Van egy kis település a Tolnai dombok ölelésében. Nem szerepel a hírekben, az emberek nagy része valószínűleg még a nevét sem hallotta sosem. Vonzereje nem történelmi látványosságain alapul, és nem is a környéket sújtó közel húsz százalékos munkanélküliségben.
Gyönk, kétezer lakost számláló nagyközség, a legkisebb olyan település ahol gimnázium található. Persze önmagában ezt az írást olvasókat ez hidegen hagyhatja, de a klub szempontjából amiről írni szeretnék igenis kiemelkedően fontos körülmény. Tapasztalhattam ezt én is, hiszen hat évig koptattam a Tolnai Lajos Gimnáziumban először csak a padokat, majd a dj pultnak kinevezett asztalokat.
A fiatalok szeretnek bulizni, ezt mindenki tudja. Tudják ezt Gyönkön is, és ki is használják ezen éhségüket. Kicsi településhez, kis diszkó dukál. Persze attól, hogy egy hely kicsi, nem feltétlenül kell, hogy rossz legyen. Ellenkezőleg ennek is meg van a maga varázsa. A Viking Club pontosan erre alapoz. Parkok mögé eldugott egykori mozi épülete szépen ki van csinosítva, és átalakítva ezen jellegű üzemeltetésre.
Mint mondtam, a hely nem nagy, de éppen elég ahhoz, hogy péntek esténként a környék bulizni vágyóinak igényeit biztosítsa. Igazán kellemes családias hangulat tud kialakulni egy-egy éjszaka. A gimnazisták nagy része ezen a helyen szocializálódik, és éli meg a felnőtté válás minden kellemes és kellemetlen velejáróját. Elhelyezkedéséből fakadóan az árak rendkívül barátiak. Kis országunk hazafias söréért példának okáért kétszázhúsz forintot kell fizetni, és ez már a válság hatása, volt még olcsóbb is. Persze a többi ital ára is hasonlóan kedvező, nem kell mélyen a pénztárcájába nyúlnia annak aki alkohollal akar tudatot módosítani.
A pultosok rendkívül barátságosak, sosem húznak le senkit, még akkor sem, ha már azt sem tudja, hogy milyen bankjeggyel fizet. A kiszolgálás pontos, és elég gyors is ahhoz képest, hogy ketten dolgoznak. Néha ez kicsit kevés, és kialakulhatnak nagyobb sorban állások, de nagyobb helyekhez képest a várakozási idő még így is elenyésző. A belépő szintén nem vészes, a legtöbb esetben ötszáz forint, de adódnak olyan alkalmak is, amikor ezt sem kell befizetni. Gondolok itt a white partykra, és a retro bulikra.
Zene:
A zene a leginkább fájó pont ennél a szórakozó egységnél, hiszen nem igazán teheti meg a tulajdonos, hogy sztárvendégeket fogadjon fel, ám a rezidens lemezlovas Dj. Herczeg legtöbbször el tudja találni, hogy mit akar a nagyérdemű.
Azt mondhatom, hogy leginkább nem rajta múlik, hogy milyen hangulat alakul ki az éjszaka, hanem a közönség hozzáállásán. Zenei palettája az elektronikus tánczenékre korlátozódik, azon belül is a közismert előadok újabb számait játssza. Gyakran megfordul még a pult mögött Dj. Jamos is, aki bátrabban kalandozik a zene más ágazataiban is, általában a publikum legnagyobb megelégedésére, hiszen ki ne bulizna néha szívesen Fat Boy Slim-re, vagy akár a house kemény ágainak gyöngyszemeire.
A közönséget leginkább a helyi középiskolások, és a volt középiskolások alkotják, akik a régi kellemes emlékektől hajtva térnek vissza újra és újra gondtalan fiatalságuk mámoros helyére. Persze a környék fiatalsága is ide jön ha bulizni szeretne, egyrészt, mert nyolcvan kilométeres körben egyáltalán nincsen semmilyen éjszakai, zenével is szolgáló szórakozóhely, másrészt mert egy jó hely. Egy olyan hely, ahol bárki jól tudja érezni magát, ha képes levetkőzni a hely méretéből fakadó ellenérzéseit.
Aki a környéken jár, akkor a nevezetességek közül elsősorban ezt ajánlanám. Aztán döntsön mindenki kedve szerint, de szerintem megér egy misét - én már hívő lettem.
by bLACk
