Bevezető
Bevezető
Jelen cikk megírását a szükség inspirálta, ugyanis az „öregecskedő”, de még mindig nagyon megbízhatóan működő asztali pc-met kénytelen vagyok notebookra cserélni a „mobil” életmód miatt. Olyan készüléket kerestem, amelyen nem csücsül startból a Windows Vista, ugyanis a húgom Compaq notebookján már volt alkalmam kiismerni ezt a „valamit”, amire ártatlanul ráfogták egyesek, hogy operációs rendszer. Márpedig az operációs rendszer önhatalmúlag végrehajtott cseréje startból garanciavesztéssel jár a legtöbb gyártónál, egyesek közülük csak jó felár fejében hajlandók XP-re downgrade-elni a Vista-t. Miután a húgom notebookjának 1 éves garancia ideje lejárt, fejembe vettem, hogy XP-t teszek rá a visszaállítható Vista partíció meghagyása mellett (biztonságos lépés, ha gáz van, még mindig életre lehet kelteni a Pistát). Nekiálltam olyan XP-t gyártani, amivel simán telepíthető az operációs rendszer SATA-s merevlemezre anélkül, hogy a notebook BIOS-ában „IDE mode” működésre kényszeríteném a hardvert. Nem árt kitanulni ennek a mikéntjét, ugyanis nem mindegyik laptop BIOS-a annyira bőkezű, hogy engedélyezze az „IDE” vagy "Compatibility" működést. Ebben a kísérletben segítségemre volt az nLite nevű hasznos és ingyenes kis program.
Az Intel honlapjáról letöltöttem a megfelelő lapkakészlethez való, floppy lemezre írandó, eredetileg az XP telepítésekor F6-os billentyű megnyomása után a floppy meghajtóba gyömöszölendő drivert és ezt toldoztam bele egy új XP telepítő cd-be az nLite segítségével. Némi utána olvasással sikerült elsőre használható XP telepítő cd-t gyártanom. A baj csak az volt, hogy a Compaq más gyártók gyakorlatához hasonlóan (szerintem szándékosan) „lefelejtette” a honlapjáról az XP operációs rendszerhez szükséges meghajtó programokat, így rengeteg utána olvasással és fórumozással sikerült összekapirgálnom a különböző gyártók honlapjáról a megfelelő drivereket. Ezt még egyszer nem akartam átélni. Így olyan gyártót kerestem, amelynek a honlapján elérhető az összes meghajtó program Windows XP-hez is.
Ezen kívül fontos volt még a viszonylag jó multimédiás képesség is - ami számomra jó hangkártyát és hangszórót jelent (már amennyire ez megoldható egy laptopnál) -, nem túl gyors, de lehetőleg különálló videokártya (ATI előnyben), fejlett kommunikációs lehetőségek, különböző csatlakozók széles választéka, megfelelő mennyiségű RAM, bővíthetőség (ExpressCard aljzat), lehetőleg Intel® Core™2 Duo processzor és nem utolsó sorban a kedvező árcédula.
Így esett a választásom a TOSHIBA Satellite A300-1NO notebookra. A fent említett összes kívánságomat ebben a termékben láttam leginkább realizálódni és úgy ítéltem meg, hogy tudásához és gazdag felszereltségéhez képest ebbe érdemes beruházni. Külön említést érdemel a HDMI, firewire és e-sata csatlakozó, a beépített webkamera és mikrofon, de főleg a HD Audio-támogatás 24 bites sztereó hanggal, mindez a méltán dicsért Harman Kardon® sztereó hangszórókkal megspékelve.
Két hátrányt említenék, amiről már előzetesen olvastam: a 3 napos pixelhiba garancia hiánya, illetve a viszonylag gyenge akkumulátoros üzemidő. Az első némileg bosszantó lehet, a másodikkal nem lehetetlen megbékélni, főleg úgy, hogy ahová általában hurcolászom magammal áramforrás majd’ mindig rendelkezésre áll. Így némi tanakodás után rászántam magamat a termék megrendelésére. Interneten szoktam rendelni, egyik kedvenc helyemen adtam le a rendelést: itt Olvastam olyan termékértékelő hozzászólásokat magyar oldalakon, ahol pixelhibákra panaszkodtak, de ez nálam nem volt tapasztalható. A garanciális feltételekhez hozzátartozik a vásárolt termék regisztrálása a vásárlástól számított 3 napon belül. Ez könnyen megejthető a Toshiba magyar honlapján is, a laptop hátán található széria szám, illetve a személyes adatok és elérhetőségek (e-mail, telefon vagy postacím) megadásával. Így két éves garanciaidőt mondhatunk magunkénak. A sikeres regisztráció után megerősítő e-mailt kapunk a dolog megtörténte felől, amennyiben megadtuk az e-mail címünket.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!