Miután szanaszét hallgattunk mindenféle tesztzenét, én meg örültem, hogy végre van basszusa egy kistestű doboznak is, adta magát, hogy esetleg nem akarnám e meghallgatni milyen mélyre megy. Volt pár dedikált frekvencia, így mentünk lefelé egyre és egyre. 30 Hz-nél lejjebb nem mentünk, mert minek. Jó volt hallani, hogy mire képes nem otthoni körülmények között.

#111449denesdr mivel kéne tisztában lennem? Dedikált zeneszobában hallgattuk. Otthon nem is mernék ekkora hangerőt megengedni magamnak, mert nem akarnék konfliktust a szomszédokkal.

"csak a zene van"

Ezt az SV-227-et szépen kicsinosítottad. Próbálgattál más csöveket is?

Ozora <3

Jó lenne valami minél erősebbet, 100-150W @ 8 Ohm, a malacod is egész combos már sztereóban, de amúgy ha átmenetileg kell és utána soundbar, akkor - feltételezve hogy bejön a Pio - a 2x70W erősebbik (676-os) szerintem megfelelő lehet.

POKE 16017,44 ..... SYS 2077

Tök8, hogy dedikált zeneszoba-e vagy sem, a szobai főmódust (meg úgy általában a room-gaint) nem igazán erdekli ez, hacsak nem voltak bent a szobához hangolt Helmholtz rezonátorok, de az Audiophile-Szalonban nincsenek ilyenek.

Az Audiokultúra lehet a fülével vásárol, a "HiFi műszaki szemmel" mérve tájékozódik. Aztán a végső szót itt is a fül mondja ki, de ami mondjuk Audiokultúrában ördögtől való, azt itt nem biztos, hogy száműzni kellene, sőt, inkább keblünkre ölelni.

Nem lenne jó ebből a topic-ból is egy korlátolt szemléletű valamit kreálni, ahol nem fér bele az, ha műszakilag valaki ad néhány támpontot és rávilágít ilyen-olyan gyári jó vagy rossz megoldásokra.

Szóval a snake oil-t kerüljük, meg a sok-sok vudut, ebben ez a topic korlátolt. Mást illetően viszont nem hiszem, hogy csőlátásúnak kellene lennünk, mert míg egy Audiokultúra rengeteg mindent NEM engedhet meg magának, klassz lenne, ha ez megengedne, ahogy amúgy a műszaki megoldások tömkelege is.

És ez most masszív ON.

POKE 16017,44 ..... SYS 2077

hanem adatok alapján vásárolni,

Ja persze, hangszórókat, az kicsit más liga.

Mostmér, abból lesz a hangsugárzó nemigaz?

A nagy különbség az, hogy kis hozzáértéssel és műszerezettséggel saját ízlésedre tudod hangolni és utána jó eséllyel évekig nem kell "hangsugárzót" cserélgetni az aprót böngészve.
Persze szigorúan szerintem.

Az utolsó hsz-eitek után mindkettőtöktől több érvelést (esetleg kérdést) és kevesebb személyeskedést kérnék. Legyen normális vitakultúránk, ne jussunk a másik topik sorsára.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Itt egy mérés a D30-ról, 20Hz-en az átlag hangnyomáshoz képest kb -17dB-t mutat az átvitel. "Ideális" esetben, ha 20Hz-en van a szobai főmódusunk (ez igen nagy szobát feltételez), akkor akár ki is jöhet belőle értékelhetően a gyártó által megadott 20Hz, máskülönben nem. De mivel a reflexhangolás 35Hz-nél van (ez alatt hatványozottan megnő a hangszóró kilengése) és 1db 6,5" mélyközép áll rendelkezésre, így még a mélyeket optimálisan támogató szoba esetén is erősen kétséges a hallható produkció. Persze az adattáblán jól mutat az érték.

A dgyuri féle Studio 148-asra a gyártó 25Hz-et ad meg alsó határnak. Kb ugyanaz a helyzet mint a D30 esetében. Úgy tűnik, hogy a ProAc nagyon optimistán adja meg ezeket az értékeketet, de végülis nagyot nem hazudnak vele.

[D30] :

[Studio 148] :

Itt egy remek példa a +- 3dB-es 30 Hz-es átvitelhez, de ez azért jóval testesebb doboz, mint az általad vizsgáltak. [JMlab Mezzo Utopia]
Egyébként érdekes dolog ez, hiszen gyakorlatilag a fizikát erőszakolják meg ezzel a kis doboz/nagy mély-átvitellel, hiszen pl. az előbb linkelt JBL is a 36 cm-es lavórral, -6 dB-en súrolja a 30 Hz-et, pedig gondolom meg tudták volna tenni, hogy erősebb mély-átvitelt állítanak be.
Valószínűleg a torzítási adatokban (is ) van a megfejtés, amit nem látunk.
A kis torzítású nagy intenzitású mély-átvitel lehengerlő tud lenni az biztos.

[ Szerkesztve ]

A megerőszakolás attól függ, hogy mi a cél. Lesugározhat egy 5 centis hangszóró is 20Hz-et -3dB-en, de az érzékenység és a maximális hangnyomás nagyon alacsony lesz és ha nem 2 centiről hallgatjuk, akkor nem fogunk a 20Hz-ből hallani semmit, hiába -3dB-en hozza a hangszórónk.
Egy fejhallgatóban mekorra hangszóró van? Max pár cm, mégis ki tudja adni a 20Hz-et is.

A JBL-ek általában magasabb érzékenységű hangsugárzók, szóval ők inkább azt helyezik előtérbe a maximális sávkiterjesztés helyett.

[ Szerkesztve ]

Na csak kijött Belőled, ez engem spec érdekelt, mert tudom, hogy Te ezeket bújod Köszi, hogy hoztad. Amúgy a gyártók számottevő hányada sajnos elkummantja a részleteket, nem véletlenül: kozmetikáznak. A nyers valóság fájdalmasabb. (Nem a Proac-ba akarok belerúgni, mert a legtöbben is csinálják).

Hozom a nemrég itt javításra szoruló Marantz SR7005 honlapját, és innen a teljesítmény adatokat próbálom megérteni, sikertelenül, mert elkummantanak egy fontos dolgot: hány Ohm-os terhelés mellett.

Power Output
125W (20Hz - 20kHz, 0.08% THD, 2ch driven) x7

Az egy dolog, hogy önmagával azonnal ellentmondásba keveredik, mert 125W x 7 zárójel nélkül, zárójellel együtt meg ott van, hogy csak 2 csatornára él a 125W, tehát x7 -re mondjuk úgy az is jó, ha 100W csatornánként megvan és nem fogy el a táp (de, elfogy), de hogy mekkora terhelő impedancia mellett ?

Meg kell nyitni és elbogarászni a user manual-t, hogy az ember megtalálja valahol elásva, hogy:

Fully Discrete, identical quality and power for all
7 channels (125 W x 7ch, 8 Ω)

Ahol meg mind a 7 csatornára identikusan ugyanannyit nyilatkozik, oké, de miért 125W, ha a honlapon meg 2 csatornára vállalta ezt csak ? De itt legalább már van impedancia hozzá. Szóval annyi már kiderül, hogy 125W és 8 Ohm-ra, de az még mindig képlékeny, hogy hány csatorna egyszerre történő maximumra kivezérlésére.

A kummantás, ködölés, nem szakszerű fogalmazás mindenhol. Tv, Hifi, tökmindegy mi, és az is tökmindegy gyakran, hogy milyen ligából vásárolsz, százezer, vagy egy nullával többért.

(Az ilyenek miatt is nagyon szeretem az ASR féle mérőket, én spec. szeretem jó helyre tenni a pénzem, értelmes dolgokra).

De a fogyasztóvédelem, nemzetközi szabványok, stb.. nem fog semmit ráerőszakolni a gyártókra, hogy "specifikáld így és így, ennek és ennek mentén, és ezt közöld az adatlapon", mindaddig, míg a politikusok világszerte az iparág által kenve vannak, mint ahogyan a többi iparág által is, energia, pénzügyi szereplők, ésatöbbi.. így nem a "pórnép" érdekeit képviselik. (Tudom, bilibe lóg a kezem, idealista vagyok, stb).

Szóval változás nem várható, marad a "hülye ASR", akinek legnagyobb bánata az, hogy nem tudott kellően nagy ellenállást összeforrasztgatni a Hypex NC2k tesztjéhez, hogy a max teljesítményen történő viselkedést lemérje.

Visszatérve említett-hozott Proac-ra és szösszenetedre, +1, a hangszórók saját fs-ük alatt minimum "érdekesen" viselkednek, és amúgy meg abban igazat adok dgyuri-nak, reflektálva a szobarázó élményre, hogy 35Hz és környéke bőven elég mindenre is, beleértve Madonna Frozen és Substitute for Love mélybúgásait, Tippert, drum'n'bass-t, jazz mélybőgőzést, mindent.

Foobar Spektrum analizátor mentén évekig figyeltem a legmélyebb hangokat zenei anyagnál, mint valami hülye fétis.. mondjuk elég addikt is nézegetni a peak-eket .. 32Hz alatt nem találtam érdemi dolgot, 20Hz -re felkészíteni egy sztereó szettet, vagy akár 25-re is (fokkal könnyebb), szerintem teljesen mozi tartomány, pláne ha szolídabb méretű a helyiség, de 40Hz-es alsó határral is lehet eszméletlen jót mozizni (szerintem).

Ha digitális filtereznék, hangolás alá a mélynek betennék egy brick-wall filtert és jónapot, vágjon le minden annál mélyebbet, de ha mérés alapján kiderült, hogy a helyiség miatt még a hangsugárzó képességeit sem használom ki a legalján, ergo hallgatói poziban nem hallom annyira, hangolás felett is levágnám azt, amit nem hallok (ésszel persze), minek mozogja le, minek veszi ki az extra erőt az erősítőből. Egy pötit radikális, de játszottam ilyennel régen, poén és nagyon "ki tud tisztulni" az összkép, miközben nem borul az egyensúly (hiszen amúgysem hallom érdemben). (Ezt a módszert amúgy PA-ban és klubokban, régen diszkókban, szinte mindig alkalmazzák, de az más világ).

Amúgy távolról ránézve mindkét átvitel érdekes, kicsit Harman-ra hasonlító V jelleg (vagy U, ki hogy hívja), olyan 6-7dB mélyponttal saccra, ha jobban simítanánk. Ha bárki a jövőben szidni meri Fletcher-Munson-ékat vagy az arra kicsit is hajazó átvitelt, küldjétek hozzám.

POKE 16017,44 ..... SYS 2077

Kis hangszóró, alacsony fs-re törekvés - különben térfogat mellett sem megy mélyre - alacsony érzékenység, nagy löket, ami meg óhatatlanul nagyobb torzítás, pláne ha egyedül van 2 utas mélyközépként egy félember magasságú állóban.

POKE 16017,44 ..... SYS 2077

+ a nagy löket egyik velejárója a súlynövekedés, ami a hatásfok/érzékenység csökkenéséhez vezet.

Mármint, ha nagyobb löketű mélysugárzót akarunk használni.

A megerőszakolás attól függ, hogy mi a cél. Lesugározhat egy 5 centis hangszóró is 20Hz-et -3dB-en, de az érzékenység és a maximális hangnyomás nagyon alacsony lesz

Értem, egy átlagos 88-90 dB érzékenységű dobozról beszélek, itt kell a "megerőszakolás" ahhoz, hogy a mélysugárzó hangnyomását a közép-magas tartományhoz lehessen igazítani, ami nem megy bizonyos méret alatt. ( szerintem )

Az érzékenységnél is eltérés szokott lennie, a Hi-Fi World-ben mindig mérnek a tesztekhez, és azért más szokott lenni a gyárilag megadott adat.

88-90dB érzékenység az már átlagon felüli értéknek számít, a (valós) átlag az inkább 85-87dB és ez jelentős különbség, még ha elsőre blikkre nem is tűnik annak.
Itt jön a képbe Hoffman Iron Law-ja, miszerint ha azt szeretnénk, hogy a 88-90dB érzékenységű dobozunk elég mélyre tudjon menni, ahhoz fel kell áldoznunk a kis dobozméretet és itt már bukik is rengeteg leendő vevőnél a doboz, mert a zasszony nem tolerálja a hűtőszekrény méretű hangfalakat.

Oké, nálam ez számít átlagnak, de legyen az átlagos 85-87 dB , de a lényeg átjött.

fel kell áldoznunk a kis dobozméretet
Erre mondtam, hogy a fizikát nem lehet megerőszakolni.

Igen, a legtöbb esetben a gyári érzékenységi adatok is kozmetikázottak vagy túlzottan optimisztikusak.

#111485 ozzy711 :
Akkor egyről beszélünk.
Amúgy ezt átlagos 85-87-dB érzékenységi adatot a Stereophile többezer mérése alapján állapította meg John Atkinson.

[ Szerkesztve ]

Iiiigen, sajnos... kozmetika itt is, bár óhatatlanul képlékenyebb a téma.

Az érzékenységre nincs mondás, illene egy mély vagy középsugárzó esetén a két határa közötti SPL mérés átlagát venni, mondjuk fs-től felfele egészen az első cone breakup-ig, de van, aki lazán efölé is specifikálja a hangszóróját, mondván óóó elénekel az a 6" mélyközép 6k-ig is. Hogyne, ha épp csúnyán felfele húz cone breakup után, mert úgy adja ki a fizika, az jól jön ezt követően az átlag SPL megállapításánál, amikor rámérnek 1 méterről 2.83V-on (jobb helyeken 1W/1m), nyernek némi dB-t és mossák kezüket, holott a ténylegesen, értelmesen kihasználható tartomány ez alatt van picivel. (Amúgy ha +/- 6dB-re adják mondjuk meg a gyári speckót, hogy mettől meddig használható szerintük, az is torzít már a dolgon kicsit + a pucér mérés maga). Szóval homályos terület ez itt azért, lehet bele ezt is látni, azt is, így is, úgy is. Nyilván ők mindig a legkedvezőbbet, legnagyobb számot írják le, kevesen vallanak be szolídabb értékeket. Illetve figyelembe érdemes venni azt, hogy míg egy mélysugárzó alját felhozza a dobozba rakás és sarok közelébe tolás, a felsőbb tartománybeli érzékenysége esik kicsit a süketszobai méréshez képest, szóval mondjuk ami 93dB adatlapon, az bátran 90-91 a tartomány zömében végül (átlagban). Közép és magassugárzóknál is szoktam pesszimista lenni. Inkább relatív nézem őket egymáshoz, mert ha mindegyiknek a gyártója hazudik kicsit, általában hasonló mértékben, akkor nincs gond, max erősítőből kell 3dB-nként dupla akkorát nézni , ha az ember patikamérlegen mér (ami hülyeség, de lehet rá törekedni).

Egy 100W erősítőnél vállvonós lenne, hogy mondjuk átlagban a speckókhoz képest 3dB körülnyivel lentebbre érkezik meg a rendszerem ténylegesen. Egy 10W-osnál már nagyon nézném, mit tegyek oda és mi lehet vajon belőle, 85dB nem ugyanaz, mint 95dB.

Na de hogy egy másik példát is hozzak: előszeretettel épít 1-2 high-end gyártó ezekkel a planárokkal, közepekre is. Mekkora érzékenységre taksálnád őket így ránézésre ? Csak utána nézd meg a speckót, hogy
1. frekiátvitelre mit írnak
2. illetve érzékenység számításhoz mit vettek alapul, mert a kettő nem ugyanaz.
[link]

Az már csak hab a tortán, hogy mit kezdesz egy nonstop emelkedő meredekségű hangsugárzóval ? Ha nincs 6dB közelében az emelkedés, és/vagy nem egyenletes, nehéz ügy.

(Esetünkben ezt vagy így hagynám és meglesz a "V" karakter jobb oldala automatikusan , a tetején nagyon "világosan" szólva, vagy elétennék egy elsőfokú aluláteresztő szűrőt úgy sacc 2.5k-ra méretezve, ami 6dB-vel töri lefele szépen az emelkedést, ami itt indul, mert igen drámai - így hozva végül "egyenesbe" ennek a kacifántnak az átlagát. Aktívnál-DSP-nél nem is kérdés..).

Viszonyításképp: [link]

Persze, sok múlik görbe simításon, stb, de akkoris, na. És ők 91-et írnak. Elhiszem ? Simán. (Legyen 90, ha meg mégis 91 és "sok", csillapíthatom).

Persze megvan a BG varázsa, de tudni kell, mit vesz az ember, mielőtt belefog. Vagy tesztekből látni, a gyártó mit rakott neki össze, mert nehéz alapanyaggal ők sem főznek könnyen és ha a termékfejlesztés/marketing beleszól, hogy "sok a kondi, túl drága a tekercs, vegyétek szolídabbra" vagy mittomén, megy a spór kör, a BG esetén sokkal nagyobb a bukta esélye, pedig tranziensben az agyunknak egy igazi csemege egy planár, mégis fáznék tőle. Ilyen-olyan korrekció nélkül legalábbis tuti. Roon-osok előnyben, meg mindenki, akinek a lejátszója támogat mérés menti korrekciókat.

POKE 16017,44 ..... SYS 2077

Viszonyításképp: [link]

Szép "görbe". Öröm az ilyennel dolgozni. Én kényszerűségből választottam ilyet ( gyorsan kellett valami a Focal magasak helyett ), de aztán annyira bejött, hogy egyelőre marad: [link]

[ Szerkesztve ]

Lehet még jobb is, teljesen okénak tûnik nekem.. jól tudsz gyorsan is választani. Kerámia.. van részlet akkor, vélhetôen. Hagynám örök életre, ha bejött. Jó doksi, jónak tûnô driver. Még a végén megjön a kedvem hozzá, hugoméknak is ezzel alkotni Itthon kitôl ? (Vagy kintrôl jött?)

POKE 16017,44 ..... SYS 2077

Jó kis magas, van hozzá [waveguide] is, nálam ki is próbálható, mert van belőle 2db, mármint nem a magassugárzóból.

Tényleg ozzy, nem érdekel kipróbálásra?

[ Szerkesztve ]

Én annyira még nem értem ennek az egésznek a műszaki hátteret, de több angol nyelvű hangfaltesztben is olvastam mostanában, hogy magasba húzó, élénk hangú az adott hangfal - néha már bántóan is. (aztán volt, ahol tudták ezt így-úgy korrigálni.)

Ezt viszonylag könnyû korrigálni. Nem tudom, miért ez a gyakorlat mostanság. Elsôre klassznak tûnhet sok magas, lehet erre a hatásra számítanak, "hú de részletez" .. csak aztán fél órát (sem) hallgatva folyamatosan, elfárad az ember elôtte.

Tipp még: "magasba húz" - nem feltétlen a magas kiemelése okozhat ilyet, hanem az is, ha a mély szekció szolídabb kicsit. (Most bármi miatt is). Az egyensúly borul ekkor ugyanúgy a magas javára, mint 1. esetben és az egyensúlyra/arányokra lehet kényes az agyunk.

[ Szerkesztve ]

POKE 16017,44 ..... SYS 2077

PMC Twenty.24, a gyári 90dB-t szintén nem éri el, helyette inkább 87dB, van hozzá egy jó kis magaskiemelés és a híres nevezetes TL konstrukció, jó kis hullámvasút átvitellel (ettől még szólhat jól, nem fikázásként írom), mindezt potom 2 millió Ft/pár áron:
[link]

[ Szerkesztve ]

Igen, a másik kedvencemet (bemeneti érzékenység) meg van, aki meg sem adja az erősítő esetében. Pedig hát nagyon nem mindegy az se. Igazából nem nagyon vannak igazi szabványok, amiket mindenki betartana - vagy csak nekem tűnik így? (most kezdem olvasni Csabai Dániel: A hangfelvétel gyakorlata című könyvét, már most sok érdekességet tudtam meg belőle. 1980-as, de így is nagyon jó. )

Amúgy waveguide-okat és tölcséreket miért kedveled ?

Nyersz egy kis gain-t + irányítottabb lesz a nyaláb valamivel ? (Lényegében a waveguide is egy szolídabb, szélesebbre vett tölcsér, a fizika szemszögébôl nézve).

Ezt csak kíváncsiságból, mert most hugoméknak agyalok valamin a HS280-asok helyére, közel azonos méretben és gyakran megy a Netflix is (mozifelhasználás, 2.0), annak pedig jót tesz, ha nem szór a magassugárzó akkorát, mint egy dóm natúrban, nem kell a fali reflexió. Asszimmetrikus elhelyezés a szobában, a jobboldali hangszóró mellett semmi, a baloldalitól balra 15 centire meg azonnal a mûanyag fal (annak túloldala az erkély - panel).

Szóval ha a baloldal nem, vagy csak kevesebbet szór rá az erkélyajtóra, ablakra, az máris jó + mákszemnyit be is forgathatjuk... Ezen gondolatok mentén agyalok Faital magastölcséreid óta a kontrolláltabb nyalábon, ami fele ha nem is annyira, de a waveguide is egy kisebb lépés.

POKE 16017,44 ..... SYS 2077

Az szép! Persze, meg kell hallgatni. Nekem Denon 3500-as házimozierősítőm is van, amikor azt tesztelte a What Hifi, akkor PMC Twenty5.23-ast kötöttek rá, és írták, hogy jó. Na de az a hangfal ötször annyiba kerül, mint az erősítő...(nekem az X jelű Denon van, de kb. hasonlóak)

Érdekes ez a magaskiemelés, mert ha rövid ideig hallgatja az ember, akkor még tetszhet is, de engem hosszabb távon már zavar.(ennyit már megtanultam)

A waveguide-oknak több előnye is van, ami miatt kedvelhetők:

- közelebb kerül a magassugárzó akusztikai síkja a (mély)középsugárzó akusztikai síkjához, így szimmetrikusabb lehet a keresztváltás

- hasonlóbbá válik a polárválasz a (mély)középsugárzóéhoz, így kevesebb lesz az off-axis eltérés köztük, jobban el tud tűnni a váltás a hangból, meg a magának a magassugárzónak is egyenletesebb lesz az off-axis (aza tengelyen kívüli) átvitele

- kevesebb dobozdiffrakció és szobai visszaverődés keletkezik a megnövekedett irányítottság miatt

- nem utolsósorban megnövekszik az érzékenység, főleg a magassugárzó átvitelének a középső-alsó részen, ahol amúgy is nagyobb energiákat kell lesugároznia, tehát az egyenes átvitelhez többet tudunk levágni róla elektromosan, így megnövekedhet a maximális hangnyomás és csökkenhet a torzítás

Hátrány, hogy bizonyos esetekben komplikáltabb váltót igényelnek.

Tulajdonképpen a tölcsér is waveguide, csak a kiterjedésre sokkal mélyebb és ezáltal a hang még irányítottabb mint egy normál, lapos wg esetében.

[ Szerkesztve ]

Na igen, a PMC már tényleg az a kategória, hogy első hallásra megnyerő lehet a sok részlet, meg csillogás, aztán hosszabban hallgatva elkezdődik a vakarózás. Persze ezen lehet valamelyest segíteni a dobozok kifelé való forgatásával vagy a magaspoti lejjebbtekerésével.
A haladóbbak meg elkezdenek hozzá való elektronikát meg kábelezést keresgélni, ami ellensúlyozza a kiemelést. (Elnézést!)

[ Szerkesztve ]

Mai napig nem tudom, jó iskola-e az újabb és újabb DAC-ok kimeneti maximumát 2Vrms (RCA) vagy akár afölé is tenni. Lényegében a DAC utánra beépítenek egy elôfokot is, ami amúgy a legtöbb integráltban ott van, ami miatt a bemeneti érzékenységük magas, már 500mV is elviheti a végfokot max teljesítmény közelébe, nemhogy 2V. Pláne, ha régebbi erôsítô, amik bemeneti érzékenysége magas jellemzôen (CD/Tape/Line). Egy Hypex elvan ezzel a koncepcióval, de sokmindennek még ma is sok(k), 500-750mV-ok körül vannak rengetegen.

A DAC kimeneteken - többnyire minôségi opamp-ok végzik ezt az elôerôsítést, de ha blokkdiagramon kellene vázolni a szitut, akkor lényegében a végerôsítôk elé nem kellene fullos input stage úgymond, 1-2 DAC-al egybôl lehetne a meghajtó fokozatokat etetni, mert az elôfok a DAC-ba került, ehelyett az megy, hogy vagy a DAC-ban digitálisan, vagy analóg potival csökkentjük a hangerôt, és már kis változtatás is nagy lépés a kimeneten.

A minél magasabb jel/zaj arányt adó interkonntekt kábeles átvitel esetén ez nem hülye lépés, csak lehet, volnának-volnánk páran, akik inkább maguk elôfokoznának, ne a DAC-ban legyen ott plussz eszközként.

És az sem teljesen vad manapság már, amikor DAC, meg erôsítô fokozatok, minden egybe szerelve, még a nyák is egy és ugyanaz.

Kíváncsi leszek, 10 év múlva mi lesz a "divat irànyzat" hifiben... 150dB SINAD (minek?) és szobai erôsítésre alkalmas DAC-ok 10-20W kimenetekkel, mint mindenegybe készülékek ? Amiket onnantól nem is DAC-nak hívunk, hanem megintcsak integráltnak, vagy tudom is én minek.... (már most is van nem egy ilyen).

POKE 16017,44 ..... SYS 2077

Ez 2V kimeneti szint nem csak a mai DAC-okra jellemző, hanem úgy általánosan a digitális-analóg készülékekre. Mióta megjelent a CD-játszó, gyakorlatilag ez van. Jó dolog, nem véletlenül lett ilyen, csak épp az erősítőket nem készítették fel rájuk, sok esetben a mai napig. Mert ugye dedikált CD bemenet minden erősítőn van, na de hogy ennek a bemeneti érzékenysége passzoljon a végfokhoz egy CD-játszót rákötve, az már smafu. Tisztelet a kivételnek!

[ Szerkesztve ]