FIGHT!!:
1. menet: hardverigény.
CM2100: Processzor: i8088, RAM: 0,5-1MB, Merevlemez: 1MB, Operációs rendszer: DOS 2.0
DF 14: Processzor: PIII 1 GHz-i5 négymagos, RAM: 2 GB-4 GB, HDD:*, OS: Win XP-Win 8.1, VGA: 256-512 MB, DX9-10 (min. ajánlott)
*Helyigényét nehéz megítélni, mert adatbázisokkal bővíthető, de nem kötelezően. Pár GB-os értékről van szó.
Érdemes még megemlíteni, hogy a CM2100 16 bites program, míg a DF 14 32 és 64 bites módban is képes üzemelni. A CM3000 hardverigénye alig magasabb a 2100-asnál, de a 4000 Turbo, mivel már windows-os és 32 bites, jelentősen „súlyosabb” versenyző:
CM4000 Turbo: Processzor: 386SX-486, RAM: 4-8 MB, HDD: 12 MB, OS: Win 3.1, VGA: 256-512 kB,
A 12 MB-os merevlemezigény nem tűnhet magasnak, de tudni kell, hogy maga a program majd’ 400 MB-on terpeszkedik a CD-n, korának igazi „fatware”-je.
A Chessmaster 2100 felülete
Az első menetet a barátságos hardverigény miatt a CM2100 nyerte.
2. menet: megjelenítés, grafika.
Nem taglalnám, ebben a témában milyen forradalmi változások mentek végbe az elmúlt kb. 20 évben. Mégis, a sakkjátékokról elmondható, hogy a kevesebb itt több, tekintve, hogy a legegyszerűbb, kétdimenziós megjelenítés a legátláthatóbb. Mindkét versenyzőnek van 3D-s módja, de ezt ritkán használják. Igazán profik el is rejthetik a bábukat, és vakon játszhatnak. Két végletet említenék még, a DOS-os Chess 88-nak csak egyféle, 2D-s módja van, az is csak 2 színt jelenít meg (talán ezért a program mérete 9 kB), a LoveChess pedig látványos animációkat jelenít meg ütésekkor. (Miből lesz a cserebogár? XD)
3. menet: sakkmotor, játékerősség.
A CM2000 hivatalosan 2000 Élő erősségű, de valójában gyengébb (engem azért még simán lever…). A CM2100 maximális erejét a gyártó 2353 Élő-pontban adja meg. A Deep Fritz 14 (engine coder: Herr Gyula Horvath, XD), és az egyéb, korunkra jellemző modern motorok játékereje 3000 Élő fölötti. Itt is nehéz pontos adatot adni, mert ezek az értékek igen nagyban függnek pl. az alkalmazott hardver erősségétől. Egy gyengébb, i8086, i80286-os processzorra írt program DOSBox alatt pl. az én C2D E8400-as, 3GHz-es procimon jóval erősebb lehet, míg ugyanezen a kétmagos gépen a DF 14 nem éri el az optimális teljesítményét, feltéve persze, hogy nem akarok egy órát várni minden lépésre. További probléma, hogy a Fritz-nek a motorja is cserélhető, tehát aki ezzel játszik, az nem biztos, hogy Fritz motor ellen sakkozik. Elterjedt, kompatibilis motorok még a Houdini, Komodo, Rybka, Junior és a nyílt forráskódú Stockfish 6, Gull 3, Fire 4. Mindkét program motorja(i) konfigurálhatóak (itt a CM2100-nak sincs semmi szégyenkezni valója), ki-ki neki tetsző erősségű ellenfél ellen játszhat.
A Deep Fritz 14 felülete
4. menet: adatbázisok.
CM2100: 110 db teljes parti, teljes, szöveges elemzéssel, a megnyitási adatbázis több mint 151 ezer állást tartalmaz. A DF 14-hez tartozó ChessBase programhoz több millió teljes játékos adatbázisok is vásárolhatók, pl. a Mega Database 2015 kb. 6 millió játékot tartalmaz. Itt érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a mennyiségnek kb. hány százalékát használja ki egy átlagos hobbisakkozó, én pl. a kisebb, de jól válogatott és mély elemzéssel ellátott adatbázisokat kedvelem. Nekem a 110 db is sok. Természetesen a CB adatbázisáról ettől függetlenül csak szuperlatívuszokban beszélhetünk, de ekkora mennyiségre szerintem csak kutatóknak és mestereknek van szükségük.
5. menet: oktató mód.
Mielőtt ebbe belekezdenék, meg kell mondanom, hogy nem tudok angolul. Márpedig a sakkprogramok finoman szólva se állnak jól magyarítás terén; én egy magyarítást se találtam. (Magyarítók ezt nyugodtan vehetik célzásnak.) Tehát ezt a menetet a magam szubjektív módján tudom csak megítélni. A hozzám hasonló fogyatékkal élőknek ajánlanék két kiskaput: kezdőknek vagy vizuálisabb alkatúaknak James Eade: Sakk - A sikeres játékos kiskátéja c. könyvét, profibbaknak Asztalos Lajos, Bán Jenő: A sakkjáték elemei c. könyvét.
A CM2100 -ban, bár van oktató mód, ez nem túl fejlett. Egyrészt van egy tutorial, ami leírja a bábukat, lépéseket, alapfogalmakat. Emellett az alábbi kisegítő lehetőségek vannak: ütésben lévő bábuk jelzése, lehetséges lépések jelzése, legjobb lépés jelzése, lépés visszavonása (!), megnyitási adatbázis segítségül hívása, és a játék végén lehetséges az analizálás. Akinek fontos az oktató mód, annak min. a CM3000-et ajánlanám, ami főleg ebben a témában nyújt többet, különösen a „mentor” menüt ajánlom.
A DF 14 sem az a tanítgató fajta, de elemezni kiválóan tud, és ez is jó tanulásra. A vásárlásával 6 hónapos (SE verzió: 1 hónap) prémium előfizetést is kapunk a Playchess.com szolgáltatásaira, ahol oktatóanyagok vásárlására buzdító reklámok is várnak, persze ezek nem olyan alapszintű leírások. Ez is a DF profi mivoltára utal, de opcióként beújíthatunk egy Fritz for Fun 13-ra, ami feleannyiba kerül, mint a nagy tesó, és oktató anyagokkal telített, a leírása szerint. (Gyerekeknek pedig a Chesstert ajánlom, ha a Fritz családból választanánk…)
6. menet: összegzés.
Ki legyen hát a győztes? Szerintem minden az igényeinktől függ. Maximalistáknak, mestereknek és kluboknak a DF 14 ajánlható jó szívvel, ha telik rá, akkor valami jóféle adatbázissal kombinálva (nagyobb, magyar, olcsóbb a CB-nél, de eléggé avíttas felületű a SuperPro). A többségnek, a nagyon kezdőtől a profi játékosokig, a ChessMaster 2100-XI-ig terjedő sorozat ajánlható. Mérkőzésünk egyik célja volt bebizonyítani, hogy ha a grafika másodlagos, akkor egy 26 éves program is lehet kiváló. Aki nem akar DOSBox-szal, sőt, Win 3.x-szel (Turbo) bajlódni, esetleg az 1995 előtti programok felbontása se tetszik neki, az a Chessmaster 4000 (Turbo nélkül) -től kezdve a XI Grandmaster Editionig próbáljon beszerezni programot. Ezek minimum Windows 95-ös felületen futnak, jó eséllyel a Windows 7-8-10-en is elbóklásznak majd. Első helyen tehát a Chessmaster 1995 utáni verziói osztoznak (4000, 5000, [5500, 6000, = állítólag XP-n nem mennek, talán 7-8-10-en se?] 7000, 8000, 9000, 10th., XI.,), de még náluk is magasabban áll a németes precizitással, maximális igények kielégítésére fejlesztett Fritz!
A Fritz a profik játékszere, felsőbb kategóriába léphet, ezért az első meccs eredményeire támaszkodva a második meccset a populáris(abb) kategória két ásza, a
Chessmaster 10 (2004) vívja a fiatalabb, de sokak szerint gyengébb XI Grandmaster (2007) ellen! FIGHT!!:
1. menet: hardverigény.
CM10: CPU: PIII 0,5-1 GHz, RAM: 128-512 MB, HDD: 540-1650 MB, VGA: 4 MB< , DX9, OS: Win 98-XP
CMXI: CPU: P 1-2 GHz*, RAM:256-512 MB, HDD: 1-2,3GB, VGA 32-128 MB, DX9c, OS: Win XP-Vista (min.-ajánlott, gyári adatok)
*Többmagos processzorokra nem optimalizált, 32-bites.
A hardverigényt érdemes összehasonlítani a kortárs (2006-os), Deep Fritz 10-zel, aminek a processzorigénye (0,3-1,4 GHz) első látásra nem tűnik magasnak, de jobban utánanézve kiderül, hogy legjobban a többmagosokon fut a program. A 2003-as DF 7.0 max. 8 magot támogat, miközben az első, egybetokozott kétmagos x86-os processzor (Intel Pentium 840 Extreme Edition) csak 2005-ben jelent meg. Ez az ellentmondás csak látszólagos; egyrészt a kommersz piacokon ott volt a Hyper Threading, másrészt a professzionális kategóriában voltak a fizikailag (külön tokozásban) is többmagos gépek. Ebből is látható, hogy a DF-eket nem kizárólag asztali piacra tervezték.
2. menet: megjelenítés, grafika.
Sokadlagos szempont, melyben a 11 éves CM10 is 5*-ösre vizsgázik, de a XI sokak szerint ebből a szempontból enyhe visszalépés. Nekem mindkettő nagyon tetszik, az biztos, hogy jelentős különbség nincs közöttük. Mindkét esetben több 2 és 3 dimenziós tábla és bábkészlet között választhatunk, melyek jó része első látásra használhatatlannak tűnik, de legalábbis szokni kell őket az áttekinthetőség érdekében. (Akinek ez a legfontosabb szempont, az válassza a Battle vs. Chess programot.) A főmenü viszont mindkét programnál nehezen áttekinthető, a CM XI esetében ráadásul csúnya is…
A 11-es nagymester sakkmester
3. menet: motor, játékerősség.
A Grandmaster Edition játékereje kb. 2750 Élő-pont, a 10th Editioné ennél, gondolom, kicsivel kevesebb; pontos adatot nem találtam. Ezek a motorok már megjelenésükkor sem voltak benne az első háromban, de nem is ez volt a céljuk. Amiben viszont brillíroznak, az a játékerősség konfigurálhatósága, igen finoman testre szabhatjuk, milyen ellenfél ellen szeretnénk játszani.
4. menet: adatbázisok.
A CMX 530 000, a CMXI 800 000 teljes játékos adatbázissal rendelkezik. A kielemezett játékok száma a XI-ben 900.
5. menet: oktató mód.
Ebben a pontban mindkét program szuper, ezért is fáj, hogy csak angol verzió van, és megszűntek. Oktatásban Arenától Shredderig mindenkit kenterbe vernek… (aki tud jó magyar nyelvű oktatóprogramot, írjon).
6. menet: összegzés.
A két program alapvetően nagyon hasonlít egymásra. A menük felépítése, beállítások, lehetőségek szinte ugyanazok. A Grandmaster E. nagyobb adatbázissal, feltehetően jobb motorral bír, míg a 10th testre szabhatósága és oktató módja jobb egy leheletnyivel. Vannak eltérések a grafikában is, de ez ízlés dolga. A hat menet alatt egyikük se tudott jelentősen felülkerekedni a másikon, ezért a meccset döntetlenre pontozták a bírók. Nagy kár, hogy a sorozat valószínűleg megszűnt, mert otthoni felhasználásra szerintem mindkettő jobb a DF 14-nél. A Fritz for Fun 13-at és Fritz 14 Special Editiont sajnos nem sikerült beszereznem (aki tud, az segíthetne ebben), és sajnos a neten is elég kevés információt találtam róluk, de nem tartom kizártnak, hogy azok a DF 14-nél „kommerszebb” programok, talán pont a 8 éve eltűnt CM sorozat piacára pozicionálva. Érdekességként megemlítem, hogy a CM-t és másik kedvenc sorozatomat, a Silent Huntert is az Ubisoft Romania hegesztette, és sajnos mindkettő megszűnt. Mostanság Ghost Recont és Assassin’s Creedet kódolnak Bukarestben.
Döntetlen ide, döntetlen oda, én a 10-est ajánlom, de akinek nem annyira a játék, hanem inkább a társaság, a jó beszélgetések, az ellenfél ugratása is célja, az ne fogja vissza magát, mert élőben sakkozni a legjobb!
Persze ezeket a programokat már csak használtan lehet beszerezni. Aki frisset vásárolna, annak marad a Fritz, Shredder, Hiarcs, illetve a nyílt kódú, ingyenes Arena. Ezek mind UCI szabványú keretprogramok, a szabványt támogató motorokat rakhatunk beléjük. Az Arena 3.5, egy világklasszis Stockfish motorral pl. nemcsak hogy ingyenes, de nyílt forrású is; a programozók csemegézhetnek.
Belém bújt a kisördög, szétnéztem más platformok sakkjátékai között is. Rázós téma az emulátorozás, de néha megkerülhetetlen: hol szerezhetnék be 30 éves gépeket és sakkprogramokat emberi áron és mennyiségben? No, csak címszavakban, hogy az IBMPC (amerikai, 1981) mellett is volt élet!
Az után kutakodtam, hogy melyik platformokra mennyi játék jelent meg, sakk témában melyik volt apáink kedvenc gépe. Meglepő eredményeket kaptam, bár előre leszögezném, hogy ezek az értékek messze nem pontosak, de kiindulási alapnak megteszik:
Sinclair ZX Spectrum (angol, 1982) 43 db, Atari ST (amerikai, 1985) 32 db, Amstrad CPC (angol, 1984) 27 db, Acorn BBC Micro (angol, 1981) 23 db, Commodore 64 (amerikai, 1982) 17 db. A meglepő, hogy a legnagyobb darabszámban eladott C64-re van a legkevesebb program, minden gazdasági szabálynak ellentmond. Egyetlen magyarázatot tudok elképzelni: a sakkprogramozók a legnagyobb teljesítményű processzorral felszerelt gépre igyekeztek programot írni. Márpedig a C64 azért kelt el nagy számban, mert lassú, ezáltal olcsó is volt. Ez sem teljesen jó magyarázat, mert a leggyorsabb meg az IBM és az Apple (Lisa, Macintosh 1) volt (kizárólag a beépített processzorok frekvenciáját figyelembe véve, mert nehéz megítélni az eltérő utasításkészletű chipek valós teljesítményét…). Az original Nintendo DS-re kb. 6 program van, Androidra pedig óriási mennyiségű, gyakran részben vagy egészben ingyenes, internetes játékot is lehetővé tévő cím van.
Végül még annyit, hogy bár eme kis szösszenet megírásakor igyekeztem a legnagyobb gondossággal eljárni, de végül mégiscsak egy érdeklődő amatőr vagyok, és itt is arra kérnélek titeket, ennek fényében ítéljétek meg írásomat. Tömören: ha hibát, téves információt találtok, jelezzétek a fórumon!
Szeretném (legalább pár hétig, kölcsönben) megszerezni a Magyar Sakkvilág kb. 2014-tól máig tartó részeit, aki tud ebben segíteni, az kérem jelezze. Infót keresek még Bartel, Kraas, Schrüfer: Számítógép és sakk (1987, 330 oldal Novotrade - Data Becker) c. könyvéről. Erről semmit se tudok, remélem nem programozókönyv. Az érdekelne, milyen aspektusból közelíti meg a témát.
Ja! A happy end majdnem kimaradt: a tavalyi téli szezonban 2 szép menyhalat fogtam! (Előtte 4 évig egyet se.)
Köszönöm, hogy elolvastad, várom a hozzászólásokat!
