Hatvankét évvel ezelőtt ezen a napon, helyi idő szerint reggel nyolc óra tizenöt perckor az amerikai légierő „Enola Gay” névre keresztelt B-29-es bombázója Harry S. Truman elnök parancsára atombombát dobott a japán Honsú sziget nyugati részén elterülő tengerparti városra, Hirosimára. A „Little Boy” – ahogy a bombát becézték – volt a világtörténelem első háborús helyzetben bevetett atomfegyvere, mely az egész világ számára látványosan demonstrálta a nukleáris fegyverek pusztító hatását.

A jelen kor nukleáris harcászati eszközeihez viszonyítva jelentéktelen erejűnek tűnő bomba gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a várost; a robbanás egymérföldes rádiuszában esély sem maradt a túlélésre, az épületek kilencven százaléka teljesen elpusztult, az infrastruktúra megsemmisült. A bomba becslések szerint azonnal kioltott 70 000 emberéletet, ez a veszteség jórészt a sugárzással járó betegségek miatt két hónapon belül nagyságrendileg 90 000 főre nőtt (a támadás helyén ma álló emlékmű azóta már csaknem negyedmillió áldozat nevét tartalmazza). Jóllehet Hirosima katonai bázisként is szolgált, az atombomba célpontjaként a frekventált belvárost jelölték meg, az emberáldozatok többsége így a civil lakosság köréből került ki.

A Hirosimára, majd három nappal később Nagaszakira ledobott két atombombával az amerikai hadvezetés a hivatalos álláspont szerint egy hónapokig húzódó, mindkét oldalon jelentős veszteségekkel járó szárazföldi inváziót kívánt elkerülni. Bár a nagyobb japán városokat, köztük a fővárost, Tokiót ért, addigra rendszeressé vált légitámadások, szőnyegbombázások szintén jelentős veszteségeket okoztak, a szigetország katonai vezetését valósággal sokkolta, hogy a Hirosimában és Nagaszakiban véghezvitt pusztítást mindössze két bomba erejével hajtották végre. A támadások hatására augusztus 15-én Hirohito császár végül bejelentette Japán feltétel nélküli kapitulációját, ám nem következett be az, amitől a japánok a leginkább tartottak, az uralkodó ugyanis megtarthatta trónját.

„Ha tovább folytatnánk a harcot, az nem csak Japán teljes összeomlásához és a lakosság teljes kiírtásához, hanem akár az egész emberi civilizáció kihalásához is vezethetne...” - mondta rádióbeszédében a császár, aki ekkor már tisztában volt az atombomba pusztító erejével, azt azonban a japán kormánnyal együtt nem sejthette, hogy az amerikaiaknak egyelőre nincs több bevethető nukleáris fegyverük. Ezen a napon, Japán kapitulációjával így véget ért a harc a csendes-óceáni hadszíntéren és lezárultak a második világháború utolsó nagy hadműveletei.

<em></em>

Az azóta teljesen újjáépített Hirosima 1949-től a Béke és Emlékezés Városa, a Béke Emlékparkot ezen a napon több ezren – nem csak a túlélők és leszármazottaik – keresik fel, hogy fejet hajtsanak az első atomtámadás áldozatainak emléke előtt.

Forrás: Wikipédia (kép)