Az elmúlt héten a Wikipedia és a Microsoft közötti, kisebb vihart kiváltó összecsapás kommentálása mind külföldön, mind nálunk alapvetően két határozott állásfoglalás-típust rajzolt ki: az egyik szerint a szoftvercég helyesen járt el, a másik állásponton lévők úgy vélik, megengedhetetlen módon. A lassan kihűlő polémia parazsánál érdemes ezeket így utólag közelebbről megvizsgálni, mert egyikük sem (a nem létező) Igazságot képviseli, ugyanakkor mindkét oldalnak igaza van. Két olyan, alapelveiben eltérő szemlélet ütközéséről van szó, mely nem csak a Wikipediát, nem is csak az internetes tartalmakat érinti, hanem általában az információ-hozzáférés és -előállítás jelenkori állapotait és körülményeit – sőt, valójában még ennél is mélyebben gyökerező problémáról van szó.

A sztori

A Wikipediában szerepelnek bizonyos szócikkek a dokumentumszabványokról, melyeknek szövege a Microsoft szerint félrevezető, nem pontos – mindegy is, miképpen jellemzik, a lényeg az, hogy a redmondiak szerint az ott szereplő szöveg helytelen. Elégedetlenségüket a Wikipedia szerkesztőinek már jelezték, s kérték a helyesbítést, ám mivel nem történt változás, ezért felkértek egy nemzetközi tekintélyű szabványügyi szakembert, hogy pontosítsa a szövegeket, s az elvégzett munkáért honoráriumot is felajánlottak. A felkért ausztrál szakértő ezt blogjában közzé is tette, ezek után pattant ki a botrány, melyben a Wikipedia alapítója, Jimmy Wales azzal vádolta a Microsoftot, hogy az önkéntes munkára építő online enciklopédia alapelveit szegték meg, amikor bérmunkással kívánták a saját szájuk íze szerint megíratni a szócikkeket.

Az Igazság és a Pontosság mítosza

Sokan keltek a Microsoft védelmére ezek után. Legelőször is Doug Mahugh, a szoftvercég szabványügyi szakértője mondta el, hogy véleménye szerint mindent megtettek, hogy a Wikipedia „hivatalos” eljárásaival érjék el a javítást, ám ez sikertelen volt, s ekkor kérte fel vállalata nevében Rick Jelliffe-et mint független szakértőt a munka elvégzésére. Az összes ismert tényt számba véve az kell mondanunk, hogy a Microsoft semmi olyan tényszerű lépést nem tett, amely beleütközne a Wikipedia írásban lefektetett elveibe. Ha az online lexikon mindenki számára nyitva áll, akkor nyitva kell állnia a Microsoft alkalmazottai és szimpatizánsai számára is – bármilyen szűkítés öngyilkosság, elveik megcsúfolása lenne az alapítók részéről. Azt az – egy további fontos alapelvet képviselő – eljárást, hogy PR-anyagokat, reklámokat stb. nem tűrnek meg a lexikonban, utólag alkalmazzák, tehát egy szövegről csak megírása után, a munkafázisban dönthető el, hogy ilyen értelemben elfogadható-e. (E megszorítás egyébként már maga is sérti a demokratikus alapelvet, hiszen ha bármilyen módon is, de korlátozzák a felkerülő szövegtípusokat, s ezzel máris megsebzik az egyenlőség alapelvét.) Az, hogy a felkerülő szövegek előállításáért, javításáért fizet-e valaki valakinek, totálisan ellenőrizhetetlen; ráadásul elvileg is aggályos, mert ezzel azt állítanánk, hogy a pénzért végzett munka feltétlenül a megrendelő (valamilyen) érdekét szolgálja, s ezt ilyen kérlelhetetlenül, a körülményeket nem ismerve kijelenteni mindenképpen csacsiság.

A Microsoft eljárását védők azt is felhozzák álláspontjuk mellett, hogy a történtek a Wikipedia két fontos gyengeségére világítanak rá. Az egyik, hogy a „mindenki lehet szerző” elvéből következően rengeteg rossz, pontatlan, hamis, elfogult stb. szócikk szerepel az adatbázisban, s amikor végre egy hozzáértő kíván a munkájával az anyag javításához hozzájárulni, akkor pedig mondvacsinált indokokkal elhessegetik. E súlyos állítás nem légből kapott, hiszen tavaly a Wikipedia kapcsán nem csak a sajtó, hanem maga Jimmy Wales is e témával, a színvonal javításával foglalkozott a legtöbbet – s láthatólag konkrét eredmény nélkül. Ráadásul, teszik hozzá a redmondiak támogatói, a helyesbítési kérelem kudarca azt is megmutatja, hogy a szerkesztők és moderátorok munkája nem kielégítő, az önkéntességre alapuló munkavégzés nem képes a lexikon szövegeit a lehető legmagasabb színvonalon tartani.

A civil minőség mítosza

A Wikipedia – s talán sommásan mondhatom azt is, hogy a Web 2.0 – védelmezői a civil kezdeményezések élharcosaihoz méltó módon – akik szinte vallásos módon démonizálják a Hatalom, a Pénz, a Kapitalizmus stb. képviselőit – érzelmileg reagáltak a hírre, s a Microsoft eljárásában a Gonosz Kapitalizmus újabb orvtámadását sejtették. Jimmy Wales, a társai és a Wikipedia-típusú mozgalmak támogatói mindenféle olyan beavatkozást, melynek során nagy szervezetek gazdasági és politikai érdekeiket az őket érintő összes fórumon, hatalmi vagy pénzügyi erővel meg kívánják védeni, elutasítanak. Hisznek abban, hogy lehetséges egy olyan kívülálló, „civil” nézőpont, mely át kell hassa az enciklopédia szerzőit és munkatársait, amelyik a lehető legmesszebbre megy az objektív szemlélet elérésében. Ezért nem fogadják el Rick Jelliffe-et sem, mert nem hisznek a „függetlenségében”, s – meg kell mondani, számtalan kínos tapasztalat igazolja őket – úgy vélik, ha egy nagyhatalmú gazdasági társaság megfizet egy szakértőt, akkor általában meg is vásárolja őt, hogy a megbízó szája íze szerint írja meg véleményét. A Wikipedia munkatársai is elismerik a lexikon anyagának minőségi egyenetlenségét, ám úgy hiszik, hogy – mint minden demokratikusan szerveződő közösségben – a változások, a minőség és a munkaszervezés javulása hosszabb idő alatt zajlik le, egyeztetések, kudarcok és sikerek váltakozása kíséri, s mindez inkább magától forrja ki magát, mint hogy bárki, magánszemély vagy szervezet, megmondja, miképp és milyen módon kell a dolgokat csinálni.

Egymás mellett, egymás ellen

Önmagában mindkét érvelés tökéletesen megállja a helyét, előfeltevéseikben hordozott hiányosságaik csak akkor mutatkoznak meg, ha szembeállítják őket – s ebből a szempontból igen hasznos a mostani vita.

Mind a lexikon helyesbítésének módszerét támogatók, mind a Wikipedia védelmezői abból – a felvilágosodás korában gyökerező – szemléletből indulnak ki, hogy a közösség elé kerülő információk legyenek pontosak, tényszerűek, igazak, hiszen a tudás, a helyes tudás a közösség javát szolgálja. Ha tehát, mondja az egyik oldal, a Microsoft egy valóban független szakértővel végeztet javításokat, az mindenkinek csak jó. Bizonyos szempontból a Wikipedia is ezen a területen kívánja hadállásait megvédeni, s emiatt olyan csapdába esnek bele, mely a vesztüket okozhatja, ha továbbra is a pontos tudást védelmezve kívánnak fellépni. Ugyanis ezt a megismerésben hívő, máig roppant erős szemléletet az elmúlt 100-150 évben számtalan oldalról kikezdték már, hiszen – hogy csak a leginkább közhelyszerűt említsem – ma már világos, hogy „objektív módon helyes adat, tény” még a fizikában sem létezik, nem hogy olyan területeken, melyek akár a legcsekélyebb mértékben is kapcsolatban állnak az emberi közösségek működésével. Ilyen értelemben nem létezik független szakértő, valamilyen elfogultsága, sajátos szemlélete mindenkinek van – tessék csak néhány, tetszés szerinti területről kiválasztott szócikket elolvasni a Wikipediából; minden egyes esetben roppant könnyű feltárni a cikk írójának preferenciáit. Ez az emberi megismerés és a tudás közvetítésének velejárója, s emiatt tökéletes képtelenség az elfogulatlan, mindenkit kielégítő lexikon elkészítése.

Amit hibának látok – bár érteni vélem az okait – a Microsoft viselkedésében, hogy mindenképpen javított adatokat akarnak a Wikipediában látni. Nem kellene. Bár „helyes tudás” nem létezik, azért az évszázadok során kialakultak különféle mechanizmusok arra, hogy milyen forrásból milyen típusú információhoz lehet hozzájutni. A különböző korokban különféle tudományos minősítési eljárások szolgálták azt, hogy egy adott közösség milyen tudást, milyen információt fogad el relevánsnak, használhatónak, érvényesnek. Erre épül az oktatási rendszer, a tudományos kutatói rendszer, a mai fejlesztői kultúra, a könyv- és lapkiadás. E rendszerben egy iskolázott ember gond nélkül elboldogul, s maga döntheti el, hogy ha az angol királyi ház történetét akarja megismerni, akkor a Tina mellékletéből, a Brockhaus lexikonból vagy egy akadémikus monográfiájából tájékozódik. Ezek nem zavarják egymást, időnkénti konfliktusaik csak színezik a mindennapi életet, de nem borítják fel. Ebből a szempontból az internetes tartalmakra sem kell másképpen tekinteni. Hogy a Wikipedia majd milyen minősítést kap, ki és mire használja fel anyagait, az legyen a munkatársak és használóinak gondja. Egy komoly informatikus nem a Wikipediát használja szakmai forrásként, s innen nézve a Microsoft a pontosság álruhájában nyilvánvalóan brandvédelemből javíttatná a Wikipediát, hiszen az óriási felhasználói tábor miatt ezt piacvédelmi okokból kell megtennie. A lehetősége megvan rá.

A Wikipedia magatartása is kudarcosnak tűnik ebben a történetben, mert mintha nem akarnának szembenézni azzal, hogy egy ilyen vállalkozás esetében gyakorlatilag lehetetlen megbirkózni a demokratikus rendszerekbe beépített deficittel (mely szerint a demokrácia a legkevésbé alkalmas közösségi forma arra, hogy a megfelelő feladatokra a megfelelő emberek kerüljenek). Ha maradnak a lexikon minőségi javítása mellett, akkor szűkíteni kell demokratizmusát, ha az egyenlőség elvét támogatják inkább, akkor szinte semmilyen változás nem fog bekövetkezni e téren, mindig is az adott szócikk írójának egyéni elkötelezettségén fog múlni a szöveg ilyen vagy olyan jellegű korrektsége.

Jimmy Walesnek és társainak ki kellene már végre mondaniuk (ahogy a Web 2.0-s hype többi rajongójának is), hogy a Wikipedia célja, értelme (és legnagyobb érdeme!) a nyitottsága és egyenlősége, s a projektben (bármily paradoxnak is tűnik elsőre) másodlagos maga az enciklopédia anyaga. Egy ilyen demokratikusan szervezett közösség számtalan új és nagyszerű eredménnyel gazdagítja a társadalmakat: a nyitottság és az együttműködési készség fejlesztése, a nyilvánosság erejének megsokszorozása, a hierarchikus rendszerek nyomásának enyhítése stb. De nem a produktum az, ami a lényegüket adja, mert – s ezt erősen hiszem – a dolgok létrehozásához, megalkotásához hierarchikus szerkezet szükséges – ahogy nincs demokratikus hadsereg, nincs demokratikus cipőgyár, nincs demokratikus lapkiadó, úgy nincs demokratikus módon szerkesztett lexikon sem.