Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• Színek a lelkemben

  Tartozom Neked egy vallomással. De először is elmesélek egy történetet.

  Talán 11 éves lehettem, amikor édesanyám először a szemészetre vitt. A mai napig kristálytisztán él bennem az a nap. Reszketve ültem a kihalt folyosó sarki padján és fogalmam se volt mi fog történni velem. "Tűket döfnek belém? Kanállal vájják ki a szemem? Miért nem szólítanak már, hát nincs is itt senki?" Egy óra lógott szemben a falon, le se tudtam venni a szemem róla. Szentül hittem, hogy elromlott, mert kizárt dolog, hogy ilyen lassan teljen az idő. Aztán néhány végtelennek tűnő perc után hirtelen mégiscsak kitárult az ajtó, a kiszűrődő fényben pedig megpillantottam egy ősz hajú, de barátságos arcú orvost, aki határozottan mondta ki a nevem. "Én jövök!" A szívem a torkomban dobogott, úgy éreztem biztosan elájulok. Kezével intett, hogy mehetünk, majd a hófehér székekre mutatott:
  -Kérem foglaljanak helyet.
  Édesanyám nem sokat időzött, rögtön bele is kezdett:
  -Doktor úr, az a helyzet, hogy valami biztosan nincs rendben a fiam látásával. Már az iskolában is felfigyeltek rá, hogy nem szereti a színeket. Nem fest, nem rajzol, mintha nem is ismerné őket.
  Az orvos bólintással jelezte, hogy megértette és már fel is állt, hogy egy furcsa szerkezethez vezessen. Nem tudtam mire számítsak, biztos voltam benne, hogy fájni fog. Persze nem így lett.
  Egy mikroszkópnak látszó gép elé ültetett és arra kért nézzek bele.

  Folytatás...

  The DJ 4 éve 0