-mindösszesen két dolog jut eszembe: Az ember teljesítménye a külső behatások összegzésével,
és szűrésével képes manifesztálódni.
Ha nincs a környezetedben inspiráló erő, elbutulsz
És csak a saját gondolataid amik megmenthetnek a teljes nihil érzésétől.

Fűzöm ezt, mintegy előszóként, tudatállapoti naplóm elé.

Csillagversekben gondolkodom, és a sorszerűséget keresem amerre csak járok.
Ha történik velem valami szörnyű, azzal nyugtatom magam; ez szügségszerű volt az egyetemes fejlődésemet tekintve.
Hiszek Isten létezésésben, csak földi tolmácsainak működését utasítom el.

Nincs semmi extra az életemben, (persze ez nem igaz, válogatott kalandokon, és életúton vagyok túl.
Sejthetően a jövőm, sem lesz túl szokványos..........)

Szóval az extrák. Mai napon olvasgattam Guga honlapját, és megkapta a szemem az internetes társadalom egy eléggé
érdekes szemszögből való megközelítése. (keresd a Gugazin végén)

Milyen igaza van ennek az embernek?!! Csodálkozom. Egyszerű, plasztikus képekben operál, és mégis benne van a lényeg.
Nagyon jól esik, hogy léteznek ilyen stílusú emberek ilyen múlttal. (és még mindíg épelménél vannak)

Szóval a net. kifelé fordulás, mégis zárkózottság. Képben:mint a tengeri kagyló amely kinyitja magát a világnak, de az első
külvilágból érkező inger hatására összezárul.

Igen,

Már dolgozom

HI újabb csodás nap!

Hogy szeretem a szoftver nyilvántartást Ráadásul a bsa is nagyon segítőkész.
Hihetetlen, ha szeretnél egy igazi jó leltárt készíteni, kiderül, hogy semmi szükség rá.

Szóval dolgozom..... rendszergazdaként mint kiderült.
Ha nincs gond akkor írogatom a gondolataimat. És mióta itt vagyok nem sok gond van. És ez nekem jujjdejóérzés.....)

Közben szeretnék elveszni a csillagok között, repülni bele az ősi emlékek forgatagába. Rejtett szándékkal, kiéhezve. Persze tudom mit keresek. Némely emlék megfojt iszonytat. Na ezeket kutatom.
Nagyok kell már a szabadulás, mert így csak DÚLÁS marad meg lelkemben.

Azok az édes emlékek...... (barátnő persze, de mály milyen rég volt)
Óh, bár csak elégnének.

Szóval most történt PONT!!

Próbaidőn voltam eddig, és megkérdeztem maradjak-e továbbra is lelkes része a rendszernek.-?

Maradok!!!!!!!

Na eltelt a hétvége.... Lepergett egy csomó homok a képzeletbeli életórán.
Micsoda örömök veszik körül még a gyanútlan felhasználót is ebben az élet nevű szuperszámítógépben!!!!

Tegnap, főnökömmel egy kihelyezett cégegységnél kellet beállítani néhány dolgot.
(persze egész hétvégén telepítettünk)
Na hétfőn meg is volt az eredménye:-Gyertek mán ki mer nem megy amátrix nyomtató.........

Persze Boss előbb lelépett, mert hirtelen az originál helyen is gondok keletkeztek, és valakinek solutiont kellet provájdolnia.

Maradtam, megoldottam, bájcsevegtem. Rendkívül kellemes két ügyeletes titkárnő mindenféle szexuális jellegű ugratásainak kereszttüzében dolgozni.Dolgozni, és pirulni.

Elmúltam már 18 de a nők még mindíg zavarba tudnak hozni:

-Mi a tel számod? Kérdezték egyszerre. (ez volt a zárómoment és hab a tortán)
Nem tudom, vannak kétségeim a munkakör egyéb jellegű kiterjesztésének tárgyában.

Ma már persze jött az információ visszacsatolás, hogy milyen jóképű, udvarias, stb. Munkaerőt talált főnököm, és hol rejtegetett eddig.
De a legszebb, hogy mindkettőnek ott hallgatott a gyűrű az ujján.

És nem vagyok prűd..

Mindettől függetlenül, örömmel fogok visszajárni.


Mai nap: User beléptetés. MACintosh szidalmazása, rugdalása (gyengéden amúgy rendszergazda módra)
Örülés az új telcsinek.

Mindenesetre, már szűnik a; kutya sem szól hozzám c. állapot. Kezd világosodni viszont: az emberekkel mindíg több gond van, mint a gépekkel.

Huhh!!! jó reggelt mindenkinek! Csak rázom a fejem , de nem tisztul.
Jó is a kellemes baráti beszélgetés estébe nyúlóan, egy kis itóka mellett. Még akkor is , ha a másnap az másnap.

Tegnap miután letettem a lantot munkaügyileg, lazán nyugalmasan átciccentem haveromhoz (a város másik végére) mermondom:láttammár egy hete, azóta biztos szakálla nőtt meg minden. megkülönben is vágyom már egy kis emberi szót hallani, s ecsetelni a velem töténteket.
Menet közben gondolkodom: hehe milyen vicces is lenne, ha a metrón összefutnék a Haverral. Meditálva ízlelgettem az erre mutató esélyeket, próbálgattam előérzet szenzoromat is ráállítani az ötletre, de semmi túláradó siker.
Na mondtam is magamnak, már megint csak képzelődöm.

Pár megálló elgurult a kerekek alatt, majd leszálltamban kiszúrtam egy ismerős kabátot. Meg azt az égimeszelő termetet sem lehet eltéveszteni.
Együtt utaztunk két külön kocsiban 4 megállón keresztül. Az erre mutató esélyek eléggé csekélyek... Mindenesetre jobb kedvem lett ettől is

Ma reggel::::::::

Ja ugye a másnap,,

El is felejtettem,,,,
....rendszergazdaként ismernek, ott ahová megyek
Reggeli mentés
hibanapló elemzése,
majd megnyugodván hátradőlve kortyolgatni az életmentő kv-t
Kibújván a szerverszobából, konstatálom, hogy a kolléganők feneke tegnap óta sem lett nagyobb, egy*két szemtelenül kellemes formától eltekintve mindegyik csak az unalmat gerjeszti bennem.

Ez a hangulat hoz magával, mély gondolatokat is. Eszembe jutnak rég elfeledett szerelmek. miként fordult unalomba a kezdetben oly biztató lángolás. Mennyi embert bántottam meg pokróc modorommal. Esteleg nekem okoztak lassan forradó karcokat.

Egyiket máig sem hevertem ki. Folyamatosan elemezgetem, és realizálom magamban, nincs, nincs, nincs Ő már nincs neked!!!
Térj észre!!!! Légy.......
......%#&@#Ł$¤$¤Đđ
Na nem megy nekem ez a felejtés. Több lettem általa, mondhatni közeledem a tapasztalt ''mogyorószakértő'' tudásszintjéhez. De még szükségem van fájdalomcsillapításra különben: katt,katt,katt,katt,katt,katt,katt,katt...
Lipótmező végállomás!!!!!!!

Elképzeltem, ahogy gondolatvándorként haladok át a végtelen űr káoszán. Határozott cél nélkül, mégis öntudatlanul követve a már előttem létezett lelkek útvonalát. Mert ez az út létezik, ez az egyetlen (optimális) energiafüggvényű röppálya.
Napokat használok röppentyűként, erejüket meglovagolván. Mint, ha csak űrhajó lennék. Állomások, évről-évre következnek, nap nap után csak jegyzetel a pici computer itt a fejemben.

Kezdetben volt a sötétség. Csak annyit tudtam, haladnom kell valamerre......

Szóval...
Haladok előre észveszejtő sebességel (ami a csigáéval vetekszik)
Szépen bedolgoztam magam a melóhelyemen. Az amit tudatállapoti naplónak indítottam meg is őrizte szerepét.
Munka mellett nincs időm írogatni, de most megint csak a pangás van. Meg a várakozás. Holnapi nappal elkezdődik az autóvezetői tanfolyamom.
Ma meg az észveszejtés

Még mindíg csak épülgetek tudatilag felfelé.

Éljen a mocsár!

Eltelt egy eon, és a kerekek csak forogtak.
Változatosság kedvéért a nyaram izgalmasan telt. (még szerencse, hogy imádom a munkám), mert szabira aztán nem mentem egy napot sem.

Történések:
Megvédtem a diplomamunkám,mosmán csak két nyelvvizsgára van szükségem.

Kétszer meghúztak vezetésből, (első saját hiba, második csak egy szemét vizsgabiztos vót)

Azóta átéltünk egy teljes rendszerösszeomlást, A céges szerben a teljes RAID-5 elszállt, Teljesen szuper élmény volt a userek dolgait viasszaállítgatni.
Ez kb május tájékán volt, és még mindíg jelentkeznek az utóhatásai.
Nap-mint-nap ugyanaz a környezet, és nem igazán szólok senkihez. Bulizni nem hívogatnak mert (ahogy a hátam mögött összesúgott embereket hallottam) én nem vagyok ember, és beszélgetni is csak a számítógépekkel tudok egész nap.

Szeretném ezt itt magam számára megcáfolni, hiszen négy és fél évig ügyfélszolgálaton csak a számmal kerestem a kenyerem, és senkinek nem volt gondja a beszélőkémre. Hogy nincs elegendő IQ potenciál a kollégákban arról pedig nem én tehetek. Sajnos a foci nem érdekel, és a nők kitárgyalása heveny bazdmegozás közepette számomra nem életforma. Midenki abba fullad bele amilyen córeszt magának kever. Nos már csak azért is a sajátomba fogok bele.....

Jó érzés volt elolvasni a tudatállapot naplómat sokat elárul, milyen dolgok is történtek az aktuális időpontban, és ahozzájuk tartozó érzések is áttörnek.

Barátnő..... nos ez kényes téma. Eleddig kerültem is, hiszen ezt a legbelsőbb magánügyemnek tartom minden esetben.
Lényege, hogy az albérletből ahol közösen laktunk, mostmás saját lakásomba költözhetünk. A sok cívódás, és nyűglődés ellenére úgyvélem találtam egy párt az életjátékomhoz.

Közben persze munkahelyemen is pörögnek a dolgok, a csajok egymásnak passzolnak át. Ha valamelyik nem boldogul azzal a bolond fejemmel. (mert mondjuk nem tud elcsábítani) akkor jöhet a másik. Így szépen lassan elérem, hogy egyik kolleginával sem kell a szükségesnél többet beszélnem egy szóval sem. Persze, hozzátartozik, hogy én csak lavírozok, hiszen megsérteni sem akarom őket azzal, hogy nem kellenk nekem, de a szükségesnél közelebbi kapcsolatot sem szeretnék létesíteni.
Ördögi csapda ez kérem. Édesapám mondotta volt, hogy csak egy dolog rosszabb annál, ha olyan nőnek udarol az ember akinem kedveli. Amikor valaki kedveli, és nem udvarol.

Ezt a saját bőrömön tapasztalom minden nap. Még ennyit az életben nem cseszegettek. Ezt nem értem, minden befulladt kapcsolatban élő hölgy bennem látja a mentőövet?

Nah ja én sem vagyok szent, nehogy valaki azt gondolja rólam, hogy nincsenek érzéseim, pl: tegnap felhívtam az EX-et azt amelyik még mindig fáj ha eszembe jut. Szóval az alapindok, még mindíg érkeznek különféle postai küldemények a címemre, annak ellenére, hogy másfél éve nincs közünk egymáshoz.
Gondoltam, ha jelenlegi párommal ott lakunk, ne kelljen már a világ papírtermelésének egy milliárdod részét ilyen szemétformában megkapnunk. Ráadásul nem is kellemes.
Annál kellemesebb volt hallanom a hangját, szinte elolvadt az elérzékenyüléstől.
Persze ez csak illúzió, de most is simán eldumáltunk fél órát anélkül, hogy az időt érzékeltük volna. Vááááááááááááá őrület. Aszondta elmehetnénk vacsizni.
No ez egyezményes jel...... Úgylátszik mégsem jött be neki az a pasi aki miatt elhagyott. Vagy legalábbis azt hazudta, hogy nem szeret.

Én úgy vélem eleget szoptam már emiatt a hölgyemény miatt, és bolond sem vagyok, hogy ugyanabba a szarba kétszer belelépjek.
Vacsi lefújva. Csak megint volt egy szar éjszakám amikor emlékeznem kellet. Mintha visszanőttek volna a lelkem lemetélt darabjai.

Cső magamnak!

Télleg frankó ez a napló, mosmán azt is tudom, hogy mikor kezdtem el az autóvezetői okosítót.
Na ma végre tettem egy sikeres forgalmi vizsgát. Persze a mai MO-i körülményeket tekintve azt kell mondjam, hogy egy szerencsés véletlen áldozata vagyok. Ugyanis a vizsgabztos mellé beült egy ellenőr is a közlekedésügyi főfelügyelettől.
Hát mit is mondjak, én még nem láttam egy 150 kg-os 210 cm magas barmot így megjuhászodni, mint ezt a vizsgabiztost. Látszott is rajta, hogy szokatlan neki a szerep amibe belekényszerült. Érdekesség a dologban, hogy ugyanazon az útvonalon haladtunk ahol legutóbb meghúztak, és mindösszesen 4 hibavonallal átmentem. Az is csak azért került bejegyzésre, mert szokatlan volt az autó súlya, és kellett egy lefulladás mire rájöttem, hogy másként kell adagolni a gázt ekkora holtsúllyal a seggem alatt.
Még poénkodott is a vizsgabiztos '' bátran taposs neki, itt hátul nagy a holtsúly''
Legalább van a fasziban irónia.

Melőban semmi különös, a nyomatató amit majd egy hónapja leadtam szervízeltetni még mindíg sehol. A kollégák ki fogják porolni a seggem.

Kedves jómagad!
Péntek óta nincs net. Na nem mintha nem fizettem volna a számlámat, csak elköltözésből kifolyólag.
Kislakásom ahová költöztünk, szegény eléggé le lett lakva. mindösszesen egy év alatt. Nemrég (2 éve) csináltam egy komplett fürdőszobát, zuhanyfülkével.
Na én nem tudom mi a francot lehet csinálni egy zuhanytálcával,de több helyen is le volt pattanva a zománc, és ha rálépsz úgy érzed, mintha nem lenne alátámasztva, mert ugrál az alja.
Szerintem minimum kalapáccsal verhették.

Falakat összefurkálták, tipli mindenhol. Émmeg gipszelhetek,és glettelhetek napestig. Néha komolyan elegem van a tulajdonlás örömeiből, és szívesebben dobnék a munkaterületre pár repeszgránátot. Kirohanni, fülreszorított kezekkel. Majd a detonáció után bezavarni a melósokat azzal, hogy amíg kész nincs a kecó ki nem jönnek.
Na jó, nagy duzzogva kifestettem a leendő hálószobát, fürdőt+ retyót.
Tisztaságszag van. Élvezet bemenni. Persze ez is csak olyan mint amikor a szart lakkozza az ember. Fényli-fénylik, de a szaga ugyan az.
Csak egy példa, a belső vakolatban nincs cement, kb úgy porlik , hogy egy ujjal le tudnám bontani a teljes belsőréteget. (persze az államosítás után a melósok elitták a cementet a malterből.)

Egyébként a terep is kellemes. NYÓCKER.
Már beköltözéskor kezdődtek a problémák. Na nem az egyébként kissebségnek nevezett cigányokról beszélek. Ugyanis szerencsére ez a ház mentes ettől az etnikumtól. Egy kellemes fehérbőrű, szőröstalpú, vadparaszt kőműves képezi a probléma alapját.

Rege: általvisszük az összes cuccot, már a második (végső) fordulónál tartunk, amikor is mindenki beült a kocsiba. (mindenkit képezte:barátnőm, fater barnő muterja, jóhaverom+én) +utánfutó megrakva.
Leparkolunk a kies NYÓCKERben (persze ez sem egyszerű,de nem erről szól a story) majd cígöljük az első emeletre a cuccokat.
Kapu kinyit, kitámaszt. közben felpakolt barátnőm a súlyok alatt félig megszakadván vár, mert van egy belső kapu is amit szintén ki kell nyitni. Az ő kezei meg tele voltak.
Na pikk-pakk kitámasztom az első kaput, (nem voltam túl nőies, szóval csapkodtam a dolgokat) Pont ebben a pillanatban megjelenik a kapuban egy pirospozsgás fej, idióta vigyorral a képén.
-Na (gondoltam magamban) ez se egy felest ivott.
Faszikánk mögött jön asszonya, majd mögöttük jön Feri haverom (persze ő is megrakva, mint málhásszamár)
Az előbb említett alkesz csávó felfogván a helzetet úgy döntött ő most nagy ember lesz. Meg is szólított.
-Húú de határozott itt valaki, rendezkedünk-rendezkedünk?!!!
-Majmingyán beállítalak a sarokba, oszt nézhetöl!!!! Mióta lakol te itten he?!!!

Sem a hangnem, sem a stílus nem az a féle amit én szó nélkül eltűrök, Józan embert minimum kérdőre vonok, rosszabb pillanataimban egyszerűen csak felrúgom a tökeit a szeme közé, és máris csend van.
Hátul jövő haver rutinosan letette a kezében lévő csomagokat, és látom, hogy a csípőjéhez teszi a kezét. Na nem mintha ő akarta volna kérdőrevonni a faszkalapot
egyszerűen így közelebb volt a keze az övén lévő késéhez+viperájához.
(voltunk már egy -két csetepatéban, mint rendcsináló szervek, ismerjük is egymást régóta. Maximálisan megbízom az ipsében, ő is bennem. Tudta, ha verbálisan nem boldogulok el akkor bizony itt is rendcsinálás lesz)
Emberünk mindebből semmit sem fogott fel, lassan forgó agyával próbált valami hatásfélét leolvasni az arcomról. (mivel én ilyen helyzetben nem a szokványos módokon szoktam reagálni, így nehéz dolga volt. Gondolom ijedtségre vagy más egyéb meghunyászkodó magatartásra számított. hozzátenném, majdnem jogosan, ugyanis kőműves lévén lapátkezek, 150kg és majdnem két méteres jellemzői impozáns látványt nyújtanának neki, ha nem csapná agyon a dolgokat az ivászattal.

Válaszom a feltett kérdésre:
-15 éve lakom a házban,egyéb kérdés????!!
Nos egyéb kérdése nem volt, ezt az információt is nehezen dolgozta fel. Szinte látszott ahogy szikráznak a kerekek a fejében, olyannyira lázasan matekozott.
Faszink egy éve lakott ott, én 15.
Vártam..... eltelt egy másodperc, kettő, öt...

-Csak tréfaltam he!!! Nincs harag?!!!
-Nincs!! De ha kinyitnád a barátnőmnek a kaput azt megköszönném.
faszink ment is, és nyitotta a belső kaput, majd ki is támasztotta. aztán morogva felcsörtetett, nagy megalázottságában.
Később xxx rádiót hallgatott, a teljes ház örömére nyitott ajtóknál, és teljes hangerőn. Közben az asszonyával üvöltözött.
Nekünk külön jól jött a zene a pakolásban így nem unatkoztunk

Később informálódtam, állítólag arany lelke van, ha van munkája, és nem iszik.
Néha nincs melő, na olyankor nekifekszik, és vedel mint a szamár. Meg járnak hozzá a részeg haverok dáridózni, majd egész éjszaka.


Te jó isten hová kerültem????

Üdvlövészet!
Sokadik nap..... Telik az idő újhelylakásban
Szépen kupálódik kifelé a szarból-romból. Azért, hogy ne unatkozzam történt egy-két érdekes esemény.

A lakásban nincsen földelt villamos hálózat. Ez még a jó kis századközepi technológia. Aluvezetékek, kátrányozott textil szigeteléssel. Majdnem mint a varniscső, csak éghető.
Szóval mikor elkezdtem a számítógépem üzemeltetni ezen a helyen, ildomosnak láttam legalább, egy nullponti földelést beiktatni, hogy ne rázzon a gépház a felgyülemlett indukciós feszültségtől.
Persze tudom ez veszélyes, de vállalom a felelősséget.
Na albérlők felújíttatták a villamos hálózat egy-két darabját. Persze azt nem ahol a földbuherás konnektor volt, csak a spagi elején lévő kábeldobozban újították meg a kötéseket.
Na költözködés utáni örömpillanat, visszakötötték a UPC kbtv-t miután kifizettem a tartozást. Összerakom a gépet, mer ugye TV nincs a kégliben, de TVkártyám van.Had örüljön kiséletem, hogy van mivel sorvasztani az agyát.
Elosztón főkapcsolót lenyomtam, hogy a gép ne legyen áram alatt. Mindíg óvatosan dugdosom a kábeltv atennát, mert sok elhalt videó/TV kártyát láttam már egy kis baleset miatt. Most is először az antennát dugom be, majd következik a monitorcsatlakozó, szerencsémre legyen mondva, elsőre nem találtam bele a likba, cak a földeléseket érintettem össze. Kicsapódott egy K***a nagy szikra, kismegszakító le.
Namondom, ez bebaszott most küldtem el a viedeókártyámat az örök pixelmezőkre. Gyorsan összerak antenna nélkül, beinít. Megnyugtató csippanás, és éled a monitor. Jó kis strapabíró ez a gép. Mán sokmindenben el kellett vón pusztulnia, de állja a sarat. Nem is fogom eladni, ha cserére szánom a fejem, összerakom próbapados gépnek.
Mégegy kísérlet, most az antennát dugnám be a TV kártyába. CSAAATTTTT....
Ha lehet még nagyobb szikra, kismegszakító megint leoldott.
Na itt valahol BNZ van -gondolom magamban. BNZ=bazi nagy zárlat
Szörnyű ötlettől vezérelve előkotrom a fázisceruzám, bemászom az asztal alá, hogy kellően szigorú arccal nézzek farkasszemet a konnektorral.
Nézem a fázist,,, megvan. Nullpont .... rendben. Földelés.... basszaaz***********a
fázis ott csücsül a földön.
Egyből levert a hideg víz, hiszen már vagy két napja használom a gépet. Csak a véletlenen múlt, hogy nem nyúlt bele valamelyikünk a 220V-os váltóáramba. ami szépen kinn csücsült a számítógépházon!!!!!!!
Tuti lett volna meglepetés. Hogy a gép miként volt képes túlélni a föld teljes átfordulását, már azt sem nagyon értem, de ráadásul a TVkártyámon eddig jelntkező zaj is teljesen megyszűnt. gondolom összefosta magát az elektrosokktól, és elgondolkodott, hogy jobb lesz rendesen működni, mert kerek-perec elteszik láb alól. Itt mese nincs!!!
Persze mikor a kábeldobozt javították , átcserélték a vezetékeket, és így került a fázis a földre.
Gyorsan kijavítottam, és azóta megy minden rendesen.
Ha szerencsém van és a Chellosok nem baszarintják át a fejemet akkor 12-én az internetem is bekötik.

Halihó hullahó,
Hullajó!!!
Bizonyos intő jeleket illene megontolni, és nem ellene ágállni.
Mostmár, hogy a TV-t a számítógépen nézzük szükségessé vált egy rádiós egerentyű beszerzése. Mégiscsak olcsóbb mint egy AIW kártya távirányítóval
Gondoltam nemsokára itt a szülinapom így beszerzek magamnak egy MX1000-est

BAHH én kis naíííve!!!
Elmentem, felhívtam, böngésztem, az összes nagykert ahol ez a szépség fellehető
Találtam is 13590-FT bruttó összegért.
Persze csak két hét múlva lesz, mert az áresés miatt az összeset elvitték.
Máshol nem is volt.
Harmadik helyen nem is lesz.
Kénytelen voltam kedvenc kisker boltomban megrendelni, ahol természetesen készleten volt, (miért ez a kedvenc boltom nem is értem?)
Webshopban megrendeltem, majd visszahívtak, hogy mehetek van készleten.
Így kettő darab ezrest bukom a dolgon, de ki vagyok szolgálva!!!
Apró figyelmességekem múlik a bolt sikere, és én szentül meg vagyok győződve, nekik van jövőjük.
Persze, ha a multikat nézzük.... nincs, de ez már más kérdés.

Erről midig a kedvenc városom jut eszembe: Cegléd.
Echte kereskedőváros, ugyan az országban majdnem itt legmagasabbak az árak, de ha bemész egy boltba nem azért áll melléd a kereskedő, mert figyeli a kezed.
De kérdez, érdeklődik, beszélget. Segíteni AKAR. és mindent kedvesen, udvariasan.
Hozzátenném, hogy az eladó többnyire tulajdonos is.
Tavaly pl beszédültem egy ancug öltönyt venni.
A zakóval rendben is voltam, de a nadrág úgy állt rajtam mint tehénen a gatya.
A tulaj rámnéz, aszongya: ''Uram ez így nem lessz kényelmes, de ha megenged egy megjegyzést, látványra sem kellemes. Mit szólna hozzá, ha átalakíttatnám önnek???
Persze eddigre már a kezében volt a centi, és vadul méricskélt, beállította, .
Rendben uram, holnara készen van. Reggel nyolckor nyitunk, jöhet is érte.
Hálálkodtam mint az ázott macska a törölközőben, hiszen két nap múlva indult a repülőm, és nem volt kedvem utsó pillanatban rohangászni az utakon.
Kérdeztem persze mivel tartozom az átszabásért?
Persze:::: semmivel, részéről volt a megtiszteltetés, hogy segíthetett.

És tényleg, annyira kellemes volt a hangulat, hogy nekem sem kellett az udvariasságot mímelnem, hogy cserébe egy kis segítséget kapjak.
Itt Budapesten mindíg úgy kezdem, hogy kisasolom az aktuális eladó pillanatnyi hangulatát, majd ahoz igazítom a beszélgetés kezdeményezését.
PL: ha jó kedve van az eladónak, mert vagy korán van még, és senki nem piszkálta fel az agyát, akkor nyugodtan veheted kedvesre vidámra a figurát. Ha látod rajta, hogy fáradt, és a pokolba kívánna legszívesebben, akkor ez nem a legjobb ötlet, mert csak mégjobban ideges lesz.
A fáradt eladót, a céltudatos, és sima modor fogja meg leginkább. Mindíg sugározz magadból erőt, mert arra öntudatlanul is rákapcsolódva kellemesebben érzi magát, így szívesebben segít.
Ha csak flegmaságot látsz rajtuk, és csak a pofázás köti le az összes potenciáljukat. (sajnos ez gyakori eset hölgyeknél) ((nem sovinizmus ezvan))
Akkor megpróbálhatod elcsábítani (képletesen szólva, és pasinak kell lenned hozzá))
Ha az eladó hímivarú, akkor nállam bevált a csendes őrült típus szimulálása.
Aki mindjárt szétver mindent, csak még jól uralkodik magán.
Lehet hogy csak a személyem teszi, de ilyenkor mindig odagyűlik, két-három eladó segíteni, és a lelkemen könnyíteni.

Mára ennyi fért ki a fejemből.

UI: le a multikkal, és éljenek a kis üzletek

Hali magamnak!

Újabban a sírás kerülget. Üvölteni tudnék, és nem csitul a vágyam. Minden csak arra az egy dologra mutat, hogy ki kell tartsak, meg kell látnom a jövőt.

Felfedeztem, hogy milyen porszem is vagyok. és nem a saját szememben, de az ország sorsában.
Egyáltalán milyen nemzethez is tartozom én????

Hogy mi okozza ezt a kétségbeesést? Elmesélem.
Történt egy szürke napon, hogy nagyjavítást kellett végeznem egy munkatárs win2000-es gépén mert az oprendszer összefosta magát. Mindenféle vírus, meg spyware tenyészet volt a gépen szinte nyerítettek a trójaik.
Na nekiültem, mert hosszú meló, de amit meg lehet menteni a kolléga munkáiból a mind aranyat ér.
Mondom neki: -na ez hosszú lesz, adjál nekem valami olvasnivalót, hogy addíg se forrjon fel az agyam.
Na adott is olyat, hogy azóta sem tudom hová kapjam a fejem.
Egy könyv: Rendszerváltó miniszterelnökök pórázon.
Majd egy kis szünettel később kaptam másik könyvet: Országrontók címmel.

Én tudom, hogy ez nem egy politikai dolgokkal foglalkozó fórum, és a blogom sem arra hivatott, hogy népfelkelést keltsek. Egyszerűen nem tudom magamban tartani!!!!
Minden ami csak történik ebben az országban, színjáték.
Egy megrendezett előadás azzal a céllal, hogy ezt az országot is kisemmizzék, és önös célok szolgálatába állítsák, mint megbízható ''stróman'' népet.
Nem akarok itt részleteket leírni, és nem is gondolom, hogy bárkit is érdekel.
Az információ azonban olyan kincs, amit nem lehet visszatartani.
Hozzátartozik a dolgokhoz, hogy évekkel ezelőtti látomásom a politikai helyzettel kapcsolatban, sajnos igazolást nyert.

Volt már olyan érzésed, hogy a világ sorsát egy központosított hatalmi érdekszféra irányítja? Igen?
Mert ez így van, sajnos.

Az igazságot senki nem mondja el.
Az emberek nem tartanak össze, és félnek a saját érdekeiket képviselni, mert attól tartanak, hogy elveszítik azt a keveset is amijük van.
Én mindíg azt vallottam, tanítani kell a fiatalságot, okosabban éljék az életüket.
Mentsék meg az országot.
Sajnos nincs idő. Nem háríthatjuk a felelősséget a gyermekeinkre, hiszen a fitalság mi vagyunk. Nekünk kell megtenni mindent, ami emberileg lehetséges.
Ellenkező esetben olyan mértékű katasztrófával kell szembesülnünk ami felmúl minden várakozást.

Ha bárkit is csak egy kissé érdekel a téma! Kérlek benneteket olvassatok bele:
Bővebben: link

Hümm, hümm-
Ez a nap újabb bejegyzést kíván. És a KÍVÁN csupa nagybetűvel. Hihetetlen és mily meglepő fordulatok az ember életében. Soha nem is hinnéd, és amikor már belenyugszol a sorsodba hogy felvedd a jármot. Akkor történik A ROBBANÁS.

Egy ember, egyetlenegy képes megváltoztatni mindent.
Szándékosan írok ilyen homályosan, hiszen nem a személyt hanem az általa okozott elmeállapot türöződését szándékozom leírni.

Persze a személy nő, vagyishogy hölgy. De mindenféleképp az ellenkező nemből származó. Rendkívül inspiráló, valamint igéző. Mind tekintete csak úgy mint látványa.

Van abban valami ördögi, ha egy hang képes hidegrázást hozni rád.

Teljes káosz!
Mint a csillagok születését jól ismerő embernek, szembeötlő a gyors átalakulás mikor sűrűsödő hidrogén, és egyéb felhők kellős közepén megszületik az ÚJ ÉLET.

Egy csillag születése.
Párhuzamot vonhatunk az emberek, csillagok és a szerelem között. Miként?

Nézd az embergyereket, születése éppoly bonyolult, mint a napoké. Nehézkes, és kihívóan felséges.
A szerelem születése, pedig ugyanannyira megmagyarázhatatlan, holott elfogadott. Mégis ami a hasonlóság, ugyanannyi, vagy ha lehet még több, energia rejtőzik benne.

Amit pedig már említettem, és mindben közös.

Az ÉLET.

Csak ülök, és kapkodok levegő után.
Hihetetlen kimerítő, egy igazi értelmi- érzelmi körtánc. Brilliánsként csillog az elme, és közben hatnak a hormonok.

Félelmetes.

Tovább tart az ÁLLAPOT.
Persze van mikor az elkerülhetetlen emberi gyarlóság igyekszik belezavarni a képbe, és előítéletekkel valamint realisztikus gondolatokkal bombáz.

Szerencsére az álom sokkal erősebb.
Azt kérdezte tőlem, hogy álmodhat-e ébren valaki? És meddig tarthat egy ilyen álom?

Remélem én is, hogy sokáig.

Közben persze dolgozom is, megvan a mindennapi kenyerünket (mentésünket) add meg nekünk ma, c. imádság.
Meg úgy néz ki elkezdhetek php-t tanulni, mert a cég költséghatékonysági okokból nem akarja külsős emberekkel csináltatni a portált.
Én mondtam, hogy akkor a webshop, és a képeslapküldést egyenlőre felejtsék el.
De aszondták nem gond.
Pedig láttam volna benne lehetőséget.

sajnos egyre nehezebben megy az írás, mert ha csak rá gondolok ARRA az egy bizonyos személyre elfog a remegés.

Soha nem voltam ilyen állapotban. Még az első alkalommal sem.
Úgy látszik felgyülemlett bennem a ki nem mutatott érzések hulláma.
Hihetetlen energiák szikráznak közöttünk. (még a wi-fi ből is elment a nafta )

Az ember! Minden vele kezdődik, és minden vele fejeződik be.
Sorsod soha sem lehet egyértelmű amíg ilyen sokváltozós függvény részeseként játsszol szerepet. Régebben teljesen összezavartak ezek a gondolatok. Most elfogadom, és megpróbálom a magam céljaira fordítani.

Fáradt vagyok,,,, igazán nagy gondolatok csak vendégként fordulnak meg a fejemben. De nem is baj.
Mindennek megvan a rendje, ideje.

Most rosszul kéne éreznem magam a hiányától, de uralkodok magamon. Nem látja rajtam senki. (soha nem is figyelnek igazán egymásra)
Azért hiányoznak a beszélgetéseink.
Azért hiányzik Ő is.

Olvastam régebben Nietzche-ről, hogy rothadó almát szagolgatott. Valahogy ezáltal közelebb tudott kerülni az élet fontosabb aspektusaihoz.
Nos, nekem nincs szükségem ilyesmire. Jelenleg pontosan érzem milyen élni, és milyen az ha csak vegetálsz.

Csomó minden, egy nagy rakás vegyes dolog...... És még csak rakok rá, hadd pukkadjon ki a világ teteje
És még mindíg nincs téma amiről ne tudnék vele beszélgetni.

Tulajdonképpen ilyen NŐ csak a mesében szabadna létezzen. Erre meg csak elém toppan, hogy vegyem már észre. Végtelen kacaj.........

Vettem ma egy Castro sapeszt, már régóta forgattam a fejemben hogy jól esne ebben a nagy szabadosságban valami fegyelemre utaló jelzést a többi ember felé kommunikálni. Barna kord, és valami baromi kényelmes. Nem is csodálkozom, hogy az a szakállas barom már lassan 50 éve hordja

Hmmmmm.
Érdekes megfigyelni az emberi természetet.
A változó gyönyörűséget ami a külső páncél mögött bújik meg. És ahogyan ezek a lélekszikrák megváltoztatják egymásra vetett fényüket mikor közelednek a másikhoz.
Változom, hiszem valami mindíg nívót ad az embernek. Ekkor egyszeriben értelmet nyer a különbség ember, és ember között.
Furcsamód most egyszeriben magasabb elvárásokat támasztok a régi dolgok felé.
És kedves nyugalommal hallgatom a véget nem érő unalmas süketelést.

Váááááhhh.......... mindjárt elalszom

Fáj a fejem, micsoda gyötrelem.
Nincs nekem semmi bajom csak ez ne lenne. Úgy is mindíg azt mondják. Az fáj mindenkinek ami a leggyengébb.

Most nincs!!!!
Nincs Ő mert elutazott. Valahogyan mégis itt maradt mellettem, bennem.
Nyomait nem fújta el az álomvilág fuvallata. Retinámon tárolom képét, és akkor hívom elő, hogy gyönyörködjem benne amikor csak akarom.

Persze ezek mellett az élet is megy tovább. Biztató változások alakulnak a munka környékén, (ezekről még nem írok, mondhatni babonából ) A kitűzött cél hosszútávú, és kissé nagyratörő, de nem esem kétségbe. Friss energiával és akár a vasbeton falat is áttöröm.

Az emberek furcsák, mindenki csak a másiktól várja saját megváltását, közben kisemmizi partnerét. A végén persze a kiszívott csonthéjat széles ívben hajítják a hulladék közé.
Már megelégeltem, hogy mindíg szárazra szipolyoztak.
Érzésem szerint most megtaláltam azt az embert aki ezt nem teszi.
Sőt! Kölcsönösem erősítjük egymás jó oldalát.

Wovvvv
Nem semmi amiket képes vagyok írni egy-egy pillanatomban. És ez megmarad. nem kell kidobnom valami nőcske miatt aki felhúzza az orrát mert a naplómban más nőkről is szó van, esetleg egy hozzáírt vers is van benne.
Hajj de mesélhetnék erről.

Szóval....... azért még érnek meglepetések. Ma közöltem a recepciós hölggyel, hogy félek túlgondolta a dolgot. Mivel már hónapok óta nem is kommunikáltam vele, ellenben még mindíg ostromolt. Így már kezdett terhessé válni a dolog

Annak ellenére, hogy rossz hírt közöltem vele meglepően felnőtt módjára reagált. Persze nem dícsért meg, de nem tört ki gyűlölködő fröcsögésben.

Kevés az ilyen ember. Bár több lenne.

Zene!
Mai előadásom tárgya. Tulajdonképpen az életem szerves részét képezi amikor is 21 éven keresztül hivatásos zenésznek készültem. Hegedültem, és pont...... Ami ezzel járt, az a mérhetetlen mennyiségű ismeretanyag amit belénkvertek az iskolákban, és amint nem is kellet, de ránkragadt. Hihetetlen változásokat képes a kultúra emberek gondolkodásában okozni.
Valahol olvastam, hogy zenészekből kiváló programozók képezhetők, pontosan a gondolkodásmódjuk mássága miatt. Na ezzel nincs is gond, én eredendően MÁS vagyok mint a többi ember. Nincs kedvem megfogalmazni másságomat, most legyen elég ennyi.

Hallgatok egy zenét, és elsodor. Megszűnnek a gondok. Ötletek születnek a fejemben. Szinte hallható ahogy új barázdák kerülnek az agytekervényeim közé. Imádom ezeket a felfokozott állapottal járó eseményeket. És az eredményt. Ami kijózanodás után mindíg meglepő, szokatlan, és erőteljes.
Ez nem egy bizonyos zene eredménye, ne is várja tőlem senki, hogy különleges tanácsot adjak a gyors tanulás, vagy a könnyebb munka érdekében. Van akinek csak elvonja a figyelmét.
Én ezt az állapotot is abba a ZÓNÁBA sorolom, amit a sportolók már régóta emlegetnek. Egy tudatszéli határmezsgye, ami elválasztja az ember gondolatait attól a kozmikus ÉNTŐL amiben minden tudás gyökerezik. Valahogy ilyenkor kortyolunk az élet vizéből.

Árad, hömpölyög, zúg velem az energiafolyam. Minden olyan egyszerű, de kissé életképtelen vagyok.
Emlékszem, koncert előtt sok dolgot műveltem amiről a barátaim nagyszerű történeteket meséltek. Hogyan is akartam többször elgázoltatni magam. Vagy ettem a csokit papírral együtt. Hogyan kezdtem el vitatkozni az iskolaigazgatóval valami lényegtelen problémán.
Ez mind olyan esetben történt, mikor lélekben én már réges-régen másfelé jártam. Mondjuk az előadandó darabra koncentráltam, reggeltől..... Ez volt az átlagos megközelítés
nehezebb előadásnál az is előfordult, hogy előző nap reggel már használhatatlan voltam hagyományos célokra.

Most is előfordul velem ugyanez. Mióta rendszergazda vagyok, és nem muzsikus azóta ugyan sokkal ritkábban, de megesik.

Kis zűrzavar. Érdekes mennyire le tudnak lassulni az emberek. Én is képes vagyok hosszasan ücsörögni egy-egy nagyobb nekifutás előtt.De már nem adom meg magam a természet pusztító erőinek.
Egyesek meg simán interpretálják az életképtelent, és még ők vannak megsértődve.

Nem vagyok rossz szándékú. De már kevesebb lelkiismeretfurdalás árán gázolok át embereken mint korábban. Soha senkit sem bántok. Max egy kicsit ijesztgetek, hogy térjenek észre.

A szívem még mindíg a torkomban dobog, szerelem által vezérelve.

Egy üres fehér lap.... Emlékszem mindíg ez jutottt eszembe amikor naplót akartam írni, és elém került az első oldal...
Sokkoló látvány
A mai napom sokkal pörgősebb volt mintsem azt egy átlagos szombat indokolta volna.
Tegnap moziban voltam. Megnéztem a 40 éves szűz c. filmet. Nagyon rég mulattam ilyen jót. És a mellettem ülő nőnek is potyogtak a könnyei a nevetéstől.

A fejem még mindíg fáj, és ................

Teljesen elvarázsolódtam.
bővebben is írnék, de most nincs időm.

Igen, egy napló nem arra való, hogy Egy bizonyos ember olvassa.
Ráadásul egy wblog csak arra való, hogy mindenki olvassa nem? Tudom kissé paradoxon ez az állítás, de így kell lennie. Mivel engem senki sem ismer így azt írok ide amit csak szeretnék
Ma történt velem egy teljesen elképzelhetetlen dolog. Mé mindíg ''stabil'' barátnőmmel utaztunk újpestre, egy haver kisfiát meglátogatni. Gondoltam, hogy milyen lenne, ha a jelenlegi munkahelyemen alkalmazott recepciós hölgy felszállna a metróra. (mindíg arra szokott hazajárni)
Volt is valami, meg nem is a lányzóval. sikeresen befejeztem a történetet mielőtt komolyra fordulhatott volna. Van miért sajnálni és van miért nem....
Nos felszállt... émmeg bemutattam egymásnak a jelenlegi, és a possible barátnőt.
Nagyon kellemes érzés volt, már azt vártam, hogy összeverekednek rajtam. ( )

Nem szeretem az ilyen jellegű előérzeteket.

Hverral jót vedeltünk megünneplendő a kis trónörökös születését.

NMég most sem vagyok józan..........

megekell mondjam rohadt egy állat tudo lenni. De nincs mit tenni egyszerűen csak kihozzák belőlem.

Tényleg rohadt egy hely ez a világegyetem. Csillagok omlanak össze, és mi csak egy halvány villanást érzékelünk belőlük. Pedig lehet, hogy jó kis csillag volt valaha, valahol.
Ez a blog is... Csak írom, és olvasgatom a többiekét. Mintha egy kristály tárolóban egyre szaporodó godolattöredékek porosodnának, de a tulajdonosukat soha sem látni.
Én is élem az életem.
Régebben beszélgettem emberekkel akik minden alkalommal arról nyilatkoztak, mennyire is zárkózott, és titokzatos ember vagyok én.
Mindenkit végletekig felcsigázva ezzel. Pedig a képlet egyszerű. csak jó társaságban töltöm a mindennapjaimat egymagamban is

Koitusz interruptusz. Ez az élet babocsai néni Nézem és gyönyörködöm a kis családomban (közvetlen rokonságom kik összejárunk nevezetes sátoros alkalmakkor jelenleg 26 főt számlál)
Az égi nevek, kik csak valamikor voltak tagjai ennek az illusztris társaságnak minden bizonnyal mosolyogva tekintenek le arra a családra amit ők alapoztak meg.
Alaptéma összevont, név születés, és egyéb emlékezetes napok..
Történt ma......

Vegyetek tessék itt a festék. Hobbi diszperzit, felkened nem is látszik ún. transzdipó festék. Maradok a tesco gazdaságosnál, Lehet, hogy radioaktív, viszont kevesebb vele a gond. Tegnapom, és mai napon gazdagon cizellált klasszikus káromkodások tájjellegű interpretációjától Nem is tudtam, hogy ennyi féle aprószentek nevét ismerem.
Kérem, Legalább a saját munkámat hagyják végezni azon okos emberek akik a kitalálást hivatottak végezni.

A megszakított közösülés pedig csak azért jutott eszembe, mert ahogyan nézelődtem a tv csatornák között rátévelyedtem egy kellemes biológ csatornára. Néztem kissé elmélázva. Majd a túlfűtött hevület fojtogatni kezdte a libidómat. Van bennem valami korszerűtlen prüdéria, ami meggátolja, hogy az igazán szent dolgokat meggyalázzam magam előtt.
Így ÉN szakítottam meg a közösülésüket

Szeretem a tiszta dolgokat. főleg a saját kezem munkáját csodálni, tiszta munka, jó fürdés. Egy száraz törölköző. Csak ennyi kell számomra, hogy boldog lehessek egy múló pillanatra. Egy pokoli nap után pár dícsérő szó.... olyan nehéz ezt megadni annak akivel a munka dandárját végezteted? Sajnos manapság ezt látni. Az emberek elfelejtettek emberül viselkedni. csak a pénz az istenük.

Szívesen lettem volna földműves, vagy ács. hiszen mindekét szakmának olyan gyönyörűség adatott meg ami egy irodakukacnak csak elvétve. Eleje van munkádnak, és vége.

És ott van Ő! Forrón csörgedez vére, ahogy ajkait pirosra festi. Folyékony tűz..
Istenem, hogy várom a holnapi napot, hogy lukat égessen bőrömbe csókjaival.

Egy beszélgetés, egy barát.
Nem is létezik egyféle kapcsolat a világon.
Nemrég beszéltem vele, Csak ez maradt belőle, egy csomó a zsebkendőmön

Szóval, hogyan ismerjük meg az igaz barátot, a lelketlenség dzsungelében?
Mai nagy feladatunk ezt elemezni.
Nincs is annál szebb dolog mint amikor egy régen hallott hang azt zizegi a füledbe, hogy mennyire örül a viszonthallásnak
Néha van egy hátulütője, hogy lelki szemetes ládának nézik az embert De sajn ez benne van a pakliban.
Nekem az évek során egyetlen igaz barátot sikerült felhalmoznom a töméntelen sok ember közül, és egy kevésbé igazat, de annál attraktívabbat.
Felhívtam a hölgyet, és elbeszélgettünk. Ömlött, folyt belőle a szó. Semmi sallang, cak a véget nem érő panaszáradat.
Majd a végén a megegyezés, persze majd találkozunk, összeülünk sörözni. meg minden.

Már előre látom, hogy akkor sem lesz másként, nekem kell cipelni ezt a terhet.
Régebbi barátom, ki már nincs körünkben, kért meg arra, hogy viseljem gondját a jégkirálynőnek, minden baját halgassam meg, és ne is próbáljak az útjába állni.

Mindenesetre, ő önfeledten tud örülni a társaságomnak.

Most nem írok egy darabig. Mert valahol azt olvastam, hogy azt is le kell írni, ha nem akarsz írni.
Dolgaim annyira kuszálódnak, hogy nem akarok a teljes káosz állapotában képet nyilvánítani magam felé

Ma egy fergeteges házibulit sikerült szerveznem
Egy régi haverom 30. szülinapjára...... Volt minden ablaktáblarepesztő muzsika. Topless hölgyek
És ami régi kívánsága volt, egy grafiti. Néhány deszkás haver kirittyentette a hálószoba falát, ami most úgy néz ki mint egy lepukkant gyárkerítés, rajta az élet nagy igazságaival.
Én már itthon aszalom a seggem, holott az ereszdelahajam csak most kezdődik. Időközben megfájdult a fejem (sokat fáj) és nem tudok ellazulni ha mindenki engem csesztet.
A buli nélkülem is megy tovább émmeg kialszom magam.

Napközben jöttem haza, ahogy szoktam 3-as metró. Árpád hídnál bevagonírozom magam... Majd Dózsa Gy útnál megáll a kocsi mielőtt rendesen beérnénk az állomásra.
Ottan ücsörgök sok más vegonírtársammal egyetemben, és nem értjük mi van.
Hallunk valami rádióbeszélgetést, majd kialszanak a fények csak kettő lámpa marad a kocsiban. Én nem hallottam semmit mert Guano Apes bömbölt a fülembe.
Leveszem a fülit, hogy meghallgassam az embereket mit vartyognak a telefonba(merthogy gyanús volt amikor minden ember szinte egyszerre emelte füléhez a csodakütyüt
Aszongya mellettem egy nő!
-Valaki eléugrott a metrónak, most itt állunk, már 10 perce.
Nem tudom, hogy meghalt-e de remélem igen, mert ha nem, én ölöm meg.

Köszönöm.... Részvéttel viseltetünk egymás iránt ugyebár???
Nem is csodálom, hogy 15 kétségbeesett a félelemtől magaalávizelő agresszívra riogatott romacsávó (mert a cigány diszkriminatív) félelemben tud tartani egy ilyen népet.

Erre a házibulin belöki az egyik csaj: '' magyar-cigány éttermet szeretne nyitni''
Na ez volt az a pont amikor jobbnak láttam távozni. mielőtt eldurran a fejem.

Egyre inkább azt érzem, hogy magyarországon a mindenkori hatalom az ''oszd meg , és uralkodj'' elvét követi.

csak olvasom a figyelmeztetést. NE MENJ A NYUGATI ALULJÁRÓ KÖRNYÉKÉRE!!!!!!!
És nincs cigány kérdés...... mert nincs. Mert Magyar kérdés van.
Médiákban szupercsend.
Mindenki fél.
rossz vége lesz ennek, remélem nem lincselnek meg senkit.