Éjszakás műszak után (csütörtök reggel) hazafelé elaludtam a buszon. A telefonomat közben kiszedték a hátizsákomból, és már csak akkor vettem észre, amikor leszálltam a buszról. Otthon felhívtam azt a telefont, és egy kedves férfihang megköszönte az új telefonját.

A barátnőm telefonjáról rögtön hívtam is a Pannon ügyfélszolgálatát.Figyelmesen hallgattam, mit és hogyan kell megadni a gépnek, hogy mit is akarok, és meg is tettem. Erre a hang közölte velem, hogy minden munkatársuk foglalt, és "Szíves türelmét kérjük!" minden 30 másodpercben, közben az a borzasztó zene. Visszahívást természetesen nem lehet kérni. Ültem és vártam a fülemnél lévő telefonnal, és megtörtént: Pontosan 30:00 percnél fogta magát és szétkapcsolt! Nem akartam elhinni. Ismét hívtam őket, ismét 30:00 perc után szétkapcsol, majd a 3. alkalommal végre fel is vette valaki.
A kedves tolvajnak legalább 65 perce volt, hogy szabadon garázdálkodjkon at előfizetéses telefonomon, miközben nekem hulla fáradtan azt az iszonyatos zenét kellett hallgatnom.
Kérdem én, mi a bűbánatnak kell megadni előre, hogy mit akarok, amikor semmi értelme.
Azért az ilyen eseteknek csak kellene némi prioritás.

De a Pannon legalább büszkén elmondhatja, hogy minden ügyet elintéznek 30 percen belúl (Így vagy úgy).