudnak mit kezdeni. Úgyis megszerzik a szakmát, ami úgysem túl nehéz (most éppen burkoló szakról beszélek), a tanulás szempontjából tökéletes a nihil. Ezek fényében felmerül, hogy egy ilyen óraimunka-osztályzó berendezkedés talán előnyösebb lehetne, ahol azzal, hogy nem viselkedünk rendesen az órán, akár a szakmától is könnyedén elvághatjuk magunkat.

Amúgy a szomszédunkban is egy ilyen szaki építgeti egymaga a házat, elég profin dolgozik, több projektet is csinál párhuzamosan, többnyire egyedül vagy másodmagával. A mi házunkat meg a helyi népszerű brigád építette, ami uralja 20 km-es körben a piacot, és egy rendes derékszöget nem sikerült csinálniuk, de még csak a tervrajzot sem sikerült lekövetni, a téglák közt meg néha többujjnyi rések vannak. Bonyolultabb szerkezeteket ezek után nem mernék rájuk bízni. Sajnos a kivételek nem gyengítik a tendenciát, a kontárok még mindig kisebbségben vannak. A váci Boronkay új épületét mihelyst felhúzták, már abban az évben össze-vissza repedt és renoválni kellett; Veresegyház új főtéri épületein minden csálé, a csempe huplákos, a faanyagot rosszul kezelték és szintén repednek a falak. És gyakorlatilag bárhol járok, ilyeneket látok, a felújításoknál, az új épületeknél, egyszerűen mindenütt csak hányavetiség tapasztalható. A nagy projekteket olyanok végzik, legalábbis itt a környéken, akik egyszerűen nem alkalmasak rá.

[ Szerkesztve ]

"Nem gond a 16 éves kötelező oktatási korhatár, amelyik gyerek nem bír magával már vagy nem akar tanulni, azzal ne a tanár szívjon meg azok a társai, akik akarnak. Ennyi."

Ja, csak aztán megint jön a sírás, hogy a szegíny "tudjuk kik" nem kapnak munkát, pedig hogy akarnának ők dolgozni... De mit csináljanak ha egyszerűen nem kapnak munkát...
Hát 8 általánossal meg két év szki.-val a büdös életbe se kapna munkát, senki se.

Én nem korban, hanem képzettségben határoznám meg a minimumot! Nehogymár a rendszer kiengedjen olyan embert az "életbe" aki mindössze 8 általánost végzett! Aztán meg az államnak - illetve nekünk - kell eltartani, mert nincs az a vállalkozó aki őt alkalmazná.

Szóval nem az kéne, hogy minimum 16 - 18 év tankötelezettség, mert ha a baromarcú 4x bukik 7.-8.-ban akkor még a szakmunkásig se jut el! Hanem az kéne, hogy minimum egy érettségi / vagy szakma elvégzése(!)! Hogy legyen a kezében valami minimális papír, amivel legalább takarítónak elmehet dolgozni!
Mert hallottam olyan gyerekről, aki még 16 évesen 8.-ba járt! Na azzal sokra megyünk....

Japánban is képzettséghez kötik a kötelező oktatást, ez szerintem is jó ötlet volna valamilyen formában. Azonban veszélyeket is rejt magában. Most is az megy, hogy a középszintű érettségin átrugdosnak mindenkit, mennek a nagy összekacsintások, míg a vizsgabiztos nem néz oda, hát még mi lenne, ha mindenkinek kötelező lenne? A magyarok nem azok a törvény- és szabálytisztelő kicsi keleti emberek, hanem a legapróbb kiskaput is megtaláló félbalkáni népség. A tanárok, csak hogy szabaduljanak a problémás diákoktól, inkább a szintet fogják lejjebb adni.

(Tehát nem tartom jó ötletnek, hogy a középszintű érettségi szóbelijét a saját tanárok előtt kell letenni.)

[ Szerkesztve ]

A mi technikánk is elvileg arról szólt, hogy megtudjunk javítani egy széklábat. Az esetek nagy részében azonban könyvet vettünk, ilyen "a modern konyha" fejezetekkel. Azt hiszem innentől trivális.

Nagyrészt ma már a DIY/főzés attól függ, hogy a gyerek apja/anyja megmutatja-e a leszármazottnak. A suliban az ilyen jellegű tanórák melegdésre jók.

Amúgy az infó is elég nagy szórással dolgozik. Valaki kijön a középsuliból (most ne infó szakközepekre gondoljunk) és html programozni tud, valaki az IE - kedvencekig jut el.

SZERK
Dany007: teszem azt, aki 16 éves koráig 4x bukik, átküldik kisegítő suliba és ennyi. De nekem is volt oszt. társam, akin néha felnyomtam az agyam, mert én figyeltem volna, ő meg dobálózott meg röhégcselt meg zavart. Tanárra nem hallgatott (persze ha a tanár lekever egyet, perlik), elküldeni nem nagyon lehetett. Ki szívott? Én.

Nem érdekel, ha leszarja, de akkor engem hagyjon békén.

[ Szerkesztve ]

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Jelenleg is katasztrófa ami ezekben az iskolákban megy.
8 általános után analfabéta a gyerek...
Nem arról van szó, hogy egy jogi szöveget nem képes értelmezni, hanem szavakat nem tud elolvasni.

Csupa tervezet, meg állítólag, meg talán, de a lehidalás az már megy. Nem semmi.

Egy szakmunkásképzős most 4 évet ül az iskolában. Feleslegesen. Gyakorlatilag most se tanulnak semmit. Persze tisztelet az 1% kivételnek.

Ilyen szempontból igen, tök felesleges 4 évig történelemmel szórakoztatni őket.

na jöhet nekem a verbális giotin.

(#5) krizmo_:

Olvasni meg logikusan gondolkodni 5-10 éves korig kell megtanítani a gyereket. Nem a középiskolában. Arra kellene erőltetni a dolgot.

A hollandok csinálják jól, ott 6-10 éves korig csak a minimumot (írni olvasni) tanulnak meg a többi képesség fejlesztés.

Az óvodában a kötelező foglalkoztatást hiba volt eltörölni. Most erre azért vannak pozitív jelek.

[ Szerkesztve ]

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

JA, igen, minden közéleti kérdésre van egy Yes, Minister rész rovatunk:
State of Education

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Mindezt miből olvastad ki? Az elérhető közelségben lévő Vác (ami iskolaváros, élvonalbeli iskolákkal, és majdnem több diákkal, mint lakossal) és Budapest nem épp félreeső zugai az országnak, és semmiféle összefüggésben nem állnak azzal, hogy én hol élek. (Amúgy sem tanyán.)

Egyáltalán nem akartalak kioktatni, csak nem tudtam, hogy én értelmezem-e félre a dolgot, azért kérdeztem meg, de te már mindenben támadást látsz. Amúgy régen is, minden szavamban támadást láttál, pedig én csak beszélgetek.

azért nem mindegy, hogy mikor jártál.

Az a lényeg, hogy a felesleges közismereti tárgyakat le akarják építeni. Csak helyette kell a szakmai gyakorlat. Sok.

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

"Most is az megy, hogy a középszintű érettségin átrugdosnak mindenkit, mennek a nagy összekacsintások, míg a vizsgabiztos nem néz oda, hát még mi lenne, ha mindenkinek kötelező lenne? "

Jó, hát ezzel semmilyen körülmények között nem lehet tenni semmit se... Nyilván ezt a rendszert is át kéne szabni akkor. De legalább az alap több lenne, minthogy a gyerek valahogy elbukdácsol 16 éves koráig, aztán meg megy az apjával felsővezetéket lopni...

De lehetne tenni. A felsőoktatási felvételit emelt szintűhöz kötni. Kettőhöz.

(#24) Crystalheart:

Új lehetsz még errefelé.

[ Szerkesztve ]

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

Szerintem az lehet a baj, hogy túl sok szabadságot kapnak az iskolák, van ugyan egy kötelező oktatási terv, de a tanár és az iskola határozza meg a többi részét, ami ugye a gyakorlatra is kihat.
Valóban sok intézményben probléma a szakmai gyakorlat.
Van ahol fizetnek érte, van ahol neked kell fizetned, és van olyan is, hogy bemész és nézel ki a fejedből, mert nem tanítanak semmit...
Mondjuk azért lehet tájékozódni arról hova érdemes menni gyakorlatra, csak sokan a könnyebbik utat választják és oda mennek, ahol lazsálás van.

[ Szerkesztve ]

Én még a 90-es években jártam általánosba, akkor még egész jó volt az oktatás, de tényleg nem a jó irányba halad a dolog. Olyanról meg nem is merek álmodni, hogy a szombati napokon, mondjuk 8-12 óráig egy kis kreszt, illemtant, elsősegélynyújtást tanítanának a gyerekeknek, meg talán egy picit a környezetvédelemről is eshetne szó (pl a szelektív hulladékgyűjtést már óvodától kezdve kellene a gyerekebe nevelni, minden iskolában és óvodában kötelezővé tenném). És a kisebbek számára ezek mind nagyon jól megoldhatóak játékos formában is.
Persze dolgozat, meg ilyesmi nem kell ezekből, de könnyed szórakoztató formában biztos ragadna valami a gyerekekre (nagyobbakra is).

svédeknél gimnáziumban minden éven minden tárgyból van egy központi írásbeli évzáró, ahol felmérik, hogy mennyit tudnak a diákok.

ezzel lehet rangsorolni az iskolákat, a diákokat, és ha egy tanár túl kedves/pikkel, akkor azonnal ki lehet szúrni.

a javítást természetesen másik helyeken végzik.

más.
a funkcionális analfabétizmus probléma, és nem tárgyi tudás erőltetésével segíthető.

a történelemoktatás jelen formájában megintcsak bajos: gyakorlatilag jelenleg már tökmindegy, hogy melyik csata napra pontosan mikor volt az 1200as években, ellenben mondjuk "Németország" a két világháború között annál érdekesebb: avagy hogyan tudott egy pici protestpárt hatalomra jutni és végigtarolni Európát, mindezt pár év leforgása alatt (avagy milyen elképesztő sebességgel történt). vagy a jakobinus forradalom balratolódásának folyamata, egy évszázaddal később Európa másik végében ott is történt valami nagyon hasonló. a történelem fontos, csak nem ebben a formában.

ugyanúgy irodalomnál is, született/meghalt érdektelen pontos évszámra, ha be tudja időbe rakni, hogy melyik korhoz tartozott, és mik motiválhatták a korra reflektálva az szerintem lényegesen jobb eredményt fog jelenteni. de legalábbis tanulhatóbb lesz. más kérdés, hogy teljesen más kikérdezési forma kell a kettőhöz.

nyelvből meg igazából heti 2-3 óra kevés. négy, minimum, ha eredményt is akarnak.

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

Ilyenkor sajnálom azt, hogy közelebb vagyok az egyetem elejéhez, mint a végéhez. Csak sikerüljön még normális kereket között elvégezni, aztán ki merre lát..

ne is ugyanarra tanítsák már a szakközepeseket meg a szakképzősöket.
csak egy példa, hogy miért is helyes ez.

van egy szakközép. tanárok rendesen számon kérnek, van egy szint. hiába vagy az összes szakképzősnél tanultabb, ha a szakközépben ez csak 2-es szint.

van egy szakképző. egy átlagos képességű gyerek vagy. ezzel már kitűnsz a többitől. többre értékelnek a tanárok, jobb jegyeket kapsz.

főiskolás felvételi:
szakközepes megírja átlagosra vagy talán jóra, de ez ma már kevés.
szakképzős(leérettségizik 2-esekre) viszi az év végi ötöseit(mert ugye a társainál jobb volt.) és az év végi jegyeivel simán bekerül állami szakra.

"svédeknél gimnáziumban minden éven minden tárgyból van egy központi írásbeli évzáró, ahol felmérik, hogy mennyit tudnak a diákok." - Támogatnám az ötletet. (Bár én lekéstem a 10. év végén a magyar és matek kisérettségimet is, aztán meg 12. év elején az előrehozott infó közép szóbelit... )

krizmo_: Elég kihalt lenne a Logout, ha minden témához csak azok szólnának hozzá és írnák le a véleményüket és javaslataikat, akiknek papírja van róla. És elég furcsa lenne, ha a bemondott papír olvastán mindenki főt hajtana egyazon vélemény előtt. Ezek után, minthogy vélhetően egyikünk sem professzor, bármilyen fővonalbeli egyezmény vagy álláspont is áll egy dologról, miért ne kérdőjelezhetném meg annak helyességét vagy kizárólagosságát? Mindannyiunknak lehet véleménye, ráadásul itt épp az oktatásról van szó, amiről aztán még annyi közmegegyezés sincs, mint a múltkori témában.

(Amúgy Nietzsche sem csinált mást, mint árral szemben úszott. )

[ Szerkesztve ]

Nálunk voltak rendszeresen szintfelmérők év végén, bár nem mindig minden tárgyból.

Mi a probléma a matematika és a történelem idegen nyelven történő oktatásával?

Nálunk is, szerintem majdnem mindenhol. A kulcs itt, hogy érettségi-szerűen egységes lenne, mint általános suliban a kompetencia-felmérő, vagy mint maga az érettségi.

Nálunk is iratnak ilyent, minden páros évben (kivéve a 12-iket, mert akkor ugye érettségi), ez a PISA teszt, amit ha jól tudom az egész EU-ban íratni kell.

A magyar iskolák és a skandinávok amúgy érdekes relációban állnak. A magyar iskolák mindig toronymagasan vezetnek az általános iskola első 5-6 évében a skandinávokhoz képest, aztán olyan nyolcadik körül lesz kiegyenlített a dolog, és középsuli végére meg a skandinávok vezetnek erősen. Pár éve volt erről egy cikk a HVG-ben, vagy valamelyik ilyen lapban, annak nyomán.

Valószínű azért van ez, mert a magyar diák a felejtésnek tanul, a skandinávokban meg tényleg kompetencia alapú oktatás van. Namost a magyar sulikban szerintem a következő történt: eltörölték a lexikális tudás számonkérését, viszont a "kompetencia alapú oktatás" címszó alatt lehet a semmit csinálni.

Én a városom egyik sztárgimijébe jártam, de így visszagondolva ami ott ment tanulás címszó alatt, az elég lötyögés volt. Egyedül matematikából érzem azt, hogy alapos ismereteim lennének, meg a magyartanárunk volt egy olyan, aki nem irodalmat akart tanítani, hanem meg akarta szerettetni a művészeteket zusammen. Ő egy nagyon-nagyon jó tanár volt, de voltak más magyartanárok, akik pffff.... Szerencsém volt csak vele.

Na de ez már itt a vége nagyon off.

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Erről jut az eszembe: WAY - When I Was Your Age

JOGI NYILATKOZAT: A bejegyzéseim és hozzászólásaim a személyes véleményemet tükrözik; ezek nem tekinthetők a munkáltatóm hivatalos állásfoglalásának...

Erről jut eszembe, olvastam régebben egy cikket a PISA-ról, melyben ez áll:

"A teszt legnagyobb meglepetése Finnország: olvasásban az első, matematikában a negyedik, természettudományokban a harmadik helyen végzett. Északi rokonaink nemcsak a gazdaságban, hanem az oktatásban is kisebbfajta csodát produkáltak. Íme, a recept: hétéves kortól kezdve minden gyerek egységes alapokon működő kilencosztályos általános iskolába jár. Nincs "szakosodás", nincs szelekció, nincs felvételi. Az úgynevezett integrált oktatás szerint a gyerekek érési szintje más és más, a túl korai válogatás tehát értelmetlen, sőt káros. Ezek az iskolák egész naposak, a tanulók ingyenebédet kapnak, igények szerint zene- és sportoktatásban részesülnek. A gyengébbek számára magától értetődő a felzárkóztató foglalkozás, a kiemelkedők több különóramenüből válogathatnak. Jegyekkel történő osztályozás csak az utolsó három évben kötelező, az első válogatás csak 16 éves korban történik. A jobbak gimnáziumban tanulhatnak tovább, a gyengébbek szakmát tanulnak, de ez utóbbi színvonala is jóval magasabb az európai átlagnál. A finneknél a legkisebb a különbség a legjobb és a leggyengébb teljesítmények között, s ami még fontosabb, ez nincs összefüggésben a család szociális helyzetével. Az iskola tehát esélynövelő intézmény, ami sok országban egyáltalán nem mondható el. A finnek az elsők között hozták létre a kommunikációs társadalmat, s az oktatást is ennek szolgálatába állították. Kisebb súlyt helyeznek például a szépírásra, viszont első osztályos kortól kezdve használják a számítógépet. S még valami: a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsültsége hagyományosan jóval magasabb, mint a legtöbb európai országban, a tanári pályához hatéves egyetemi szintű képzés szükséges.

A Pisa-tesztből az is kiderült, hogy az oktatásra fordított összegek nincsenek szoros összefüggésben az elért eredményekkel. Dél-Korea, amely összesítve a második helyen végzett, az egy főre eső ráfordítások terén csak a tizenötödik, s Finnország is csak a tizedik. Ausztria viszont, amely a legtöbbet költi oktatásra, csak a középmezőnyben helyezkedik el."

És ez 2002. Tíz év alatt már elég alaposan át lehetett volna szervezni itthon is az oktatást. Magam sem tartom ideálisnak a 8 osztályt, főleg nem úgy, hogy sokan 6 évesen kezdik a sulit. 16 éves korom körül már kezdett körvonalazódni bennem, mire is vagyok képes - akkor írtam az első valamirevaló, bár azóta törölt novelláimat is -, és másokkal is ez volt, 14-15 évesen kissé korai. (Ilyenkor még jó eséllyel rengeteget változik a kamasz személyisége és világlátása egy év alatt.)

Tudja valaki, a frissebb adatokat hol lehet elérni? Kíváncsi volnék, azóta mi alakult.
MOD: Oké, máskor előbb keresek, aztán kérdezek, 2009-ig még a Wikipédián is fent van. Ezek szerint Magyarország helyzete e tekintetben nem sokat változott.

[ Szerkesztve ]

"a tanári pályához hatéves egyetemi szintű képzés szükséges."

Jah, erre mondják a tanárok, hogy valaki 5-6 évig jár egyetemre a tanárképzőbe, majd az első óráát amit tart, na annak az első 5 percében kiderül, jó tanár lesz-e vagy sem

De az tény, hogy nálunk a tanárok megbecsülése a béka segge alatt. Mondjuk az is tény, hogy manapság már boldog-boldogtalan lehet tanár, és egyre több az olyan, akinek semmi keresnivalója nincs a gyerekek között.

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

2006-ban és 2009-ben voltak még felmérések, és most 2012-ben.

Az eddigi felmérések fent vannak, ha érdekel, letölthető:
[link]

A 2012-es felmérés 2013 decemberében lesz elérhető.

[ Szerkesztve ]

Kösz!

Mindebből az rajzolódik ki, hogy a finnek valahogy nagyon betaláltak az oktatásukkal - legalábbis a PISA szempontjait figyelembe véve -, míg hazánkban az ódivatú oktatási rendszer miatt csak a középmezőnyre futja.

nem a pisáról van szó, ez saját, ami országon belül hasonlítja össze az iskolákat. és nem az egész ország színvonala a kérdés, hanem az adott iskoláké. bár most konkrétan volt egy kisebb botrány az új felsőoktatási szabályozás miatt, mivel csak és kizárólag a diplomát szerzettek arányát nézi, emiatt pedig nem eukonform. reform folyik, de egyelőre csak a student union saját nyilatkozatát láttam, de abból sok számomra nem derült ki.

kompetencia alatt annyira lehet a semmit csinálni mint lexikálisnál. kompetencia alapúra nehezebb dolgozatot írni, ami az összes tárgyi célkitűzést végigveszi, ugyanakkor kipuskázni is jóval nehezebb/esélytelen úgy, hogy ne legyen feltűnő.

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

A gond az, hogy a lexikális tudás elég jól osztályozható, értékelhető és átadható. Ma már részben elavult módszer, de ami most megy, annál jobb.

A kompetencia alapú oktatásra szerintem az oktatók sincsenek felkészítve, és maga a tanterv se jó. A kompetencia alapú oktatás ami most megy rossz, és tényleg nagyon lazán veszi a tanulást. Tapasztalat, ami nálunk ment az tényleg nem volt egy nagy durranás, én mondjuk napi fél, maximum egy óra tanulással simán lerendeztem mindent (negyedikben még ennyi se), de napi átlag 40 perc tanulásnál tényleg nem kellett több, és mondhatni kitűnő voltam (oké, németen elcsúsztam). Ez semmi, de aztán lehet 30 éve is ennyit kellett.

Most itt egyetemen kezdem felmérni, hogy amit én eddig tanulás címszó alatt végeztem, az gyakorlatilag az önszórakoztatás kategória. És ráadásul az én egyetemem még szabadidő központ is, meg még első pár hétben vagyok, tehát nem is annyira húzós.

SZERK
Alapvetően a kompetencia alapú oktatás ami most megy, az nem az. Szerintem. Vagyis én nem így képzelem el. Mert oké, hogy nem tanulunk, de mást se csinálunk helyette. Erre akarok kilyukadni.

[ Szerkesztve ]

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

ó, régen se volt nehezebb a gimnázium.

de gyakorlatban svéd gimnáziumhoz képest is eléggé nagy különbség van felsőoktatásban. pl programozás C itt a legmagasabb programozó tárgy gimnáziumban, ez kb egy 50%on menő tárgynál (10hét alatt 7.5 kredit) az első három hét anyagát fedi. na és akkor ez az első félév egyik üdvözlő tárgya... itt Skövdében kb a programozópalánták harmada el is tűnik az első hetekben.

[ Szerkesztve ]

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

Jahm, jol osztalyozhato , ertekelheto, csak abszolut nem jo semmire, ha kihullik az ember fejebol. Amit ezzel a modszerrel tanultam, kb a vizsgaig maradt benne a fejemben. Kb.
Koszonom, nem kerek belole.

Ugy gondolom, hogy egy vizsgan , foleg ha egyetemi, foiskola, nem azt kene osztalyozni, hogy kinek mennyi memoria van az agyaban, hanem pont hogy azt, hogy milyen osszefuggeseket tud atlatni, hogy tudja osszekapcsolni a tanult dolgokat.

Ki franc emlekszik mar a koltok mikor hol, mennyi ideig voltak, mit csinaltak, mikozben a logikai dolgok jo reszet azert szepen le lehet vezetni.

[ Szerkesztve ]

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

Értem én, de amit te mondasz, azt se tanítják meg, nem törekednek az ilyen látásmód kifejlesztésére. Innentől meg az is fölösleges.

proci985: a felsőoktatás más tészta. A BME-n is kiszórják a mérnök hallgatók kb. felét az első két félévben. Hogy is mondják? "A BME-re jelentkezettek 54% sohse lesz mérnök."

Szóval egy neves egyetemen nálunk se gond a követelmény rendszer szerintem. VAgyis műszaki téren biztos, hogy nem.

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

A csalás egy más dolog, ennyi erővel meg is lehet venni a diplomát a pécsin

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Fejtsd ki.

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2