Origo

Bocsánat, korabeli fotó...

Ez az időszak olyan 1995-2005-re tehető. Éreztem, a lemezjátszót érdemes lenne jobb komponensekkel kiszolgálni, valamint költséghatékonyabbá kellene tenni a hobbit. (pl. LP-ket szalagos magnóra másolni.)
Erősítőkben kipróbáltam egy Toshibát (ebben volt 5 sávos EQ) majd egy Pioneer CD játékost hozzá: Pioneer PD-S701.
Ezekben az volt a különleges, hogy a lemezeket az adatfelülettel felfelé kellett tölteni (így óvva meg a lemezt a karcoktól):

Szalagos 2 kazettás decket a Technicstől választottam. Akkoriban egy jó forrásból (bakelit), jó szalagra rögzített anyag vetekedett a CD-vel, míg meg nem nyúlt, ugye. (Ma már jobb DAC-ok vannak, ezért a helyzet szerintem egál.) Később kipróbáltam tőlük egy CD lejátszót is. (azt szerettem benne például, hogy ki lehetett jelölni egy részletet, és folyamatosan ismételtetni), valamint egy fülest, a Technics RP-FT30-t:
– Impedancia: 22 Ω
– Érzékenység: 102 dB / mW
Névleges teljesítmény: 100 mW
A maximális sugárzási teljesítmény: 1000 mW
Sztereó mini csatlakozó (átmérő 3,5 mm) aranyozott

Aztán lett egy keverőpult is ugyaninnen, barátnőm a kávéházába kérte mixeljünk össze slágereket, először kazettára, majd CD-re. A keverőpultnak főleg a visszahangosítás funkciója tetszett.
Lett egy Sony STR-DE205 erőlködő és hangfal is.

Akkoriban az ennél komolyabb holmik horror árban voltak sajna.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!