Emkékszem a legröhelyesebb és egyben a legszánalmasabb jelentre a gyárban:

Épp örültem mint majom a farkának, hogy végre nekem való munkát kaptam. Ami a server shipping (kiszállítás) csomagolás részlegen volt.
Haveromnak és nekem csak annyi volt a dolgunk, hogy a raklapra pakolt 5-8db szerver gépet először egy pántoló géppel két helyen körbepántoltuk, majd lecsippantottuk a gépek vonalkódjait, hogy a rendszer szépen feljegyezze, hogy milyen és hány gép ment ki a gyárból.

Ezután a raklap gép felkerül egy nagy forgó tárcsára, ami szépen forog körbe (persze csak miután elindítottuk...) és szépen fóliába csomagolta a gépeket.

Az így elkészült, kiszállításra váró gépek egy számítógépes rendszeren vezetett raktározási rendszerbe kerülnek, ahol szépen színjelekkel jelölve van, hogy hol hány raklap van, milyen magasan halmozva. (zöld: egy raklap gép, sárga: két raklapnyi van egymáson, piros: három emelet.)
Ha egy raklapot kivisznek az úgynevezett mátrixból, akkor azt a gépen is ki kell venni. Pofon egyszerű dolog.

Na most a sztori:
Csávó békán odahúzza nekünk a bearcat típusú szerverekkel megpakolt raklapot, hogy pántoljuk körbe. Ezzel nem is lett volna még gond.
Megkértem, hogy 90 fokkal forgassa el jobbra a raklapot, hogy normális irányból tudjuk lefogatni a gépeket. A gyerek csak nézett, mint borjú az újkapura.
Türelmesen vártam, hogy mikor tűnik el a tekintetéből a ''System busy... Please wait!'' felirat, de a gyerek csak nem mozdult. Kezdett gyanús lenni a dolog.
Megismételtem a kivánságom, mire a csávó megmozdult: kihúzta a békát a raklap alól és elment.

Kb. egy percig csak álltam mint a sóbálvány, aztán elröhögtem magam.
Hogy élhetnek emberek ilyen ''lombosmoha'' szinten, hogy még azt sem tudják, hogy mi az a 90 fok??