Hirdetés

2020. szeptember 26., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Akármi rovat

Pityu naplója 4. rész

Pityuék beleszoknak a turizmusba és eltelik a nyár. Kezd őrölni a malom és lassan készülnek az őszre és a télre is.

[ ÚJ TESZT ]

Hirdetés

48. fejezet

A traccspartin szó esett a malomról és a molnárokról is. Azért külön fejezetben írom, mert nagyon érdekesen alakult.

Egyrészt Bandi mondta a többieknek, hogy a malom már augusztus közepére készen lesz, mert jól haladnak a mederrel (Én ezt már tudtam, sokat járok a malomnál.). Nem volt szerencsére semmi probléma eddig és már nem is várható.
- Az a lényeg, hogy már augusztus 20-ra lehetne olyan új kenyeret sütni, amihez ott őröljük a lisztet. A bökkenő a molnárékkal van. Költöznének, de nincs nekik való ház, mert van az öreg a feleségével és a fiatal is feleséggel, meg két gyerekkel. Eddig is együtt laktak és most is így szeretnének, de nincs ekkora ház a környéken eladó.
Na, erre jött András bácsi!
- Már egy ideje gondolkodom rajta, hogy eladom a házat. Túl nagy az már nekem. Eleve 3 szoba, amiből csak egyet használok, meg a konyhát. A műhely meg rendes épület. Abban is van egy fürdő, mert megboldogult Jucikám nem szerette, ha behordom a házba a fűrészport és van benne egy nagy cserépkályha is. Csak egy falat kellene felhúzni és lenne egy nagy szoba, meg egy nagy konyha, de akár két szoba is lehetne, mert van akkora. A házban is az utcai szobát kettőbe lehetne osztani és még úgy is rendes szobák lennének.
Mi meg persze pislogtunk, mint a kiszántott egér, mert erre nem számítottunk. Végül Marcsa törte meg a csendet:
- Mégis csak elmegy az unokájához András bácsi? Azt mondta, hogy nem szeretne a terhükre lenni.
- Inkább egy kisebbe költöznék.
- Mi már beszéltük Pityuval, hogy végleg összeköltözünk. A házat ugyan nem akarom eladni, de András bácsi lakhat benne, ameddig szeretne. Tudom, hogy gondját viselné és az nekem elég, nem kellene fizetni semmit.
- Köszönöm lányom, de az az igazság, hogy kaptam már egy jobb ajánlatot!
- mosolygott az öreg
- Odaköltözik Erzsi nénihez?! - kiáltottam.
- Fején találtad a szöget fiatal barátom! - nézett rám huncutul, tekintetével visszautalva korábbi beszélgetésünkre - Beszélgettünk róla, hogy nem jó mindig egyedül, aztán mi meg jól megértjük egymást és hozzátok is közelebb lennék.
Egyből lett nagy éljenzés, meg örömködés! Szeretjük a két öreget és megérdemlik, hogy legyen egy kis boldogságuk.
Azt viszont később tudtam meg, hogy Marcsa és Rózsi sem sejtette, hogy idáig jutottak.

A következő két hétben aztán sűrű volt a program. Erzsi néninél kellett helyet csinálni az öreg holmijának (A szerszámai többségét is magával vitte.), ráadásul néhány bútora is le lett cserélve olyanra, amit az öreg készített. A többi bútort felajánlották a vendégház számára (Egyelőre azok még egy raktárba kerülnek.). Alapos lomtalanítást is csináltunk mindkettejüknél.
- Ippen ideje volt megszabadulni ettül a sok ócskaságtul. - morogta Erzsi néni.
- Bizony! - bólogatott az öreg.
A molnárék is eljöttek megnézni a házat és nagyon elégedettek voltak. Össze is barátkoztak hamar András bácsival.
- Az igazi mesterembert meg lehet hamar ismerni. - mondta András bácsi később - Nekik szívesen adom a házat! Becsületes, jóravaló emberek!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

  • Pityu naplója 3. rész

    Zajlik az élet, felvitte az isten Pityuék dolgát és indul a turistaszezon!

  • Pityu naplója 2. rész

    Amiből az is kiderül, hogy hogyan lett Pityuból az alkeszok réme és hogyan lett egy kecske a kutyája!

  • Pityu naplója

    Játéknak indult, ez lett belőle! Fiktív napló! Gondoltam egy merészet és elkezdtem naplót írni, hogy szórakozzatok egy jót!

Hirdetés

Copyright © 2000-2020 PROHARDVER Informatikai Kft.