Bevezető
Közszájon forgó "tény", hogy a Ryzen 3 1200 (vagy a hozzá hasonló tudású i3-ak) nem elegendőek egy RX 570 szintű videokártya kihajtásához. De mit jelent ez a hangzatos mondás tényekre lefordítva? Meg egyáltalán, mennyi az igazságtartalma? Utánajártam.
Az utóbbi időben kevéssé voltam aktív a "kihajcsa-e" problémakör elemzésében, mégpedig azért, mert az alacsony kategóriás Intel-platformjaim és CPU-im nem támogatták az overclockingot, így az órajelekkel csak lefelé tudtam haladni - ez elméleti elemzéshez megfelelő, de a való életet nem igazán tükrözi. A 2018. év végi váltás Ryzenre ebben (is) változást hozott - mind a B450-es alaplap, mind a Ryzen 3 1200 CPU teljes szabadságot ad a paraméterek tuningolásában. Az előző cikk konklúziói és kommentjei után adta magát a gondolat, hogy megvizsgáljam, mennyire fogja vissza az RX 570 videokártyát a Ryzen 3 1200 - és ha már a CPU-t abajgattam, akkor a memória sebességének a hatására is vetettem egy pillantást. Lássuk!
Konfiguráció, tesztmódszer
A teszt során mind a CPU, mind a memória órajelei terén két beállítást használtam, ez összesen négy variáció:
Néhány megjegyzés:
- A VGA-t ebben a körben békén hagytam, az előző tesztben használt beállításokon ment mindenhol
- A memória esetében az órajelkülönbség 40%, amit egy kicsivel gyengít a CAS Latency növelése a 3000
MHz-es esetben
- A CPU alapbeállítása 3100 MHz, amely bizonyos konstelláció esetén 3400 MHz-ig tud felmenni, így a
sebességnövekedés terheléstől függően valahol 11.7% és 22.5% között van
- Szeretettem volna a CPU feszültségét automatikus szabályozáson hagyni, de sajnos ilyenkor pillanatokon
belül úgy megfagyott a gép, mint a pingvin - valószínűleg a magasabb órajelhez nem tartoznak
alapértelmezett feszültségbeállítások. Így egyszerűen felmentem 1.35V-ra, és már működött is.
Hat játékkal és benchmarkkal teszteltem – két régivel, két középkorúval és két újjal:
- Sniper Elite V2 (2012)
- Unigine Heaven 4 (2012)
- F1 2015 (2015)
- Ashes of the Singularity: Escalation (2016)
- Final Fantasy XV (2018)
- Bard's Tale IV (2018)
Az első öt szereplő túl sok bemutatást nem igényel, a Bard's Tale IV-ről érdemes tudni, hogy az Unreal Engine 4 dolgozik alatta. Az előző cikkhez képest változás, hogy az igencsak hisztis viselkedésű DOOM demót lecseréltem egy másik Vulkanos játékra, az AotS: Escalationre, amely egy bundle keretében pottyant lehetséges tesztalanyaim közé.
Beállítások terén egyrészt mértem maximális vagy magas beállításokkal (az RX 570-et megizzasztandó), másrészt alacsonyakkal is, hogy a CPU és a memória is jobban dolgozzon – mint látni fogjuk, ez nem mindig így alakult. Más megközelítést alkalmaztam az F1 2015 esetében, ahol a CPU életét az esős időjárás volt hivatott megnehezíteni (teljes sikerrel), valamint az AotS-nél, ahol a benchmarknak van külön GPU-orientált és CPU-orientált változata.
Mire számíthatunk a négy konfigurációtól? Ha hiszünk a kihajtásról szóló népítéletnek, akkor mind a négy konfiguráció eltérő eredményeket kell, hogy mutasson. Én személy szerint ennél jóval konzervatívabb megközelítéssel álltam a teszthez: azt vártam, hogy a GPU-orientált esetekben nemigen fog számítani a CPU és a memória sebessége, míg a CPU-ra kihegyezettekben jellemzően igen. Lapozzunk!
Fogyasztás
A fogyasztás-szekciót szerettem volna gyorsan letudni, de ahogy mindjárt kiderül, erre nem volt lehetőség - a mért értékek igencsak érdekesek. Így festenek a 4 konfiguráció számai:
Az idle értékek kb. az elvárhatónak megfelelően alakultak, mind a CPU, mind a memória sebességének megemelése közel 10W extra fogyasztással jár. A kettő kombinációja +17W, ami egy naphosszat üzemelő gép esetén már nem elhanyagolható extra költség. Ezen minden bizonnyal lehet javítani azzal, hogy az automata feszültség-szabályozást hozzáhúzzuk a megemelt CPU-órajelhez.
A terhelt fogyasztások ellenben nagyon megleptek. Önmagában az alapkonfiguráció 172 W-os teljes fogyasztása is örvendetesen alacsony (ld. még az oldal végén a megjegyzést), viszont az, hogy a 3.8 GHz-re húzott, feszültséggel jó alaposan ellátott CPU csak 10W extrát jelent, arra abszolút nem számítottam. Láthatóan a visszafogott OC-re a Zen architektúra jól reagál - még úgy is 200 W alatt marad a teljes gép fogyasztása, hogy a memória étvágya is alaposan megnő, ha 3000 MHz-re állítjuk.
Ezzel azonban még nem vagyunk kész, mert a terhelés alatti fogyasztást egy olyan esetben mértem, ahol GPU-limit van. Így fest a fogyasztás egy CPU-limites mérésben:
Bizony, a számok sokkal alacsonyabbak, mert a GPU kvaterkázik - viszont a különbségek nagyobbak, hiszen a megemelt CPU- és memória-órajelek hatására több lesz az FPS, így a videokártya is extra Wattokat fogyaszt. Így sem vészes azonban a helyzet - a leggyorsabb konfiguráció 27 helyett 43 Wattal fogyaszt többet, és amint látni fogjuk, ehhez elég jelentős sebességnövekedés is tartozik.
Még egy dolgot érdemesnek tartok kiemelni fogyasztás témakörben. Az első grafikonon a második (világoskék) méréssor megegyezik az előző teszt végső felállásával - ennek ellenére a fogyasztásértékek jelentősen alacsonyabbak, idle-ben 5, terhelés alatt 17 Wattal. Ez hogy lehet? Nos, az előző mérések még az A320-as alaplappal és a Sapphire Pulse ITX kártyával készültek, a mostaniak pedig a B450-es lappal és az XFX TripleX kártyával. Arról már volt szó, hogy a B450-es lapnak normálisan működik az energiagazdálkodása, így az idle érték annyira nem meglepő, de hogyan lesz a 8GB-os videokártya fogyasztása azonos órajeleken alacsonyabb, mint a 4GB-osé?
A megoldás egyszerű, bár nem túl logikus: a Sapphire kártya core clockját alapon hagytam a méréseknél, és a memória-órajelet megemeltem, míg az XFX default memóriával és csökkentett core órajellel ment. Az XFX esetében alacsonyabb volt az órajel, mint a gyári második lépcsőhöz tartozó érték, ezért a GPU kényelmesen vissza tudott venni a feszültségből - így jóval takarékosabban üzemelt. Megjegyzendő, hogy amikor az órajelet az MSI Afterburnerrel állítottam át, akkor 30 Wattal magasabb volt a fogyasztás, tehát mindenképpen érdemes a WattManban turkálni, ha a gyári beállítások nem megfelelőek.
Ez az eredmény igen érdekes további elemzésre ad lehetőséget, amelyre ezen cikknek a keretében nem fog sor kerülni - de annyit azért érdemesnek tartok megjegyezni, hogy ezek az értékek kitűnő indikációk arra nézve, hogy alulfeszeléssel miért lehet olyan jelentős fogyasztáselőnyt elérni.
Tesztek #1: Sniper Elite V2, Unigine Heaven
Sniper Elite V2 (2012)
Régóta szerepel a tesztjeimben a Sniper Elite V2, most sem maradt ki:
A GPU-intenzív beállítás egy kivétellel mindegyik játékban ugyanúgy viselkedik - mind a CPU, mind a memória gyorsítása hoz valamit a konyhára, de ezek a mérési hibahatáron belül vannak, és a két faktor kombinálása 3%-nál nem hoz több előrelépést.
A CPU-intenzív(ebb) minimum-beállításoknál jobban látszik a differenciálódás. Mind a CPU, mind a memória tuningja 5% előrelépést hoz, kombináltan pedig 6.5%-ig jutunk - ez arra utal, hogy vegyes limitünk van, a videokártya sem bírna sokkal többet. Van tehát előrelépés, de ennek az FPS-ek magas száma miatt sok gyakorlati jelentősége nincs.
Unigine Heaven 4 (2012)
Másik kedvenc őskövületem a Heaven benchmark, ezúttal tesszelált lépcső nélkül:
A GPU-intenzív beállítás a szokásos eredményt hozza, míg a minimális beállítások esetén már kicsit markánsabb a különbség, mint a Sniper Elite V2-ben - a memóriára mérhetően, de nem látványosan érzékeny a benchmark, viszont a CPU tuningját meghálálja, és a két tuning kombinálásával összesen 12%-kal fut gyorsabban, mint alapon. Ez már nem elhanyagolható előrelépés, bár itt is nagyon magasak az FPS-értékek, ezért az eredmény jelentősége elméleti.
Tesztek #2: F1 2015, AotS: Escalation
F1 2015 (2015)
Az autóversenyek általában segítenek a CPU-limitáció vizsgálatában – nincs ez másképp most sem:
Az F1 2015 az egyetlen alany a tesztben, ahol a GPU-ra hangolt mérésben is látunk különbséget az eredményekben. A memória tuningja 4% előrelépést hoz, a CPU-é pedig 7%-ot - és a kombinált is 7%-ot. Ennek az az oka, hogy a 101 FPS-el a videokártya eléri a plafonját, ezért hiába érne többet a tuning, az RX 570 mellé felesleges. Ha viszont valakinek RX 580-asa van (vagy csak magasabb órajelen használja az RX 570-et), annak minden bizonnyal érdemes a platformot is húzni, ugyanis...
... a CPU-intenzív viharos időjárás mellett igencsak komoly előrelépést hoz az órajelek hangolása. Külön-külön 10, ill. 13%-ot hoz a memória és a CPU, kombináltan viszont 26%-kal fut gyorsabban a játék - ez több, mint a CPU-tuning által szállítható javulás elméleti maximuma, azaz ebben a játékban érvényesül az a "tétel", hogy a Zen architektúra szereti a gyors memóriát.
Ashes of the Singularity: Escalation (2016)
Az egyik első DX12-es benchmark némi késéssel (ám jelentősen olcsóbban) nálam is felbukkan - azonban én a Vulkan renderert részesítettem előnyben. Ezt mutatja a játékba épített benchmark:
Igazán markáns eredményeket kapunk: a "GPU-focus"-ként jellemzett teszt szinte maximálisan GPU-limites (a CPU-sebesség az alapkonfigurációnál is 60 FPS felett van a benchmark összesítője szerint), a "CPU-focus" pedig még a szart is kiveri a platformból. A CPU-tuning eredménye közel jár az elméleti maximumhoz, míg a memória tuning önmagában "csak" 16% előrelépést hoz, azonban a CPU-val kombinálva 35%-ot, azaz így már majdnem ki van maxolva a 3000 MHz-es RAM-sebesség is. Megmondom őszintén, tetszik ez a benchmark :)
Azonban minden szimpátiám mellett, a fenti extrém beállítás minden bizonnyal százmagos CPU-k megizzasztására van kitalálva, ezért nem igazán életszerű. A következő méréssor a CPU-orientált teszt helyett a GPU-orientált tesztben mért CPU-sebességet tartalmazza:
A valós játékszituációhoz közelebb álló tesztben hasonló eredményt kapunk, mint az F1 2015-ben - a memóriára kicsit kevésbé érzékeny az AotS, így az összesített előrelépés is alacsonyabb valamivel, de még mindig több, mint 20%.
Tesztek #3: Final Fantasy XV, Bard's Tale IV
Final Fantasy XV (2018)
Bár a látvány nem igazán indokolja, a FF XV igencsak leterheli a GPU-kat, és ezért remek tesztalany:
A GPU-limites High beállítás nagyjából fütyül a CPU-ra és a memóriára, míg a CPU-ra (elvileg) érzékenyebb Lite... szintén. Az eredmények kicsit ingadoznak, de annyi azért látszik, hogy a CPU tuningja minimálisan előre mozdítja az eredményt. Ennek a gyakorlati jelentősége egészen pontosan zéró.
Bard's Tale IV (2018)
A teszt legújabb alanya a 2018. szeptemberében megjelent, Unreal Engine 4-re építő Bard's Tale IV:
A végére született még egy meglepő eredmény - biztos voltam benne, hogy a Bard's Tale IV esetén még a Max beállításában is van CPU-limitáció, ehhez képest jelen mérés szerint még a Minimumban sincs. Váratlan fordulat, mert a GPU nem megy a maximumon - lehet, hogy a játék optimalizálatlansága az oka, egy más alkalommal talán mélyebben belemászom a kérdésbe.
Maradjunk még egy kicsit a Bard's Tale IV-nél. Az eddig használt tesztjelenet sokkal inkább GPU-mérésre van kihegyezve, mint CPU-ra, ezért kerestem egy olyan helyet a játékban, ahol nagyok a terek és sok a szereplő - itt a következőket mértem:
Hát, ez eléggé másképp fest, mint az előző grafikon. Míg maximális beállítások mellett sokat nem segít a tuning (+3% még az észrevehetetlen kategória), a Low presettel a játék igen durván platform-limites, gyakorlatilag ugyanazt az eredményt hozza a tuning, mint az AotS: Escalation direkt CPU-ra kihegyezett tesztje. Ez nem is meglepő - ha azt nézzük, hogy a városi séta a GPU-orientált esetben 10%-kal lassabb, mint az első tesztjelenet, akkor feltételezhetjük, hogy minimális beállítások mellett az RX 570 tudása a 100 FPS-t karcolná - ettől még a 3800 MHz-es CPU és a 3000 MHz-es memória mellett is messze vagyunk.
Összegzés, konklúzió
A mérések összegzése
Az alábbi grafikonon látható a 2*7 méréssor mértani átlaga - a Bard's Tale IV mindkét mérését beletettem, a FF XV számai pedig 100-zal elosztva szerepelnek:
Ahogy az lenni szokott, az összegző grafikon elmossa a szélsőségeket, viszont megmutatja, hogy általánosságban mennyit ér a tuning: a GPU-ra kihegyezett esetben a jelentősége közel zéró, míg a platformot jobban megdolgoztató beállítások esetén átlagosan 16%-ot nyerünk - ez már az egyes esetek külön megvizsgálása nélkül is látványos.
Elemzés
Mivel a GPU-t és a CPU-t terhelő beállítások viselkedése között komoly eltérés van, érdemes őket külön vizsgálni.
GPU-orientált beállítások
Kezdjük az egyszerűbb esettel. A 7 mérésből 6-ban érdemi hatást nem gyakorolt a teljesítményre a CPU és a memória tuningja, a hatodikban pedig 7%-ot ért az órajelek elég jelentős feltekerése. A 7% talán már az észrevehető kategória, de miután az F1 2015-ben az alapbeállításokkal 95 FPS-ről indultunk, túlzott jelentőséggel itt sem bírt. Ha a full HD + 60 FPS a cél, akkor a GPU-ra éhesebb játékokban a Ryzen 3 1200 kényelmesen elbír az RX 570-nel. „Kihajcsa-e?” Pipa.
CPU-orientált beállítások
Komplikáltabb a helyzet a CPU-ra éhes beállításokkal. Egy játék esetében itt is zéró érdemi hatást értünk el a CPU és a memória tekerésével, két játékban kevés-közepes volt az előrelépés, további kettőben pedig jelentős. A hatodik játékban, ahol két méréssor is készült, vicces módon az elsőben semmi jelentősége nem volt a megemelt órajeleknek, a másodikban pedig rendkívül komoly gyorsulást hoztak.
A Sniper Elite V2 és a Unigine Heaven esetében mérhető, és talán észrevehető javulással jár a tuning - ill. járna, mert 200 FPS környékén ebből semmit sem látni. Ettől függetlenül az eredmény nem irreleváns, mert hasonló karakterű motorokban, de jóval terhelőbb geometria mellett különösen a Unigine 12%-a már nem mellékes.
Három esetben azonban fajsúlyos javulást hozott az órajelek emelése - az F1 2015 esetében 26%-ot, az Ashes of the Singularity: Escalation esetében 22%-ot (a CPU brutalizer benchmarkban 35%-ot), a Bard's Tale IV városi szekciójában pedig 33%-ot. Ráadásul mindhárom esetben életszerű beállításokról beszélünk - az F1 2015-ben az RX 570 70 FPS-ig minden további nélkül elmenne, az AotS-ben a High beállítások mellett már igencsak a CPU határait karcolja a sebesség, a Bard's Tale IV-ben pedig kicsit kevés a 46 FPS, érdemes visszavenni a beállításokból, hogy a videokártya jobban teljesítsen - 60 FPS környékén azonban belefutunk a platform limitációjába.
Teljesítmény és fogyasztás
Örömteli, hogy a relatíve jelentős tuning nem jár a fogyasztás megvadulásával. Különösen a CPU-tuning hatékony - ahol FPS-t nem nyerünk vele, ott 10 Wattal dobja meg a fogyasztást, az autóverseny viharos tesztje esetében pedig 19W, azaz 15% extra fogyasztásért cserébe 13%-kal több FPS-t kapunk. A memória tuningja nem ennyire hatékony - valószínűsíthető, hogy 2400 vagy 2666 MHz-en is jönne az extra teljesítmény nagy része, barátibb fogyasztással. De miután az 26%-os teljesítménynövekedést mindössze 43 Wattal megnövekedett fogyasztás árán érjük el, túl sok tekergetést nem ér a dolog.
Konklúzió - akkor most „kihajcsa”, vagy nem „hajcsa”?
A rövid válasz, amivel semmire nem megyünk: is. Sokszor leírtam már, és valószínűleg még sokszor le is fogom, hogy a CPU-GPU reláció nagyban függ a játék motorjától és az alkalmazott beállításoktól - sőt, ahogy a Bard's Tale IV-ben láttuk, magától a vizsgált jelenettől is. Az F1 2015 alatt dolgozó ego motor nagyon szereti a CPU-t, még a GPU-heavy beállításokkal is sikerült egy kis CPU-limitre futnunk. Ugyanakkor a teszt egyik legújabb játéka, a Final Fantasy XV igen kevéssé platform-igényes, itt még a CPU-ra kihegyezett beállítások is majdnem teljesen GPU-limitesek voltak.
A következő általános konklúziót alátámasztja a teszt: a Ryzen 3 1200 az átlagos single player játékokban, a jelenetek többségében elegendő erőt tesz az RX 570 alá ahhoz, hogy elérjük a 60 FPS körüli átlagos sebességet. Az F1 2015-ben ehhez már szükség volt a tuningra, ill. ha több FPS a cél, akkor nem nehéz olyan esetet találni, ahol a platform küzd az elemekkel, míg a videokártyában még van tartalék - akár bőségesen.
És ezzel el is jutunk a kihajtás másik fontos kérdéséhez - milyen CPU kell az RX 570 maximális kihajtásához? Ha pl. a Bard's Tale IV-et 100+Hz-en szottyan kedvünk játszani, akkor a városi jelenetben az alapórajeles Ryzen 3 1200 sebességének majdnem a duplájára van szükségünk - ez kb. egy 6C6T CPU 4000 MHz feletti órajellel, vagy egy 6C12T CPU az 1200-asnál valamivel több MHz-en. Mondhatjuk, hogy az RX 570 kihajtásához ilyen processzorra van szükség? Technikailag igen, viszont kissé overkillnek érzem ezt a párosítást.
Most már elég szépen körbejártuk, hogy mi nem jó, érdemes lenne eljutni oda, hogy mi az, ami jó :) Ez pedig elsősorban az egyén kompromisszum-készségétől függ, meg attól, hogy milyen FPS-szintet várunk el. 1920x1080 / 60 FPS-re majdnem jó az alap 1200 is - ha ez a cél, akkor a CPU és a memória tuningjával helyben is vagyunk. Ha valaki nem akar tuningolni, akkor a Ryzen 3 1200 helyett a nagyobb tesó 1300x, vagy kék oldalon az i3-8100 jöhet szóba, esetleg valamelyik 1-2 generációval korábbi négymagos Intel, amelyik 4GHz környékéig jut. Ennél erősebb CPU-t csak speciális esetekben javasolnék az RX 570 mellé - pl. ha 144 Hz-es monitoron akarunk minél magasabb FPS-sel játszani, vagy ha belefutunk egy játékba, ami a tesztalanyaimnál sokkal durvábban eszi a processzort. Ez utóbbi kategóriába tartozik a multi játékok jelentős hányada is - de azt talán már mondani sem kell, hogy multi esetén teljesen más megfontolások szerint kell CPU-t választani a videokártya mellé.
Végszó
Az előző teszt fórumában többször leírtam, hogy a Ryzen 3 1200 + RX 570 kombináció megfelel az igényeimnek, helyenként a CPU visszafogja a partit, de ennek sok jelentőségét nem látom. Jelen teszt eredménye ezzel cseng össze - vannak olyan esetek, ahol az RX 570 (akár jóval) többre lenne képes egy erősebb processzor társaságában, de a közkedvelt fullHD / 60 FPS igény egy játék kivételével minden esetben teljesül még alapórajelen is. Mindenképpen jó hír, hogy ezt az egy játékot is fel lehet hozni a kívánt szintre némi tuninggal, ami a Ryzen Master program segítségével meglehetősen egyszerűen ment, és a processzor fogyasztását egyáltalán nem növelte meg drámaian - ebben persze sokat segített a 3000 MHz-es memória is, amely nem létszükséglet a CPU mellé, de a sarkosabb esetek kezelésében hathatós segítséget nyújt. Ha ennél többre van szükség, akkor valóban érdemes erősebb CPU után nézni - de akkor már kicsit erősebbel nem szerintem nem érdemes szórakozni, a jelen (2019. április eleje) árak ismeretében azt javaslom, hogy irány a Ryzen 5 1600X.
