A Monotron érdekességei
Vonalszintű bemenet
Bár a Monotron ismertetésének végére maradt, kétségtelenül az eszköz egyik legnagyobb vonzereje az AUX csatlakozó lehet, aminek segítségével bármilyen külső jelforrást az eszköz szűrőjére köthetünk. A filter ilyenkor az adott jelet módosítja, és melyik zenerajongó ne szeretné – ha csak részben is – de átélni azt az érzést, amikor a kedvenc előadója tekeri a potikat. Érdekesség, ha úgy állítjuk be a kapcsolót, hogy az LFO a szűrőt piszkálja, akkor ez az AUX-on bevezetett jelforrásra is érvényes, 4 potméternyi játékteret adva így nekünk az őrültködésre.
Az AUX csatlakozó igazán sokrétű felhasználást tesz lehetővé
Feltárásra született
A Montotront szétszedve az alaplapon tiszta és egyértelmű feliratok és mérési pontok segítik a vállalkozó szelleműeket az eszköz módosításában. Ha ez nem lenne elég bizonyíték arra, hogy a Korg a hangszert „nyílt forráskódúra” tervezte, elég csak rákeresni a neten, és könnyen megtalálni az eszköz teljes kapcsolási rajzát, amit akár egyenesen a Korg honlapjáról tölthetünk le.
Szinte könyörög, hogy belekontárkodjon az ember
Made in Japan
Az eredeti Monotront Japánban gyártották, a későbbi modellek termelését viszont sajnos Vietnámba költöztették. Habár a termékek elvileg egyformák, óriási minőségbeli különbség van köztük. Nem is kimondottan a hangról van szó, egyszerűen arról, hogy milyen érzés kézbe venni az eszközt.
A legendás szűrő
A hangszer dobozának oldalán azt olvashatjuk, hogy a Monotronban egy az egyben a Korg MS-20 szűrőjét találjuk, ami így nyilván nem igaz. Az tény, hogy egy nagyon harapós, életerős szűrőt kapunk, azonban valószínűsíthető, hogy az MS-20-nak már önmagában a szűrésre használt áramköre is jóval nagyobb volt mint itt a teljes eszköz, az meg egyenesen biztos, hogy mindez nem egy körömnyi IC-ben volt elhelyezve.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
