2024. március 19., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Atomot a népnek: kisfogyasztású gépek nyomában (2.)

Főszereplőnk egy Celeron, egy ritka és egy átlagos Atom processzorral felszerelt gép.

[ ÚJ TESZT ]

Mire jó egy ilyen olcsó gép?

A sorozat első részében felvázoltam az engem érdeklő témát: miért keresem az elérhető legkisebb fogyasztású számítógépet, amivel még normálisan lehet dolgozni. Programozóként fontosnak tartom olyan gépen fejleszteni, ami a[z ésszerű határokon belül] leglassabb, mert ez motivál arra, hogy gyors szoftvert készítsek. Nemrég találtam egy videót, amiben Addy Osmani, a Google Chrome egyik mérnök-menedzsere pont erről beszél (2:55-nél); az más kérdés, hogy ők maguk mennyire veszik komolyan ezt az elvet – ez akár egy másik cikk témája lehet.

Mielőtt bemutatnám a vasakat, lássuk, mire is használható egy ilyen kis pécé!

Véleményem szerint még a kezembe került leglassabb is eszméletlenül gyors, és a legtöbb feladatra alkalmas lehet (kivéve, ha sok adat feldolgozásáról van szó). Hogy mégsem felel meg sokak igényeinek, az nem feltétlenül a hardver hibája – inkább a szoftveré. A modern fejlesztési technikák nem bánnak szűkösen az erőforrásokkal, a végfelhasználói program vagy webes szolgáltatás valamilyen keretrendszerre épülő keretrendszerre épülő keretrendszerben készül, a programozónak sokszor fogalma sincs, hogy pontosan mi is történik egy-egy függvényhívás során.

Vajon véletlen az, hogy ma egy-egy szoftver vagy weboldal akár száz megabájtnyi RAM-ot is elfogyaszt? Vajon véletlen az, hogy minden Windows frissítésnél gépek százezreinél, millióinál bolondul meg az operációs rendszer, vesznek el adatok? Nem hiszem. A fejlesztők a sok-sok absztrakció miatt eltávolodtak az igazságtól, a felhőből nem látnak le a valóság rögös talajára.


Rendes munka helyett folyik a hupákolás

Egy-egy ilyen trendi weboldal vagy -szolgáltatás esetében tapasztalataim szerint nagyságrendekkel lehet gyorsítani a futást, és igen, egy nagyságrend tízszeres, két nagyságrend százszoros különbséget jelent! Mindezt úgy, hogy végeredményben jóval kisebb lesz a kódméret, azaz jóval kevesebb munkával érhető el ugyanolyan eredmény, továbbá jóval kevesebb lesz adatforgalom és az erőforrásigény. Ehhez persze a programozóknak tényleg ilyen kisteljesítményű gépeken kéne dolgozniuk, hogy más szemszögből láthassanak rá a munkájukra.

Ha fel szeretném sorolni ezeket a feladatokat, a következők lennének: szövegszerkesztés és táblázatkezelés, adatfeltöltés, böngészőn keresztüli munkavégzés. Tehát egy cég nyugodtan vehet a recepciós Rózsikának egy ilyen gépet, egy billentyűzetet, egy egeret és egy huszonnégy hüvelykes monitort rákötve mindent el tud vele végezni. Ezeken felül használhatjuk szervernek, az éves áramfogyasztásuk SSD-vel egy-két ezer forint körül van, ha folyamatosan be vannak kapcsolva. HDD-vel szerintem kétszer-háromszor ennyi lehet.

Sokan otthon-automatizálást terveznek ilyenekkel, amihez véleményem szerint ezeknek a teljesítménye és a fogyasztása sok lehet, viszont akár másra is lehet közben használni, míg egy Arduino vagy egy Raspberry Pi mindenképp korlátokkal fog küzdeni.

Ezekből az olcsó pécékből általában kétféle kapható: Atom processzorral nagyon sok egybegépet adtak ki, amikben a memória (2-4 GB) és a háttértár (32-64 GB) fix. Ezek olcsóak, harmincezer forint körül kaphatóak, cserében korlátokba ütközhetünk, ha nem vigyázunk. A legtöbbször van bennük microSD olvasó, jómagam a médiafájlokat is azon tárolom, így a tárhely nem probléma.

A másik változat az úgynevezett barebone, ami bővíthető: tehetünk bele (notebookba való, 1,35 voltos) memóriát, a legkisebbekbe legfeljebb négy gigabájtot, a nagyobbakba akár tizenhatot is. Emellett SATA és mSATA csatlakozó van bennük, így SSD-n vagy 2,5 hüvelykes HDD-n is megoldhatjuk az adattárolást.

Sokakat érdekelhet még a videolejátszás: a régebbi, negyedik generációs processzorokban (22 nanométeres csíkszélességükről lehet felismerni őket) h.264 dekódolás van integrálva, míg az újabbak (14 nanométer és alatta, ebben a cikkben a Celeron N3150 és az Atom X5-8350) már ismerik a h.265 (HEVC), VP8 és VP9 formátumokat, így az ilyen fájlok lejátszása közben szinte nulla a CPU terhelése.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

  • ODROID N2

    Az első Amlogic S922X-szel szerelt minigép hardvere nagyon ígéretesnek tűnik: kis fogyasztás, nagy teljesítmény.

  • Miért ne vegyél olcsó új laptopot?

    Megmutatom, mit tud egy aktuális low-end modell az egykori 5, 8, és 10 éves üzleti csúcsmodellel szemben.

  • Odroid-HC2 ismertető

    ARM alapú minimál NAS a Távol-Keletről, választható oprendszerekkel, alumíniumtömbre szerelve.

  • I love China!

    Kereskedelmi háború Kínával ide vagy oda, itt egy távolkeleti GTX 1050 Ti Mini OC videókártya tesztje!

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.