-mindösszesen két dolog jut eszembe: Az ember teljesítménye a külső behatások összegzésével,
és szűrésével képes manifesztálódni.
Ha nincs a környezetedben inspiráló erő, elbutulsz
És csak a saját gondolataid amik megmenthetnek a teljes nihil érzésétől.

Fűzöm ezt, mintegy előszóként, tudatállapoti naplóm elé.

Csillagversekben gondolkodom, és a sorszerűséget keresem amerre csak járok.
Ha történik velem valami szörnyű, azzal nyugtatom magam; ez szügségszerű volt az egyetemes fejlődésemet tekintve.
Hiszek Isten létezésésben, csak földi tolmácsainak működését utasítom el.

Nincs semmi extra az életemben, (persze ez nem igaz, válogatott kalandokon, és életúton vagyok túl.
Sejthetően a jövőm, sem lesz túl szokványos..........)

Szóval az extrák. Mai napon olvasgattam Guga honlapját, és megkapta a szemem az internetes társadalom egy eléggé
érdekes szemszögből való megközelítése. (keresd a Gugazin végén)

Milyen igaza van ennek az embernek?!! Csodálkozom. Egyszerű, plasztikus képekben operál, és mégis benne van a lényeg.
Nagyon jól esik, hogy léteznek ilyen stílusú emberek ilyen múlttal. (és még mindíg épelménél vannak)

Szóval a net. kifelé fordulás, mégis zárkózottság. Képben:mint a tengeri kagyló amely kinyitja magát a világnak, de az első
külvilágból érkező inger hatására összezárul.

Igen,

Már dolgozom