Hirdetés
Festés, beépítés
A nyír-t páccal színeztem. Vízalapút választottam dió színben. A jó időnek hála gyorsan megszáradt a pác, de a víz miatt kicsit felhúzta a fa szálait, tehát ismét finom csiszolás következett. Itt már eléggé kezdtem unni a csiszatolást, de a szépségért meg kell küzdeni.
Újból portalanítás következett, majd szintén vizes bázisú lakkal kentem le a dobozt. Itt nagy hibát követtem el. Hiába kentem vékonyan, több rétegben és csiszoltam meg minden réteg előtt nem sikerült szépen a lakkozás. Egyrészt nem lett sima a felület, hiába hígítottam a lakkot, másrészt mivel szabadban lakkoztam sikerült egy muslincát is begyűjtenem. Gondoltam, hogyha már benne vagyok a csiszolásban majd szépen visszacsiszolom és egy plusz réteggel korrigálom a hibát.
Tévedtem. Méghozzá elég nagyot, ugyanis hiába hagytam több, mint egy napot száradni a lakk csak kenődött a vászon alatt. Egyszerűen fehér lett, eltömte a vásznat, de szebb nem lett egy cseppet sem. Úgy döntöttem eltávolítom az egészet és valami más megoldás után nézek. A lakk nagy részét le lehetett nyúzni. Baráti tanácsra szereztem kimondottan lakkra való (fehér Bosch) vásznat és azzal mentem neki a maradéknak. Több órát dolgoztam, mire sikerült eltüntetni a lakkot, pedig rezgőcsiszolót is bevetettem. Ismét pácolás és csiszolás következett két menetben. Miután megszáradt antik viasszal kezeltem a felületet. Egy elnyűtt flanel inggel kentem fel a viaszt, rögtön láthatóvá vált, hogy jó úton járok.
Ismét várakozás következett, amíg a viaszt beitta a fa. Az ing egyik ujjával addig dörgöltem szálirányba, amíg szép selymes fényt nem sikerült elérnem. Sajnos nem merem azt mondani, hogy tökéletes lett az eredmény. Az eltolt lakkozás és a sok csiszolás miatt nem lett az. Inkább azt mondom, hogy abbahagytam, mintsem befejeztem a dobozt, amiben ekkorra az elrontásokkal együtt benne volt 18 óra munka részletekben.
Az utolsó lépés az alkatrészek beépítése volt. A táp és a bekapcsoló gomb is a hátlapra, a 20-as ventilátor pedig az alsó lapra került. A merevlemezt szilárdan felcsavaroztam. Az alaplap és a paneltáp alá távtartók kerültek, amikbe még régebben besüllyesztettem a normál házakban is használt ellendarabokat. Mivel 15mm-el megemeltem az alaplapot az összes kábel elfér alatta. A paneltáp és alaplap közötti kábelt, igaz csak sima zsinórral, szépen végigvarrtam. Utolsó simításként felragasztottam a szilikongumi lábakat.
Az eredmény egy letisztul, egyszerű faház. Ugyan nem tökéletes, de legalább elmondhatom róla, hogy én készítettem. Még ki kell cserélni a bekapcsoló gomb kábelét és gondolkozom a további halkításon is. A hangja minimális, a falióra hangosabb, de hátha lehet még faragni rajta egy kicsit. Az éjszakai csöndben hallani a merevlemezt és a ventilátor motorja is ad egy nagyon halk kattogó hangot 200-as fordulatszámon.
Késztermék a munkapadon
