Bevezetés, grafika
Augusztus 23-án jelent meg az XCOM franchise legújabb tagja. A játékban külső nézetből irányíthatjuk William Carter ügynököt, és beosztottait a 60-as évek Amerikájában. Már az előzetesekből is kiderült, hogy Carter, és a csapattagok is különböző skilleket tanulhatnak meg szintlépéskor, amiket aktívan kell használni a harcok közben.
Mindez jól hangzik, túlságosan is jól, lássuk, hogy mennyire sikerült átültetni a gyakorlatba. A leírás inkább a játékélményre, az irányításra, és a teljesítményigényre fókuszál. Pár tippet adok, de nem akarom elárulni a történetet, fedezzétek fel magatok.
A minimális hardverkövetelmény nem magas, talán csak a 12 GB helyigény:
Processzor: Core 2 DUO 2.4 GHz / Athlon X2 2.7 GHz
Memória: 2 GB
GPU: DirectX9 (HD3870 / 8800GT)
Az ajánlott gépigény már magasabb, de még az sem túlságosan földtől elrugaszkodott.
Hirdetés
Processzor: 4 mag
Memória: 4 GB RAM
GPU: DirectX11 (HD6950 / GTX560)
Grafika
A gépemben egy i7-2600 - GTX650Ti páros próbált megküzdeni a játékkal több-kevesebb sikerrel. Ez a páros sajnos nem tette lehetővé a maximális részletesség beállítását 1080p mellett, de néhány játékállást betöltöttem, és megnéztem a játékot maximális grafikán is. A képernyőmentéseket is így készítettem.
Az igazság az, hogy nem nyűgözött le a grafika. A részletesség nem éri el a ma megszokott színvonalat, pár évvel le van maradva. Ráadásul rendszeresen lehet megjelenítési hibákat látni. Vicces, amikor pl. a beszélgetőpartner nyakkendőjén átüt az alatta viselt ruhadarab mintázata, vagy a hulla átlóg a falon.
Ráadásul szinte végig volt egy "én ezt már láttam valahol" érzésem. Az idegenek által felépített különböző építmények, és azok belső elrendezése is szerepelt már más sci-fi játékban, filmben, mint pl. Quake, Crysis...
A negatív oldalt erősen ellensúlyozza, hogy elég jól sikerült felépíteni a 60-as évek stílusát. Régi autók, házak, berendezési tárgyak, ruházat.
De a grafika nem minden, a játékmenet legalább annyira fontos - vagy talán még inkább.
Bázis
A játék nem annyira összetett, mint egy XCOM-tól elvárhatnánk, bár az is igaz, hogy csak egy taktikai elemekkel tupírozott lövöldözésről van szó, nem klasszikus körökre osztott stratégiáról. Két fő helyszínen tevékenykedhetünk. Vagy a bázison mászkálunk, beszélgetünk, teszünk-veszünk, vagy egy feladatot oldunk meg a harcmezőn, ahol szorgalmasan apríthatjuk az ellent.
A bázis több helységből áll, ahol különböző emberekkel beszélgethetünk, illetve a "szétszórt" anyagokat tanulmányozhatjuk. Engem egy idő után frusztrált, hogy a bázison belül ide-oda küldözgettek, sokszor percekig csak körbe-körbe futkostam. A hangszalagokat és írott anyagokat nem lehet rendszerezni, hanem mindet ott kell elolvasni, meghallgatni, ahol ráakadunk.
Ezen anyagok nélkül is végig lehet tolni a játékot, de a hangulaton sokat dob, ha a velünk egy irodában dolgozó ügynökről (vagy akár saját magunkról) elolvashatjuk a céges jellemzést. Ugyanígy érdekes a nagyfőnök, és csinos kolléganőnk beszélgetése. Természetesen ehhez az alapnál kicsit jobb angol tudás szükséges, de ha nem csak hentelni akarunk, akkor érdemes megkeresni a szétszórt anyagokat. Könnyű felismerni őket, mert sárgásan villognak.
A kollégákkal rendszeresen kell, és érdemes is beszélgetni. A fejük felett lévő buborékból lehet látni, hogy éppen mondanivalójuk van. Itt éppen a laborban várnak rám ketten is.
A beszélgetések eléggé irányítottak, és bő lére vannak eresztve. A kiválasztott irányvonalat elég hosszú dialógusokban hallgathatjuk meg. Ezért, és a rohangálás miatt néha vontatottá válik a játék. Ettől függetlenül érdemes az összes lehetőségen végigmenni. Sajnos nem vettem észre, hogy igazi különbség lenne attól függően, hogy a jó, vagy a rossz zsarut adjuk elő, pedig többször is visszatöltöttem a játékot. Egy ponton viszont sikerült belefutni egy zsákutcába, ahol lezáratlan maradt a játék, gyakorlatilag megkaptam a stáblistát és vége.
Apránként a bázisból egyre nagyobb részt járhatunk be. Sajnos semmi köze egyik előző részhez sem, bár legalább elfogadható korhűnek. Jó ötlet, hogy,"él" a bázis, például az emberek beszélgetnek, mászkálnak. itt éppen egy másik osztag indul bevetésre.
A központi irányítóteremben lehet megtalálni a "mission" terminált. Itt híreket lehet meghallgatni, illetve eldönthetjük, milyen missziókra akarunk menni - esetleg elküldhetjük pár emberünket. Itt aggathatjuk fel a felszerelést társainkra, és választhatunk magunknak is fegyvert. Sajnos sehol sem lehet megnézni a pontos értékeket, így érzésre lehet csak választani.
A küldetések lehetnek csak a beosztottainknak valók, ilyenkor az ügynökeinket 1-2 küldetésnyi időre nélkülöznünk kell. A beosztottak tapasztalati szintje összeadódik és ha nagyobb, mint a feladat nehézsége, akkor sikerrel végrehajtják azt. Cserébe kapunk valami új cuccot, esetleg egy új embert, ráadásul fejlődnek ügynökeink. A "minor" küldetések nem viszik előre a játékot, de a harcokban fejlődünk mi, és a beosztottjaink is, ezért érdemes ezeket is mindenképpen végrehajtani. A "major" küldetésekkel halad előre a játékmenet, idővel elfogynak a minorok, és kénytelenek vagyunk tovább haladni. A pár mellékküldetést leszámítva elég lineáris a játék, nem hiszem, hogy annyiszor újrajátszható lenne, mint a stratégiai verziók.
Küldetések
A küldetéseknek két beosztottal vágunk neki a bevezető missziót követően. Érdemes őket jól megválasztani, és életben tartani, mert ha egyszer elpatkolnak, akkor keresztet vethetünk rájuk. Egy 5. szinten lévő ügynöknél ez nem igazán örömteli élmény. Társaink különböző skilleket tanulhatnak szintlépéskor, ezeket érdemes a játékstílusunkhoz igazítani. Nyomulósoknak inkább kommandóst, taktikusabbaknak snipert és supportot ajánlanék. Én ez utóbbi párost vittem magammal, gyakran utasítva őket a "critical hit", és a lézer torony használatára.
A küldetések közben is sűrűn lehet találni képeket, leveleket, hangfelvételeket. Ezek tovább tudják árnyalni a küldetést. Érdekes volt pl. az egyik mellékküldetésben olvasgatni, hogy az egész város hogyan élte meg a fertőzést.
A lövöldözést elég gyakran szakítják meg beszélgetések, kisebb videók, előre scriptelt események. Az alábbi képen látható az utolsó beszélgetésem a szobatársammal. Szegény kicsit megfázott...
Az akciódúsabb részleteknél sikerült pár negatív tapasztalatot összegyűjteni:
Az első az irányítás. A "battle focus" nem okoz gondot, a szóközt megnyomva lelassíthatjuk az idő folyását, és új pozícióba vezényelhetjük az ügynököket, kijelölhetünk nekik célpontot, vagy valamelyik speciális skill használatára utasíthatjuk őket. Sajnos ez nem csak lehetőség, hanem kényszer, ugyanis társaink elég buták. Néha bemasíroztak az ellenség tűzvonalába, miközben én próbáltam oldalba kerülni az ellent.
A mozgás sem nyerte el a tetszésem. Ugyanazzal a gombbal lehet futni, fedezéket keresni, átugrani, és vetődni. Ennek hatására futás közben néha fedezékbe veti magát az emberünk, vagy éppen nem fordul be a sarkon...
Nem szimpatikus a pályák felépítése sem. Teljesen lineárisak, szimpla szkriptet követnek, és az ellenfelek is elég bambák. Gondot csak a nagy tömegben ledobott ellen okozhat. Fedezékbe húzódnak, folyamatosan dobálják a gránátot, és egyik oldalon megpróbálnak megkerülni.
Ezeket a hibákat leszámítva érdekes a játék. Taktikusan kell használni a plusz tudást, illetve jól összeválogatni a fegyverzetet. Többször sikerült kifutni a lőszerből, de megfelelő kombinációval sikerült túlélni.
Fejlesztés
A küldetések után összefoglalót kapunk a misszió eredményeiről és a megszerzett új technikáról.
Nincs szükség semmilyen fejlesztésre, a harc közben talált fegyvereket rögtön tudjuk használni. ugyanez igaz a különleges képességeinkre. Bármiféle extra nélkül a beosztottunk aknát tud rakni, ami még rendben is lenne, de hol tanult meg energiapajzsot vagy lézerágyút gründolni a semmiből? Ugyanez igaz a saját levitációs képességünkre, vagy arra, hogy saját idegen blobunk is lehet. Valami minimális fejlesztést is berakhattak volna, de az is jobb ötlet lenne, ha adott küldetésekért kapnánk meg egy-egy új cuccot.
Pár tipp
A felszereléséről, és a társaink által megtanulható skillekről itt találtok egy egész jó összefoglalást. A történetről nem mondanék semmit, mert ha lelőném a poénokat, akkor már tényleg értelmetlen lenne végigjátszani. Pár tippet azért adnék a játékhoz, bár teljesen logikus az egész.
- Ha lehet, akkor használjuk fel az idegen technikát. A lőszerkérdésre a legegyszerűbb megoldás, ha mi is azt a fegyvert használjuk, amit ellenfeleink. Társainkat is szerszámozzuk fel rendesen.
- Koncentráljuk a tűzerőt a fontosabb ellenfelekre. Első körben én mindig a commandereket támadtam, másodiknak a drónokat szedtem le. Ezt még akkor is betartottam, ha valami nagy páncélos rohant felém.
- Vonuljunk fedezékbe, és folyamatosan utasítgassuk társainkat. Szegények elég bután képesek ledaráltatni magukat, de jól felhasználva őket sokat segíthetnek, ha másként nem, akkor csaliként.
- Társainkat tartsuk életben, nem lesznek rögtön 5. szintűek, egy újonc a játék közepén elég használhatatlan.
- A szkriptelés hibáit ki lehet használni. Ha az utolsó ellenfél legyilkolása után kapunk még egy adag alient a nyakunkba, akkor miért ne gyűjtenénk össze először a lőszert, várnánk meg, hogy feltöltődjön az összes skillünk mielőtt az utolsó sántát legyilkolnánk?
Hardverteszt
A gépem kicsit alatta van az ajánlottnak, de reménykedtem, hogy elboldogul a játékkal. Ugyan nem volt igazán játszható, csak közepes beállítás mellett, mégis első körben lemértem maximális részletességgel. Az egészet gyorsan megismételtem több CPU beállítással, majd tuningolt GPU-val is. A CPU-t eredetileg 3,2 GHz-en járattam 2 maggal, 2 mag HT és 4 mag mellett, tuning címszó alatt pedig 3.8 GHz-re húztam fel. A 650Ti GPU és memória alap órajele 993/1350 MHz volt, amit MSI Afterburnerrel 1176/1651 MHz-re emeltem. Azt hiszem, az alábbi grafikonhoz nem kell sok komment. Helyenként erősen szaggatott, de tényleg tiszta GPU limit van, ahol a CPU OC nem hoz javulást, csak a videókártya órajelének emelése számít.
Sok embernek a játszható az átlag 30 fps-t jelenti, nekem inkább azt, hogy a minimum nem megy ez alá. Kicsit játszottam a beállításokkal és GPU tuningot is bevetettem, hogy találjak egy "még talán játszható" beállítást. Csak a Screen Space Reflection-t kellett kikapcsolnom, és máris 30 fps fölé ugrott az átlag. Mivel futkosás közben próbálgattam, így sikerült kicsit erős beállítást találni, játék közben 4 maggal az fps kicsivel 30 alá ment. Érdekes, hogy ilyen apró változtatással rögtön tiszta GPU limit helyett máris képbe kerül a CPU limit is. Nem sokat, és messze nem arányosan, de gyorsul a játék a magok számának emelésével és az órajel növelésével is. Természetesen a GPU limit jobban meghatározó, de egy erősebb kártyánál, és 50-60 fps-nél még többet számíthat egy gyors processzor.
Ha a képek közötti késleltetést nézzük, akkor még jobban látható, hogy a CPU limit miben nyilvánul meg. A grafikonra csak az alap órajelen futó GPU-s eredmények kerültek fel, hogy valamennyire áttekinthető maradjon. A piros vízszintes vonal a 30 fps-hez tartozó késleltetést jelképezi. 2 maggal a görbe nagyon ugrál. A Hyper Threading bekapcsolása sokat segít, de a 4 fizikai maggal kezd csak igazán kisimulni a görbe. A CPU tuninggal válik igazán stabillá a késleltetés.
Ha egy kicsit többet meg szeretnénk tudni a CPU használatról, akkor érdemes azt monitorozni. A task manager segítségével szokás ezt tenni, de az nem elég pontos. Pont az a baj vele, mint az fps-sel, erősen átlagol, ezért elfedi a rövid ideig tartó tüskéket. Sokkal jobb az MS Windows Performance Toolkitből a Windows Performance Analyzer. A Recorderrel ms-os pontossággal lehet rögzíteni a CPU terhelést.
Legnagyobb hátránya, hogy képes pillanatok alatt GB-os trace-t készíteni, amit 16GB memóriával és SSD-vel is eltart egy darabig megnyitni. Én is csak pár másodpercet rögzítettem, a játékból átlépve a Recorderbe. Az Analyzerrel gyorsan le lehet szűrni, hogy mire vagyunk kíváncsiak. Én a TheBureau.exe-re, és threadjeire voltam kíváncsi. Az átlag CPU használat 2 mag esetén 68.16%, de a valóságban 50 és 100% között ingadozik.
A 13 szálból kettő adja az igazi terhelést. (Most csak a TheBureau.exe választottam ki, további pár százalék (3-5%) terhelést jelent az OS és pár a háttérben futó alkalmazás.) Az egyik szál stabilan terhel 1 magot minimális várakozás mellett.
A második szál impulzusszerűen terheli a processzort. Az átlagos CPU használata 18.56%, de ez úgy jön össze, hogy 100%, és 0 között ugrál. CPU tuning esetén a terhelés hasonló, csak a kitöltési tényező változik. Azt feltételezem, hogy ez a szál felelős a renderelés előkészítéséért. Erre utal a magas wait érték, és az is, hogy egy másodperc alatt az átlag fps-el nagyjából egyező (29) csúcsot számoltam össze.
Értékelés, vélemény
A bemutatót két külön értékeléssel zárnám. Az első azoknak szól, akik csak szórakozni szeretnének, a második pedig inkább technikai.
The Bureau
Ha a játékot kell értékelni, akkor bajban vagyok. Sokkal többet vártam, mint amit a programozók összehoztak, a negatív oldal van túlsúlyban, maximum azt mondanám rá, hogy érdekes, de nem ajánlanám senkinek. Kicsit részletesebben:
- Az XCOM világhoz csak nagyon lazán csatlakozik az egész. Egy TPS lövöldözést hoztak össze, aminek a nagy része átlagos.
- A grafika nem kiemelkedő.
- Az irányítás nehézkes, átlag alatti.
- A küldetések pályatervezése, és az AI finoman megfogalmazva nem intelligens. Lineáris, scriptelt a játék.
- A lövöldözős részeket összekötő részek tagoltak, és néha elég vontatottak.
- Nincs lehetőség a már megtalált iratokat, képeket, hanganyagot rendszerezni, visszahallgatni egy helyen.
- Nincs értelmes fejlesztési rendszer, gyakorlatilag zéró stratégia, a felszerelésekről nincs értelmes leírás.
- Nulla, vagy legalábbis minimális hatással vannak döntéseink a történetre.
+ A 60-as évek hangulatát elég jól eltalálták.
+ Harc közben lehet, és kell is taktikázni.
+ A történetvezetésben több fordulat van, nem rosszabb egy átlagos sci-fi-nél.
Beszélgetés édeshármasban
Hardverigény
Egy Phenom II X3, vagy erősebb i3 elegendő a játékhoz. Egy HD7850, vagy GTX660 elegendő lehet közel maximális felbontáshoz full HD felbontás mellett, de egy GTX650Ti vagy 7770-es is már bőven lehet játszani vele. Ez nem elszállt igény manapság. A grafika nem is indokol magasabb igényt.
Nem is annyira a hardverigény az érdekes, hanem az, hogy már 30 fps-nél is vegyes limites a játék mára kis GTX650Ti mellett is. Hogy a gyorsabb processzor mennyit segít a mikrolagon, az jól látható a késleltetési görbén. A WPA segítségével azt is láthatóvá lehet tenni, hogy miért csapjuk be magunkat, amikor azt állítjuk, hogy a felbontás növelése eltünteti a CPU limitet.
Ismer valaki olyan programot, amivel ms-os pontossággal lehet monitorozni a GPU terhelést?
Jó idegen irtást, én azt hiszem maradok az Enemy Unknown-nál...
Föld az anyahajóról
