Bevezető

A Hardkernel idén februárban jelentette be az első S922X alapú miniszámítógépet (SBC), az Odroid N2-t, ami a közzétett technikai adatok és előzetes tesztek alapján nagyon ígéretesnek tűnt, és az ára is elég kedvező a tudásához képest.

Sajnos a bejelentés idején még nem volt azonnal megvásárolható a készülék, a szállítás megkezdését csak április 3-ra ígérte a gyártó (amit aztán a 4 GB-os modellel be is tudott tartani, a 2 GB-osak egy hetet csúsztak). Március elején a Hardkernel pár tucat megjelenés előtti változatot eljuttatott különböző fejlesztőkhöz, így került a CoreELEC fejlesztőcsapatához is pár példány belőle. Pár nap alatt a már meglévő, az S905 és S912 lapokra optimalizált rendszerüket sikerrel átültették az új lapra, és nagyon pozitív visszajelzéseket adtak a készülékről a különböző fórumokon, ami sokak érdeklődését felkeltette, de akinek ilyenre fájt a foga, annak minimum egy hónap várakozással kellett számolnia.

Az Odroid készülékek nem igazán az átlag felhasználóknak készülnek, hanem fejlesztőknek, hobbistáknak, barkácsolóknak, akik az egyedi igényeik megvalósításához használják ezeket a minigépeket. Ennek megfelelően magunk válogathatjuk össze, hogy mire is van pontosan szükségünk, a ház, a memória, a wifi, a tápegység, a távirányító mind opcionális tétel, tőlünk függ, hogy mit is rakunk össze.

Sajnos az árat mindenképpen növeli, hogy már az olcsóbbik alaplap (2GB, 63 USD) sem esik a vámkezelési határ alá, így vámot ugyan nem, de 27%-os ÁFÁ-t kell még fizetnünk a rendelt alkatrészek értéke, a szállítási díj (16 USD) illetve a vámkezelési költség (5990 Ft) után. A legolcsóbb megoldás, ha csak a 2 GB-os N2-t rendeljük meg, ehhez itthon egy 12V 2A szabványos tápegységet (kipróbáltam, egy 1A-es is bőven elég neki), egy HDMI kábelt és egy MicroSD kártyát kell még beszerezni (ha nem lenne a fiókban), hogy használatba vehessük a készüléket. Ha csak ezeket vettük meg, már akkor is elköltöttünk kb. 40 000 Ft-ot, ennél jóval olcsóbban megkapjuk a már piacon lévő S905(X) vagy S912 processzorokkal szerelt tévéokosítók zömét (persze sántít az összehasonlítás, ha nem csak médialejátszóként akarjuk használni, hanem valamilyen GPIO-n csatlakozó dolgot is szeretnénk működtetni, mert akkor inkább egy RockPro64-gyel vagy egy VIM2-vel lehetne összevetni).
Update: A cikk megírása és megjelenése közt eltelt hat hétben többek között megérkezett a szintén S922X-en alapuló VIM3 is.

4GB RAM-mal, 32GB EMMC-vel, házzal, táppal, távirányítóval, szállítással, ÁFÁ-val, mindennel kb. 55-56 ezer forintra számíthatunk, de ez még nem a vége, akár 128 GB-os EMMC modult is választhatunk (újabb 40 USD felárért). Ha EMMC memóriamodult is vásárolunk, tegyünk a kosárba egy MicroSD átalakítót is, filléres tétel, viszont így könnyebben tudjuk majd az EMMC tartalmát írogatni.

Az EMMC modulok előretelepített Linux (Ubuntu 18.04 LTS) vagy Android 9 (Pie) rendszerrel érkeznek. A méret kiválasztásánál szempont lehet még, hogy a nagyobb kapacitásúak nagyobb írási, illetve olvasási sebességre képesek.

A készülék adatlapja szerint az SD interfész már UHS I SDR104 kompatibilis, ami azt jelenti, hogy akár 104 MB/s átviteli sebességet is elérhet a kártya olvasás közben, tehát egy gyors MicroSD kártyával nem kerülünk túl nagy hátrányba az EMMC modulhoz képest, ami akár 150 MB/s olvasási sebességet is elérhet.

Hardver

A koreai gyártónak nem ez az első miniszámítógép lapja, az Odroid C2 egy Raspberry Pi méretű, de annál erősebb hardverű és fejlettebb médialejátszási képességekkel bíró SBC az Amlogic előző generációs S905 processzorával médialejátszóként lett népszerű. A cég kínálatában többféle árkategóriájú és teljesítményű minigépet találunk, az N2 a tavaly elkaszált N1 utódja (amiből az alkatrészellátási gondok miatt nem lett termék), már ha utódnak nevezhetjük egyáltalán, hiszen az N1 a Rockchip RK3399-es processzorára épült volna.

A tervezők az új lap kialakításánál nem maradtak a jól bevált és az SBC-knél mára már szinte szabványnak számító hitelkártya méretnél, hanem egy nagyobb négyzet alakú nyákra (ami viszont a tévéokosító dobozok lapjainál elterjedt) kerültek az alkatrészek, ami egy óriási hűtőborda tetejére van rögzítve. A nagy bordának és az új processzorgyártási technológiának köszönhetően a passzív hűtés is elegendő, nincs zavaróan ciripelő, kerregő ventilátor, ami a multimédiás alkalmazásnál (mikor bekerül a készülék a nappaliba) kifejezetten előnyös. Az új technológiának köszönhetően a fogyasztás is meglehetősen alacsony, készenléti állapotban 1 W körüli, de 4K filmlejátszás közben se nagyon megy 4 W fölé, miközben a processzor hőmérséklete harminc-pár foknál tetőzik.

Főbb technikai paraméterek:
- az Amlogic S922X processzor 12 nm csíkszélességű technológiával gyártott big.LITTLE rendszerű
4 db Cortex-A73 (1.8 GHz) és 2 db Cortex-A53 (1.9 GHz) CPU
- Mali-G52 GPU (6 db 846 MHz-es végrehajtó egységgel)
- a memória 2 GB vagy 4 GB DDR4-2666 (1320 MHz, 2640MT/s) 32-bit RAM
- EMMC csatlakozó, amibe 8 GB - 128 GB kapacitású modult tehetünk
- MicroSD kártyanyílás UHS-1 SDR104 támogatással
- 8 MB SPI flash memória boot választó kapcsolóval és Petitboot app-pal
- Gigabit Ethernet port (Realtek RTL8211F, WOL)
- HDMI 2.1 port max 4K@75Hz HDR, CEC, EDID
- Composite videó és sztereó hangkimenet jack csatlakozóban
- 384 kHz/32bit audio DAC
- SPDIF audio a 40-tüskés GPIO kivezetésen
- 4x USB 3.0 host ports (340 MB/s typical)
- Micro-USB 2.0 OTG port (nem táp csatlakozó)
- soros konzol, RTC táp és ventillátor csatlakozó
- Infravörös érzékelő távirányításhoz
- 2x LED (piros, kék)
- 40-tűs GPIO csatlakozó Raspi stílusú kiosztással (25x GPIO, 2x i2C, 2x ADC, 6x PWM, SPI, UART, SPDIF, stb.)
- 7.5-20 V DC tápcsatlakozó; 12V/2A adapter ajánlott hozzá

Szoftver

Médialejátszás

A CoreELEC fejlesztői tavaly márciusban váltak ki a LibreELEC fejlesztő csapatából, akik még korábban az OpenELEC fejlesztői közül álltak fel. A különböző nevek nagyon hasonló operációs rendszereket takarnak, amely rendszerek fő célja a Kodi médialejátszó program futtatása. A kiválások oka a fejlesztők közötti nézeteltérés a fejlesztési irányokat illetően, jelenleg a (teljesen non-profit módon működő) CoreELEC csapata az, aki az Amlogic S905, S905X, S905D, S905W és S912 processzoraival szerelt tv-boxokra elérhetővé teszi a Kodi lehető legkevesebb (a hardver és szoftver korlátokból eredő) kompromisszummal járó futtatását. Mint a bevezetőben írtam, náluk is landolt a Hardkernel által kiküldött fejlesztői N2 példányokból, így ők már egy hónapja fejlesztik, javítgatják a rendszerüket az N2-höz (bár a fejlesztés április közepétől pörgött fel igazán, mikor az első szállítmányok megérkeztek a felhasználókhoz, és már nem csak a fejlesztők, hanem 100-200 ember használja, teszteli különféle környezetben). Az N2 meghajtásához a 4.9-es Linux kernel érhető el, ez jelentősen eltér az eddig használt 3.14-es verziótól, elég sok a változás, bizonyára még rengeteg időbe és munkába fog kerülni, mire minden kis ráncot kisimítanak, de már az első tesztverzió is meghökkentően jóra sikeredett.
A lényeg, a lejátszott kép minősége érezhetően javult (pedig eddig sem volt rossz), a Kodi kezelőfelülete sokkal reszponzívabb, minden szépen simán megy. A DD, DTS, DTS HD, TrueHD hangok továbbítása már jelenleg is hibátlan, így azonnal lehet a kedvenc filmrészleteinket tesztelni.

A CoreELEC-et (CE) telepíthetjük az EMMC kártyára vagy a MicroSD kártyára. Az installálás menete megegyezik a korábbi S9xx-es telepítéssel, a különféle hardverek megkülönböztetését szolgáló dtb másolást kell kihagyni, hiszen ebből még csak az N2 létezik (és szerencsére a 2 GB / 4 GB változat nem igényel külön dtb-t). Tehát az image file letöltése után felírjuk a MicroSD kártyára (pl. Etcherrel), majd a kártyát berakjuk az N2-be, csatlakoztatjuk a LAN és HDMI kábelt majd utoljára a 12 V-os tápot, és már indul is. EMMC modullal, ha megvettük hozzá a javasolt átalakítót, akkor ugyanígy tudunk eljárni, csak a kártyaolvasóba a MicroSD kártya helyett az EMMC modult tesszük be az adapterrel. Ha nincs átalakítónk, akkor szükségünk van egy MicroSD kártyára, előbb arra telepítünk, majd onnan egy szkripttel (installtoemmc) kell felmásolni az EMMC-re az N2-re ssh-n bejelentkezve. Az utóbbi években a mozizás nálam előbb Raspberryn, majd Rockchip és Amlogic processzoros tévéokosítókon zajlott, valamilyen xxxELEC szoftverrel, és időről-időre megnéztem az asztali médialejátszók kínálatát is, de egyik sem igazán nyerte el a tetszésem, ár-érték arányban a kínai tévéokosító dobozok nyertek, persze csak a lelkes fejlesztőknek (közülük is kiemelendő Mateusz Krzak alias kszaq, aki az Amlogic támogatást szinte egyedül összehozta) köszönhetően, akik szabadidejükben használhatóvá tették ezeket a készülékeket (Android alatt a médialejátszás több sebből vérzett, csak a drágább típusok gyártói, pl. a MINIX fektettek hangsúlyt arra, hogy a lejátszóik kicsomagolás után azonnal használhatók legyenek).

Egy Sandisk 32 GB-os kártyára írtam fel a CE-t, bekapcsolás után megcsináltam az alapbeállításokat, és beolvastattam a NAS-on lévő filmtáramat. Minden simán ment, semmi fennakadás. A kezelőfelületet 4K-ra állítva végre eltűnt az eddigi rendszereken alkalmazott skálázás, aminek eredményeképp a 4K-s képeimet csak FullHD-ra „lebutítva” tudtam megnézni, mostantól teljes felbontásban élvezhetem a természetfotóimat. A film borítók (fanart) is profitálnak ebből, sokkal élesebbek, jobban néznek ki egy nagy 4k-s tévén.
A CEC (vagy gyártótól függően AnyNet+, SimpLink, stb) alapból aktív, a tévé távirányítójával azonnal meg lehet tenni az első lépéseket, ez utoljára a Raspberryn működött ennyire gond nélkül (a kínai Amlogic készülékek u-bootjában van egy hiba, ami sokszor bizonytalanná teszi a CEC működését, akár blokkolhatják az összes másik készülék CEC forgalmát). A készüléket alvó állapotból (suspend) be tudjuk kapcsolni a WOL (Wake On LAN), CEC, infra távirányító jellel (a CE-et bármilyen infra távirányítóval használhatjuk) és akár a 40 tűs csatlakozó valamelyik lábának földre zárásával is, így aki akar, barkácsolhat rá magának bekapcsológombot. Az SBC előnye, hogy ha épp kijelzőhöz támad kedvünk, akkor az említett csatlakozóra az is ráköthető. Ugyanígy az SPDIF kivezetés is megoldható.

A HDR10 és HLG HDR módokat már most tudja az N2 (HLG-t az előző S905X, S912 boxaim nem tudtak) elvileg HDR10+ képes (ezt HDR10+ kompatibilis megjelenítő hiányában nem tudtam ellenőrizni) és idővel akár a Dolby Vision is működhet rajta (a hardver tudja, a szoftver megírásához sajnos nem sok információ van egyelőre). A jó hírek mellett vannak rossz hírek is, a demó és teszt videók nem mindegyikének a lejátszása tökéletes még, az 59.94/60 FPS videók egy részénél döccenések fordulhatnak elő, LPCM, PCM hangok nem szólnak (ez a rész egyszerűen hiányzik az új kernelből), DD+ sem megy minden erősítővel, a tévéadások nézése közben is akadhatnak problémák. A videófeldolgozó egység kapott mindenféle képjavító algoritmust, amik a dokumentáció hiányában nem nagyon paraméterezhetők, jelenleg így jobban járunk a kikapcsolásukkal (ilyen pl. a szuperskálázó, aminek a kisfelbontású anyagok felkonvertálása lenne a dolga, ez ugyan működik, de mellette olyan mértékű élesítés és zajcsökkentés kerül a képre, hogy teljesen rajzfilm hatású lesz a végeredmény). A fejlesztés folyik, naponta jelennek meg újabb tesztverziók, így nagy valószínűséggel ezek a hibák hamarosan eltűnnek, addig is lehet már sorozatot, filmet nézni.

Retró játék

Aki régi konzolos játékokkal játszana (Atari, NES, SNES, TG16, PSP, PSX, N64, Genesis/Megadrive) annak jó hír, hogy akár CE alatt az Sx05RE: Retro Emulation Kodi addon vagy a CE-re épülő emuELEC már elérhető az N2-re és némelyik még szebben is fut az N2-n, mint az eredeti hardverén.

Android

A Hardkernel honlapjáról letölthető egy Android 9 rendszer, az április 18-i változat telepítésével voltak gondjaim, így az április 4-i verziót raktam fel, majd azt frissítettem a legújabbra. Az első betöltéskor nem minden tévén jelenik meg az Android logó, hagyni kell pár percig, hogy elvégezze a kezdeti beállításokat, aztán előbb-utóbb lesz kép is. Egy teljesen lecsupaszított Androidot kapunk, van benne egy böngésző, email-kliens, egy médialejátszó meg beállítások plusz az N2 beállításai. A felhasználói felület 4K-s, HDR-es, de igazából semmire sem használható, CEC működik, a légegér pár perc után megszűnt működni, ahogy a sima egér is. Negyed óra kínlódás után feladtam, nincs mit nézni rajta. Az EMMC modul megérkezésekor újra nekifutottam, mivel a memóriamodul előreinstallált Androiddal érkezett. Ugyanaz az üres Android fogad a bootolás után, de most működnek a beviteli eszközök, így nincs akadálya a Google appok installálásának. Elvileg egyszerű, csak a linkelt videót kell követni, de pontosan. Van pár lépés, amit nem vettem észre első megnézésre (pl. a pont kitörlése a link végéről), de végül hiába regisztráltam a készülék Google Service Framework azonosítóját, a Play Store így sem enged bejelentkezni. Fórumokat böngészve a megoldás: várni kell. Pár óra után még mindig csak a bosszantó csilingelés, másnapra hagyom a folytatást. Következő napon végre enged a Google bejelentkezni, innentől egyszerűen letölthetők az appok. Aki nem tud várni, annak azonnali megoldásként ott az Aptoid, onnan is minden elérhető. A Kodit rakom fel elsőnek, közben érkezik egy újabb frissítés az androidra, hagyom hogy feltelepítse magát. A Kodi kellemes meglepetés, UHD BD, BD, h264/hevc mkv forrásokból szépen megy a videólejátszás. Sajnos maga az android is HDR-ben megy (be van kapcsolva a chipbe épített SDR2HDR konverzió) ami néha teljesen meg tud kavarodni és nincs FPS váltás sem a lejátszott videóhoz igazítva. A hangok terén még ennyire sem rózsás a helyzet, csak sztereó hang csalogatható ki hiába állítjuk be a passthrough opciót mindig vagy 2 csatorna jön ki, vagy semmi.

Petitboot

A lapon helyett kapott egy 8 Mbites SPI memória, amiben egy mini linux indítórendszer van telepítve, amivel EMMC modulról, MikroSD kártyáról, USB-s meghajtóról, vagy akár hálózatról indíthatóak a különféle operációs rendszerek egy szöveges menü segítségével. Frissítés nélkül nálam nem jelent meg semmi a képernyőn, hiába kapcsoltam a lapon lévő kapcsolót SPI (bal oldali) állásba. Letöltöttem a frissítést az Odroid wikiből, így már megjelenik a menü, de még nem sikerült vele semmit elindítanom. A CE fejlesztői már dolgoznak azon, hogy a rendszerük Pb kompatibilis legyen, remélem a többi rendszer is indítható lesz hamarosan, mert ez elég kényelmes megoldás lenne azoknak, akik többféle dolgot is kipróbálnának, használnának a készüléken.

Linuxok

A gyártó által közzétett Ubuntu 18.04 LTS-t próbáltam ki. Az installálás problémamentes, 4K-ban indul a felület, jelszót először nem kell megadni, egyébként odroid, ha kérdezné valahol. A GPU-hoz csak framebuffer driver támogatás van (nincs X11), az Arm nem is tervezi támogatni X11-et, de a Hardkernelnél bizakodóak, hogy a Panfrost driver hamarosan az N2-höz is elérhetővé válik. A fentieknek megfelelően maga a Linux felület nem túl gyors, azok a programok tudnak rendesen működni amelyik framebufferen dolgoznak (c2player, kplayer). Bár szépen felismeri a különböző felbontású megjelenítőket (2560x1440-es monitoron is natív felbontásban megy, ahogy a 4K-son), van hang, felismeri a LAN-t, stb., valamint ezt az oldalt is épp ezen írom, azért napi desktopos használatra jelen állapotban nem tudom ajánlani. Barkácsolóknak jó hír, hogy a 40-tűs csatlakozót azonnal használatba tudjuk venni, ha installáljuk a wiringPi N2-es változatát. Ezzel vagy a hozzá írt Python könyvtárakkal már kapcsolgathatjuk a kimeneteket, figyelhetjük a bemeneteket, vagy kommunikálhatunk UART, SPI, I2C buszon vagy használhatjuk a beépített PWM csatornákat. A Raspberry Pi-hoz megírt programokat szinte változtatás nélkül futtathatjuk, márpedig arra már szinte mindent megírtak.

Az Odroid fórumokon további rendszereket is találhatunk: Armbian, Debian

Összegzés

Az első Amlogic S922X-szel szerelt minigép hardvere nagyon ígéretesnek tűnik, kis fogyasztás, nagy teljesítmény (benchmark), elegendő memória, gyors MicroSD kártyaolvasó, többféle EMMC opció, 4 x USB 3.0, Gigabit LAN, 40 tűs bővítő csatlakozó, RTC az alaplapon – hogy csak a fontosabbakat említsem. Ugyanakkor a hardver teljes tudásának kiaknázásához jó szoftver is kell. Ha alap Androiddal is megelégszünk, és mi fogjuk feltelepíteni a különféle programokat, ha sokat tudó Linux desktop (vagy parancssor) a cél vagy egy jobb minőségű médialejátszó, akkor már az N2-n is lehet gondolkodni. Nálam több projekthez is képbe került az N2, de lehet, hogy médialejátszóként (CE) végzi a tévé alatt, mert nagyon meg vagyok vele elégedve, sokkal jobb, mint bármely eddig látott vagy próbált lejátszó. Árban nem versenyez az előző generációs olcsó kínai lejátszókkal, a saját ligájában nincs még ellenfele, mivel jelenleg nem kapható még másik S922X processzoros készülék, talán a Beelink / Vorke GT-King lesz a következő. A Hardkernel eddigi története alapján lesz megbízható szoftvertámogatás, a CE fejlesztők már csak a saját maguk kedvéért is tökéletesre fogják csiszolni minden funkcióját, így esetleg érdemes számításba venni, akár csak mozizásra is.

Update:
Közel négyszáz N2-n fut már a CoreELEC, a problémák nagy része megoldva, (sokcsatornás LPCM hang még hiányzik), napi használatban kiválóan végzi a dolgát.