A kezdetek
Régen sokat sakkoztam. Élőben, igazi műanyag versenysakkbábukkal, jókat beszélgetve közben. Nagyon gyengén játszom, de akkoriban nem a győzelem motivált, hanem a szórakozás, időtöltés. 20 év elteltével úgy alakult az életem, hogy hirtelen sok időm lett, és mivel ha befagy a Duna, a menyhalat sem üldözöm már olyan ifjonti hévvel, meg a Starcraftot, Battlefieldet is unom már (állandóan levernek…), elhatároztam, megpróbálom a sakkot.
Először valami klubot kerestem volna, ahol megtűrnek egy amatőr bábutologatót, de csak gyerekeknek találtam (vidéken lakom). Aztán programok után néztem; nem találtam sokat (elsőre…). Boltokban kerestem, Chessmastert, Fritzet vettem volna. Szétnéztem a legismertebb használt piacokon is, egy ajánlatot találtam: a magyar nyelvű (lengyel fejlesztésű) Sakk Mestert 2000 Ft-ért. Ez a '90-es évek végének „megkésett” játéka, színvonala kb. a '80-as évekbe helyezné – se adatbázis, se oktató mód… Hogyan jutottunk ide? Lékó Péter és a Polgár család hazájában, ahol a '80-as években megjelenő Mikroszámítógép Magazin minden számában írtak a sakkprogramozásról, és a jogutód Alaplap magazinban is volt a „Kaleidoszkóp” rovat. A játékos magazinok se foglalkoznak nagyon a sakkal, pl. a Fritzről még egy tesztet se olvastam. (A Magyar Sakkvilág nem ide tartozik…) Elhatároztam, amolyan „vitaindító” cikket írok a Logoutra. Napokon belül 10°C alá hűl a Duna, felébrednek a menyhalak, de én csak írok…
Aztán rájöttem, hogy a téma túl nagy, és én túl kezdő vagyok ahhoz, hogy cikket írjak, ezért inkább itt, a fórumon rakom ki az írást. Sok kérdést nem tudtam tisztázni, és újságokat is keresek (lásd az utolsó bekezdést), ebben a segítségeteket kérem.
(Kieg.: a fórumon nem sok vizet zavart az írás, ezért most, 10 hónappal később, csak felrakom a Logoutra. Tehát a leírtak a 2015. októberi állapotokat tükrözik!)
Tisztázzunk pár sakk alapfogalmat:
ÉLŐ PONT: A sakkjátékos ember vagy gép erősségét az Élő Árpád magyar származású, Amerikában elhunyt polihisztor (1903-1992, Arpad Elo) által kifejlesztett és róla elnevezett képlet alkalmazásával mérik. Emberek között a legnagyobb Élő-pontszámmal rendelkező játékos Magnus Carlsen (szül. 1990. nov. 30. – 24 éves!) 2862 ponttal. 2800 feletti ponttal kevesebb mint 10 játékos rendelkezik a világon. A legerősebb motor a 3406 Élő-ponttal rendelkező Komodo.
MOTOR, ENGINE: A sakkállást kiértékelő program, ami a lehetséges lépéseket a várható nyereség szerint sorba rendezi, és a legnagyobb nyereségűt lépi.
Keretprogram, GUI (Graphical User Interface): A motor és az adatbázis vezérlését, összekapcsolását és a játék felhasználó felé való megjelenítését végzi.
A motor és a keretprogram közötti kommunikációért felelős protokoll 3 féle lehet:
XBoard: Ez a legrégibb, Linuxra.
WinBoard: Az előző átirata Windows-ra.
UCI (Universal Chess Interface): A legújabb, de szerintem a legelterjedtebb. Ezek a nyílt szabványok lehetővé teszik, hogy egy keretprogram alá több, azonos szabványú motort is telepíthessünk és azokat felváltva használjuk.
SAKKADATBÁZIS: Lehet megnyitási, teljes játék v. végjáték. Ez általában egy tömörített szövegfájl, híres emberek, gépek játékainak lépéseiről. A motor is bele-belenéz (ennek funkciója számomra nem teljesen világos…) egy helyzet kiértékelésekor, de elemezni is lehet őket, tanulva a profibb játékosok lépéséből.
1769-ben Kempelen Farkas magyar feltaláló bemutatta a világ első sakkozógépét (a „Törököt”), több mint 200 évvel megelőzve erősségben a világot!
Hogy török volt-e, azt nem tudom, de hogy igen pici és kiváló sakkozó volt a gépbe „épített” ember, az tuti XD.
Na de komolyan: 1948-ban szabadalmaztatták a tranzisztort (Bell Labs, Lucent), 1958-ban a Texas Instruments cégnél elkészítik a világ első integrált áramkörét. ’71-ben ugyanitt elkészül a világ első CPU-ja, amit két hónap múlva az Intel 4004 (4-bitesek) követ. Még ez évtized elején megjelennek a 8-bitesek is. Én innen kezdem számítani a számítógépek korát.
'74-ben Stockholmban megrendezik az első számítógépes sakk VB-t, amit a szovjet Kaissa (a sakk istennője) nyer (egy IBM System 360-ról koppintott gépen futtatva…). A versenyen indul a magyar fejlesztésű „Papa” program is. Ezen a sorozaton (WCCC) bármilyen gép indulhat, ezért általában a szuperszámítógépek, ill. a speciális célhardverek nyernek.
A második VB-t '77-ben rendezik meg, és onnantól kezdve '92-ig amerikai programok nyernek. A '77-es győztes Chess 4.6 program a Northwestern University-n készült CDC Cyber 176 gépen futott, és '74-ben csak a 3. helyezést ért el a 4.0-s verziója. Meg kell még említeni az ebben a sorozatban többször is rajthoz álló magyar programokat: Pandix, Brainstorm (Horváth Gyula), Merlin (Jákó Balázs), Hector for Chess (Jergler Csaba), Kempelen (Kovács Attila).
1980-ban Linz-ben a Belle (Bell Labs) győzedelmeskedik, DEC PDP-11/23-as gépen futva. '83-ban (XM-P gépen(?) (100 MHz felett!)) és '86-ban (Cray-2 gépen(?)) a Cray Blitz rendszer győz.
1985-ben Hszü Feng-Hsziung amerikai egyetemista, Douglas Adams rajongó elkezd egy gépet fejleszteni, aminek a Deep Thought nevet adja. '88-ban megosztott első helyezést ér el az Amerikai Bajnokságon. A gép teljesítménye ekkor 2745 Élő-pont volt, kb. mint a Chessmaster XI teljesítménye 20 évvel később. A gép 1989-ben 2-0 arányban kikapott Kaszparovtól, de megnyerte a WCCC-t.
Később Feng az IBM-hez került, ahol Murray Champbell és Joseph Hoane segítségével folytatja a gép fejlesztését, immár Deep Blue néven. Ez a rendszer a programból, és egy szuperszámítógép (IBM RS6000, 32 általános célú processzor) által vezérelt 480 db sakk-célprocesszorból állt. 1996-ban már ez a verzió kapott ki Kaszparovtól 4-2 arányban, de '97-ben a jelentősen továbbfejlesztett gép legyőzte a világbajnokot. Ez a mérkőzés máig a sportág egyik legvitatottabb eseménye, sokak szerint ekkor a „Mélykék” még nem állt az emberek szintjén, de az biztos, hogy a számítógépek sakkban előbb-utóbb mindenképpen átvették volna a vezetést. A gépet azóta továbbfejlesztették, de több nyilvános versenyen nem vett részt (a visszavágót is elutasította az IBM), kutatási és protokolláris célokra használják.
Visszatérve a WCCC-re, '92-ben különleges győzelem születik: a hollandus Ed Schröder ver.3.1 Gideon Chessmachine-je nyer; ez a „Chessmachine” egy IBM PC ISA slotjába rakható, ARM2 processzorral és RAM -mal felszerelt „sakk-kártya”, lényege, hogy a RISC processzor könnyebbséget jelentett a sakkprogramozásban. Ez a kártya akkoriban kereskedelmi forgalomban is beszerezhető TASC ChessMashine változata, legyőzi a szuperszámítógépeket.
Ebben az évben tűnik fel először a másik kiváló hollandus, Frans Morsch Fritz (2.0) programja, és egyből az 5. lesz. '95-ben pedig egy Pentium 90-esen futva nyer, a Deep Blue prototípusa csak a 3. helyig jut.
'95 után az x86 (-64)-es architektúrákon futó, ma is ismert programok nyernek főleg (Shredder, (Deep) Junior, Zappa?, Hiarcs, Rondo?,).
2015-ben pedig a német Jonny legyőzi az izraeli juniort, igaz, jelentősen erősebb hardveren futtatva. 1980 és 2001 között volt VB a mikroszámítógépeknek is, a 3. 1983-ban, Budapesten.
1976-ban Peter Jennings kiadja az első kereskedelmi sakkprogramot (MicroChess, 1,1kB (!!)) KIM-1 típusú mikrogépre).
Ez a gép finoman szólva is elég puritán felépítésű, processzora (MOS 6502) a Commodore 64 és a Tamagotchi ősévé teszi...
Ed Schröder, a kiváló hollandus, 1980-ban írja első sakkprogramját. TRS-80 számítógépre, a programnak a Rebel nevet adja. 1989-ben ő írja a „Mephisto Polgár Module” sakkgép szoftverét. '92-ben a Rebel Gideon néven VB-t nyer. '93-ban megírja első DOS programját, a Mephisto Gideont.
Ed DOS-os programjai a D-Fendben
Az 1981-es original IBM PC megjelenésekor elkezdődött, és kb. 1995-ig tartó DOS korszakban volt a sakkprogramok első fénykora, 35-45 program jelent meg ez idő alatt. Ezek jó része ma már Freeware, és DOSBox alatt jól futnak:
(DOSBox help: [Z:\>mount i d:\], [Z:\>I:], [I:\>cd cm21], [I:\CM21>2100], Ahol I: egy valóságban nem létező meghajtó, a játék indítófájljának elérési útja pedig: D:\cm21\2100.exe)
Akinek ez bonyolult, annak ajánlom a D-Fend-Reloaded programot ( http://dfendreloaded.sourceforge.net/ ), ami egy grafikus keretprogram a DOSBoxhoz. Ebben aztán a VirtualHD mappába kell másolni a DOS játékokat, és onnan betárazni a D-Fendbe. Akinek nincs otthon DOS játéka, arra kiváló hollandosunk, Ed gondolt, amikor elérhetővé tett két fájlt (http://rebel13.nl/misc/more%20dos%20oldies.html és http://rebel13.nl/rebel13/rebel%2013/download.html ): Az elsőben 33 db free vagy demó sakkprogram van D-Fendbe tárazva, a másodikban az őáltala fejlesztett (1993-2004-ig) Rebel programokat (18 db) tette szabadon elérhetővé, szintén D-Fendbe tárazva. Ezeket elég csak letölteni, kicsomagolni és a mappában lévő DFend.exe-vel elindítani. Ed ingyenes sakkmotort is fejleszt, Pro Deo néven (WinBoard és UCI kompatibilis).
Freeware és demo sakkprogramok D-Fendben.
Napjainkban a sakkprogramok második fénykorukat élik, talán az internet térhódítása miatt.
Most próbaképpen egy Arena GUI-t (http://www.playwitharena.com/ ) házasítunk össze egy Stockfish (https://stockfishchess.org/ ) motorral, és a MillionBase (http://www.top-5000.nl/pgn.htm ) adatbázissal (mind Free program!).
Arena 3.5: UCI és WinBoard motorokat is támogat, valamint a .pgn és .epd kiterjesztésű adatbázisokat. A program tömörítve csak 18 MB, 19 nyelvre van lefordítva, sajnos a legújabb verzió magyarra még nincs. A tömörített verziót töltöttem le, mert abban alapból van pár motor is. Ezt telepíteni nem kell, a kitömörített mappában lévő Arena.exe-vel indítható.
A Stockfish 6 motor jelenleg a Komodo 9.2 utáni legerősebb a világon, 3386 Élő-ponttal. (A „Stockfish” is tőkehalféle, mint a menyhal!) Az Arena Engines menüjét megnyitva kiválasztjuk az Install new Engine… pontot, kijelöljük a megfelelő .exe fájlt, és OK. A MillionBase 2.2 adatbázis 2,2 millió játékot tartalmaz. Ez egy tömörítve 400 MB-os, kibontva 1,5 GB-os .pgn kiterjesztésű fájl. Az Arena PGN menüjének Open pontjára kattintva kell kijelölni, megvárni, míg betöltődik, és OK. Az így létrehozott „sakkrendszer” sok funkcióját még nem értem, de jól eljátszogatok vele. A Stockfish az én 3 GHz-es, kétmagos gépemen „nem egy villám”, érdemes a gondolkodási időt az alapbeállításnál (6 perc) kisebbre venni.
Megemlíteném még a SCID és a SCID vs. PC (free) programokat. Ezek amolyan adatbázis kezelő-elemző programok lehetnek? .pgn fájlokat kezelnek, de van saját formátumuk is, ami háromféle fájlból (sn4 si4 és sg4) áll.
Egy kis szórakozást ajánlok: Egy képzeletbeli verseny lebonyolítására gondoltam, ahol az első mérkőzést természetesen a bajnok, Németország büszkesége, a szupernehézsúlyú FRI-FRI-FRI-FRI-FRITZ vívja önpusztító kihívójával!
A kihívó kiválasztásával már nagyobb bajban voltam, mindenképpen IBM PC-s, színvonalas alkotásra vágytam, valami különlegesebbre. Első gondolatom a Chessmaster XI Grandmaster Edition volt, a 2007-ben megszűnt kiváló sorozat utolsó darabja, de ez túl szimpla lett volna. Chessmaster 2000, 2100, 3000, 4000 Turbo, Fritz 1.0, 2.0, 2.5, és 5.32 maradtak bent az első válogatáson. (Az 5.32-es segédprogram nélkül telepíthető, futtatható Windows 7-en) A programok futtatása nem okozott problémát (egy ideig), a DOSBox 0.74 ismét bizonyította kiválóságát. A jelöltem a 4000 Turbo lett, de ennek beizzításakor a Box Windows-t reklamált. Ebből a programból van Win 95-ös verzió is, és állítólag ez a Win 3.x-re tervezett verzió is kiválóan fut Win 95-ön. Ekkor még ezt a verziót nem tudtam futtatni (D-Fend-nek van Windows pontja, de még nem próbáltam) és a CM2000 is kiesett, mert relatíve puritán, kezdetleges program, talán hogy az átirata a Commodore 64 RAM-jába is beférjen. A CM2100 sokkal profibb, a CM3000 pedig ennél alig jobb (talán csak az oktató módja). Tehát a Deep Fritz 14 kihívója a Chessmaster 2100-lett.
Chessmaster 2100 (1989) vs. Deep Fritz 14 (2013):
FIGHT!!:
1. menet: hardverigény.
CM2100: Processzor: i8088, RAM: 0,5-1MB, Merevlemez: 1MB, Operációs rendszer: DOS 2.0
DF 14: Processzor: PIII 1 GHz-i5 négymagos, RAM: 2 GB-4 GB, HDD:*, OS: Win XP-Win 8.1, VGA: 256-512 MB, DX9-10 (min. ajánlott)
*Helyigényét nehéz megítélni, mert adatbázisokkal bővíthető, de nem kötelezően. Pár GB-os értékről van szó.
Érdemes még megemlíteni, hogy a CM2100 16 bites program, míg a DF 14 32 és 64 bites módban is képes üzemelni. A CM3000 hardverigénye alig magasabb a 2100-asnál, de a 4000 Turbo, mivel már windows-os és 32 bites, jelentősen „súlyosabb” versenyző:
CM4000 Turbo: Processzor: 386SX-486, RAM: 4-8 MB, HDD: 12 MB, OS: Win 3.1, VGA: 256-512 kB,
A 12 MB-os merevlemezigény nem tűnhet magasnak, de tudni kell, hogy maga a program majd’ 400 MB-on terpeszkedik a CD-n, korának igazi „fatware”-je.
A Chessmaster 2100 felülete
Az első menetet a barátságos hardverigény miatt a CM2100 nyerte.
2. menet: megjelenítés, grafika.
Nem taglalnám, ebben a témában milyen forradalmi változások mentek végbe az elmúlt kb. 20 évben. Mégis, a sakkjátékokról elmondható, hogy a kevesebb itt több, tekintve, hogy a legegyszerűbb, kétdimenziós megjelenítés a legátláthatóbb. Mindkét versenyzőnek van 3D-s módja, de ezt ritkán használják. Igazán profik el is rejthetik a bábukat, és vakon játszhatnak. Két végletet említenék még, a DOS-os Chess 88-nak csak egyféle, 2D-s módja van, az is csak 2 színt jelenít meg (talán ezért a program mérete 9 kB), a LoveChess pedig látványos animációkat jelenít meg ütésekkor. (Miből lesz a cserebogár? XD)
3. menet: sakkmotor, játékerősség.
A CM2000 hivatalosan 2000 Élő erősségű, de valójában gyengébb (engem azért még simán lever…). A CM2100 maximális erejét a gyártó 2353 Élő-pontban adja meg. A Deep Fritz 14 (engine coder: Herr Gyula Horvath, XD), és az egyéb, korunkra jellemző modern motorok játékereje 3000 Élő fölötti. Itt is nehéz pontos adatot adni, mert ezek az értékek igen nagyban függnek pl. az alkalmazott hardver erősségétől. Egy gyengébb, i8086, i80286-os processzorra írt program DOSBox alatt pl. az én C2D E8400-as, 3GHz-es procimon jóval erősebb lehet, míg ugyanezen a kétmagos gépen a DF 14 nem éri el az optimális teljesítményét, feltéve persze, hogy nem akarok egy órát várni minden lépésre. További probléma, hogy a Fritz-nek a motorja is cserélhető, tehát aki ezzel játszik, az nem biztos, hogy Fritz motor ellen sakkozik. Elterjedt, kompatibilis motorok még a Houdini, Komodo, Rybka, Junior és a nyílt forráskódú Stockfish 6, Gull 3, Fire 4. Mindkét program motorja(i) konfigurálhatóak (itt a CM2100-nak sincs semmi szégyenkezni valója), ki-ki neki tetsző erősségű ellenfél ellen játszhat.
A Deep Fritz 14 felülete
4. menet: adatbázisok.
CM2100: 110 db teljes parti, teljes, szöveges elemzéssel, a megnyitási adatbázis több mint 151 ezer állást tartalmaz. A DF 14-hez tartozó ChessBase programhoz több millió teljes játékos adatbázisok is vásárolhatók, pl. a Mega Database 2015 kb. 6 millió játékot tartalmaz. Itt érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a mennyiségnek kb. hány százalékát használja ki egy átlagos hobbisakkozó, én pl. a kisebb, de jól válogatott és mély elemzéssel ellátott adatbázisokat kedvelem. Nekem a 110 db is sok. Természetesen a CB adatbázisáról ettől függetlenül csak szuperlatívuszokban beszélhetünk, de ekkora mennyiségre szerintem csak kutatóknak és mestereknek van szükségük.
5. menet: oktató mód.
Mielőtt ebbe belekezdenék, meg kell mondanom, hogy nem tudok angolul. Márpedig a sakkprogramok finoman szólva se állnak jól magyarítás terén; én egy magyarítást se találtam. (Magyarítók ezt nyugodtan vehetik célzásnak.) Tehát ezt a menetet a magam szubjektív módján tudom csak megítélni. A hozzám hasonló fogyatékkal élőknek ajánlanék két kiskaput: kezdőknek vagy vizuálisabb alkatúaknak James Eade: Sakk - A sikeres játékos kiskátéja c. könyvét, profibbaknak Asztalos Lajos, Bán Jenő: A sakkjáték elemei c. könyvét.
A CM2100 -ban, bár van oktató mód, ez nem túl fejlett. Egyrészt van egy tutorial, ami leírja a bábukat, lépéseket, alapfogalmakat. Emellett az alábbi kisegítő lehetőségek vannak: ütésben lévő bábuk jelzése, lehetséges lépések jelzése, legjobb lépés jelzése, lépés visszavonása (!), megnyitási adatbázis segítségül hívása, és a játék végén lehetséges az analizálás. Akinek fontos az oktató mód, annak min. a CM3000-et ajánlanám, ami főleg ebben a témában nyújt többet, különösen a „mentor” menüt ajánlom.
A DF 14 sem az a tanítgató fajta, de elemezni kiválóan tud, és ez is jó tanulásra. A vásárlásával 6 hónapos (SE verzió: 1 hónap) prémium előfizetést is kapunk a Playchess.com szolgáltatásaira, ahol oktatóanyagok vásárlására buzdító reklámok is várnak, persze ezek nem olyan alapszintű leírások. Ez is a DF profi mivoltára utal, de opcióként beújíthatunk egy Fritz for Fun 13-ra, ami feleannyiba kerül, mint a nagy tesó, és oktató anyagokkal telített, a leírása szerint. (Gyerekeknek pedig a Chesstert ajánlom, ha a Fritz családból választanánk…)
6. menet: összegzés.
Ki legyen hát a győztes? Szerintem minden az igényeinktől függ. Maximalistáknak, mestereknek és kluboknak a DF 14 ajánlható jó szívvel, ha telik rá, akkor valami jóféle adatbázissal kombinálva (nagyobb, magyar, olcsóbb a CB-nél, de eléggé avíttas felületű a SuperPro). A többségnek, a nagyon kezdőtől a profi játékosokig, a ChessMaster 2100-XI-ig terjedő sorozat ajánlható. Mérkőzésünk egyik célja volt bebizonyítani, hogy ha a grafika másodlagos, akkor egy 26 éves program is lehet kiváló. Aki nem akar DOSBox-szal, sőt, Win 3.x-szel (Turbo) bajlódni, esetleg az 1995 előtti programok felbontása se tetszik neki, az a Chessmaster 4000 (Turbo nélkül) -től kezdve a XI Grandmaster Editionig próbáljon beszerezni programot. Ezek minimum Windows 95-ös felületen futnak, jó eséllyel a Windows 7-8-10-en is elbóklásznak majd. Első helyen tehát a Chessmaster 1995 utáni verziói osztoznak (4000, 5000, [5500, 6000, = állítólag XP-n nem mennek, talán 7-8-10-en se?] 7000, 8000, 9000, 10th., XI.,), de még náluk is magasabban áll a németes precizitással, maximális igények kielégítésére fejlesztett Fritz!
A Fritz a profik játékszere, felsőbb kategóriába léphet, ezért az első meccs eredményeire támaszkodva a második meccset a populáris(abb) kategória két ásza, a
Chessmaster 10 (2004) vívja a fiatalabb, de sokak szerint gyengébb XI Grandmaster (2007) ellen! FIGHT!!:
1. menet: hardverigény.
CM10: CPU: PIII 0,5-1 GHz, RAM: 128-512 MB, HDD: 540-1650 MB, VGA: 4 MB< , DX9, OS: Win 98-XP
CMXI: CPU: P 1-2 GHz*, RAM:256-512 MB, HDD: 1-2,3GB, VGA 32-128 MB, DX9c, OS: Win XP-Vista (min.-ajánlott, gyári adatok)
*Többmagos processzorokra nem optimalizált, 32-bites.
A hardverigényt érdemes összehasonlítani a kortárs (2006-os), Deep Fritz 10-zel, aminek a processzorigénye (0,3-1,4 GHz) első látásra nem tűnik magasnak, de jobban utánanézve kiderül, hogy legjobban a többmagosokon fut a program. A 2003-as DF 7.0 max. 8 magot támogat, miközben az első, egybetokozott kétmagos x86-os processzor (Intel Pentium 840 Extreme Edition) csak 2005-ben jelent meg. Ez az ellentmondás csak látszólagos; egyrészt a kommersz piacokon ott volt a Hyper Threading, másrészt a professzionális kategóriában voltak a fizikailag (külön tokozásban) is többmagos gépek. Ebből is látható, hogy a DF-eket nem kizárólag asztali piacra tervezték.
2. menet: megjelenítés, grafika.
Sokadlagos szempont, melyben a 11 éves CM10 is 5*-ösre vizsgázik, de a XI sokak szerint ebből a szempontból enyhe visszalépés. Nekem mindkettő nagyon tetszik, az biztos, hogy jelentős különbség nincs közöttük. Mindkét esetben több 2 és 3 dimenziós tábla és bábkészlet között választhatunk, melyek jó része első látásra használhatatlannak tűnik, de legalábbis szokni kell őket az áttekinthetőség érdekében. (Akinek ez a legfontosabb szempont, az válassza a Battle vs. Chess programot.) A főmenü viszont mindkét programnál nehezen áttekinthető, a CM XI esetében ráadásul csúnya is…
A 11-es nagymester sakkmester
3. menet: motor, játékerősség.
A Grandmaster Edition játékereje kb. 2750 Élő-pont, a 10th Editioné ennél, gondolom, kicsivel kevesebb; pontos adatot nem találtam. Ezek a motorok már megjelenésükkor sem voltak benne az első háromban, de nem is ez volt a céljuk. Amiben viszont brillíroznak, az a játékerősség konfigurálhatósága, igen finoman testre szabhatjuk, milyen ellenfél ellen szeretnénk játszani.
4. menet: adatbázisok.
A CMX 530 000, a CMXI 800 000 teljes játékos adatbázissal rendelkezik. A kielemezett játékok száma a XI-ben 900.
5. menet: oktató mód.
Ebben a pontban mindkét program szuper, ezért is fáj, hogy csak angol verzió van, és megszűntek. Oktatásban Arenától Shredderig mindenkit kenterbe vernek… (aki tud jó magyar nyelvű oktatóprogramot, írjon).
6. menet: összegzés.
A két program alapvetően nagyon hasonlít egymásra. A menük felépítése, beállítások, lehetőségek szinte ugyanazok. A Grandmaster E. nagyobb adatbázissal, feltehetően jobb motorral bír, míg a 10th testre szabhatósága és oktató módja jobb egy leheletnyivel. Vannak eltérések a grafikában is, de ez ízlés dolga. A hat menet alatt egyikük se tudott jelentősen felülkerekedni a másikon, ezért a meccset döntetlenre pontozták a bírók. Nagy kár, hogy a sorozat valószínűleg megszűnt, mert otthoni felhasználásra szerintem mindkettő jobb a DF 14-nél. A Fritz for Fun 13-at és Fritz 14 Special Editiont sajnos nem sikerült beszereznem (aki tud, az segíthetne ebben), és sajnos a neten is elég kevés információt találtam róluk, de nem tartom kizártnak, hogy azok a DF 14-nél „kommerszebb” programok, talán pont a 8 éve eltűnt CM sorozat piacára pozicionálva. Érdekességként megemlítem, hogy a CM-t és másik kedvenc sorozatomat, a Silent Huntert is az Ubisoft Romania hegesztette, és sajnos mindkettő megszűnt. Mostanság Ghost Recont és Assassin’s Creedet kódolnak Bukarestben.
Döntetlen ide, döntetlen oda, én a 10-est ajánlom, de akinek nem annyira a játék, hanem inkább a társaság, a jó beszélgetések, az ellenfél ugratása is célja, az ne fogja vissza magát, mert élőben sakkozni a legjobb!
Persze ezeket a programokat már csak használtan lehet beszerezni. Aki frisset vásárolna, annak marad a Fritz, Shredder, Hiarcs, illetve a nyílt kódú, ingyenes Arena. Ezek mind UCI szabványú keretprogramok, a szabványt támogató motorokat rakhatunk beléjük. Az Arena 3.5, egy világklasszis Stockfish motorral pl. nemcsak hogy ingyenes, de nyílt forrású is; a programozók csemegézhetnek.
Belém bújt a kisördög, szétnéztem más platformok sakkjátékai között is. Rázós téma az emulátorozás, de néha megkerülhetetlen: hol szerezhetnék be 30 éves gépeket és sakkprogramokat emberi áron és mennyiségben? No, csak címszavakban, hogy az IBMPC (amerikai, 1981) mellett is volt élet!
Az után kutakodtam, hogy melyik platformokra mennyi játék jelent meg, sakk témában melyik volt apáink kedvenc gépe. Meglepő eredményeket kaptam, bár előre leszögezném, hogy ezek az értékek messze nem pontosak, de kiindulási alapnak megteszik:
Sinclair ZX Spectrum (angol, 1982) 43 db, Atari ST (amerikai, 1985) 32 db, Amstrad CPC (angol, 1984) 27 db, Acorn BBC Micro (angol, 1981) 23 db, Commodore 64 (amerikai, 1982) 17 db. A meglepő, hogy a legnagyobb darabszámban eladott C64-re van a legkevesebb program, minden gazdasági szabálynak ellentmond. Egyetlen magyarázatot tudok elképzelni: a sakkprogramozók a legnagyobb teljesítményű processzorral felszerelt gépre igyekeztek programot írni. Márpedig a C64 azért kelt el nagy számban, mert lassú, ezáltal olcsó is volt. Ez sem teljesen jó magyarázat, mert a leggyorsabb meg az IBM és az Apple (Lisa, Macintosh 1) volt (kizárólag a beépített processzorok frekvenciáját figyelembe véve, mert nehéz megítélni az eltérő utasításkészletű chipek valós teljesítményét…). Az original Nintendo DS-re kb. 6 program van, Androidra pedig óriási mennyiségű, gyakran részben vagy egészben ingyenes, internetes játékot is lehetővé tévő cím van.
Végül még annyit, hogy bár eme kis szösszenet megírásakor igyekeztem a legnagyobb gondossággal eljárni, de végül mégiscsak egy érdeklődő amatőr vagyok, és itt is arra kérnélek titeket, ennek fényében ítéljétek meg írásomat. Tömören: ha hibát, téves információt találtok, jelezzétek a fórumon!
Szeretném (legalább pár hétig, kölcsönben) megszerezni a Magyar Sakkvilág kb. 2014-tól máig tartó részeit, aki tud ebben segíteni, az kérem jelezze. Infót keresek még Bartel, Kraas, Schrüfer: Számítógép és sakk (1987, 330 oldal Novotrade - Data Becker) c. könyvéről. Erről semmit se tudok, remélem nem programozókönyv. Az érdekelne, milyen aspektusból közelíti meg a témát.
Ja! A happy end majdnem kimaradt: a tavalyi téli szezonban 2 szép menyhalat fogtam! (Előtte 4 évig egyet se.)
Köszönöm, hogy elolvastad, várom a hozzászólásokat!
