50. fejezet
Hamar eljött az augusztus 20-ai hosszú hétvége is. Marcsa és Polgi megint nagyszabású banzájt szerveztek, részben a falunak, részben a vendégháznak. Ez emelt díjas hétvége, de van benne egy csomó program (ilyen lesz a szüreti bál is). A vendégek már péntek este is jöhettek, vagy szombat reggel.
Minálunk ez az új kenyér ünnepe, a többivel nem igazán foglalkozunk. Mégiscsak parasztok vagyunk na! Nekünk ez fontosabb. Még Tamás atya sem Szent Istvánozik nagyon.
Szombaton a vendégeknek a búzával és az aratással kapcsolatos program volt. Persze az aratásról már lekéstek, de a gépeket megnézhették és kivittük őket a földekhez. Elmagyaráztuk, hogy mi az a szalma és hogy így a növény egy része visszakerül a földbe trágyázáskor. Tamás bácsi, Józsi és Tibi úr pedig a búza és úgy általában a gabona felhasználásáról beszéltek és persze bemutatták a termékeket. Tibi úr például direkt erre az alkalomra csinált egy kiváló búzasört! Tamás bácsi elvitte őket a malomba, Józsi a pékségbe, Tibi úr pedig a sörfőzdébe.
Vasárnap már össznépi banzáj volt, mert délelőtt megtartottuk a malom felavatását és a hivatalos megnyitót. Elkezdtünk ténylegesen őrölni, mégpedig azt a tavaszbúzát, amit Bandi elvetett itt, a malom mellett! (Azt már Józsi később mondta, hogy ez egy nagyon jó minőségű búza volt és jó minőségű lett a termés is.). Megtudtuk, hogy ennek a nagy része teljes kiőrlésű kenyérliszt lesz, amit Józsi fog felhasználni, de lesz finomliszt is, amiből majd kalácsot és vajaskiflit süt, illetve az asszonyok majd ebből gyúrják a tésztát. Valamennyit mindkettőből becsomagoltat Bandi és fogjuk árulni a faluboltban!
Délután az érdeklődők még elmehettek a pékségbe, hogy megnézzék, ahogy Józsi bedagasztja azt a kenyeret, amit majd kedden reggel fog kisütni az ünnepre.
Hétfőn a vendégháznál csináltunk egy nagy főzőcskézést, amiben mindenki részt vehetett. Persze itt is a búza volt a főszereplő. Reggelire Rózsi kenyérlángosa készült, de most mindenki segíthetett.
Utána, egyrészt Marcsa és Bandi már korábban összedugták a fejüket és Bandi csinált olyan hurkát, amiben a rizs helyett bulgur van (Ez holnapra készült.). A bulgur Marcsa kedvenc egészségeséletmódos körete és valójában tört búza. Most pedig rendeztek egy hurkakészítést. Teljesen hagyományos módon, de ezzel a bulguros töltelékkel és a frissen, itt szedett fűszerekkel bolondítva.
Másrészt, Erzsi néni szintén bedagasztotta vasárnap a híres krumpliskenyerét és ezt most megsütötték a kemencében. A formázásban mindenki részt vehetett. Lett fél, egy és két kilós cipó, de rúd formájú is és olyan is, aminek magokat szórtak a tetejére. Késői ebédnek kemencében készült egy jó fűszeres disznósült (lapocka és tarja volt), amit a friss krumplis kenyérrel lehetett enni (és tunkolni a szaftot a tepsiből) és persze a hurkából is sütöttünk.
Desszertnek az új lisztből készült olyan sütemény, aminek a krémjében búzadara is van.
Mindezek mellé természetesen Tibi úr búzasörét ittuk.
Kedden megint össznépi banzáj volt, de most a szokott helyen, a „kastélyparkban”. A főszereplők természetesen Józsi frissen sült 3 kilós kenyerei voltak (Ekkorát csak ilyenkor süt.)! Tamás atya ilyenkor tart egy misét. Utána elindul egy körmenet, ahol magához vesz egy kenyeret és vissza a templomba. Ott megáldja és megszegi a kenyeret és akkor jöhet az áldozás (ilyenkor friss kenyér van, nem ostya.). Ezután vissza a többi kenyérhez és azokat is megáldja és onnantól indul a buli. Ilyenkor bográcsozni szoktunk és készül egy csomóféle kaja (gulyásleves, mindenféle pörköltek és raguk, paprikáskrumpli és lecsó is), de most volt a bulguros hurka is. Nagy sikere volt.
Sütemény meg persze volt kismillió és persze Tibi úr sörei (Tamás atya a búzasört külön megáldotta, bár kicsit győzködnöm kellett.).
Úgy időzítettünk mindent, hogy a vendégek délután 4-5 körül el tudjanak indulni hazafelé, de sötétedésig tartott a buli.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
