Bevezető

Bevezető

Körülbelül három és fél éve váltottam trackballra, mert több okból is felkeltette az érdeklődésemet. Sikerült egy olyan darabba belenyúlnom, ami böngészésre és játékra is alkalmasnak bizonyult, és nagyon a szívemhez nőtt. Ez volt a Logitech Trackman Wheel vezetékes változata.

Valamikor 2010 második felében futottam bele egy hírbe, miszerint a gyártó piacra dobott egy újabb hanyattegeret, ami a Wireless Trackball M570 névre hallgat, s a képek alapján egyértelműen annak az utódjául szánták, amit én is használtam. A specifikációk alapján roppant szimpatikussá vált, a kialakítást már ismertem és szerettem, így felkerült az áhított termékek listájára.

Hozzátartozik persze a dologhoz, hogy az elődnek nem volt komolyabb gondja. A három és fél év alatt a festése a sok fogdosástól elkezdett kopni (egy árnyalatnyival sötétebb a kopott helyeken), a három gumitalpból kettő levált (egy fiókban pihennek ragasztásra várva), valamint a görgő kissé bizonytalankodik időnként -- de ezek közül egyik sem olyan egetrengető vagy frusztráló probléma, ami miatt okvetlenül le kéne cserélni a ketyerét. Az M570 ettől függetlenül mégiscsak megjött, a Trackman Wheel pedig jól megérdemelten a kevésbé megterhelő pót-, illetve másodlagos egér szerepét kapta.

Most pedig vegyük át újra, hogy
mi is az a hanyattegér (trackball) tulajdonképpen?
Egy olyan mutatóeszköz, amelyet leginkább úgy lehet elképzelni, mint egy régebbi golyós egeret a hátára fordítva (innen is a magyar neve). A teste fixen áll az asztalon, az irányítást a kéz ujjaival vezérelhető gömbbel oldották meg. Hanyattegérből többféle létezik, de ami a felhasználó számára talán a legszembetűnőbb és leglényegesebb, az a golyó mérete és elhelyezése. Mindenkinek másfajta kialakítás áll igazán kézre, így ezt saját magunknak érdemes kitapasztalni, ha úgy döntünk, beruházunk egy ilyen készülékre.

pro...

• precízebb irányítást tesz lehetővé:
- kattintásnál nem kell külön tartani az egeret, hogy ne mozduljon el
- nem az egész karunkkal, hanem az ujjaink mozgásával irányítjuk
- a legtöbb típusnál a gömböt ujjaink közé is foghatjuk, így még pontosabban irányítva azt
• nem helyigényes:
- nem az egeret magát mozgatjuk, hanem csupán a golyóját
• nem igényel sík felületet
- működési elvéből fakadóan akár térdünkre ültetve is tudjuk használni
• ínhüvelygyulladásban szenvedők számára is használható, sőt, bizonyos esetkben javallott
• messze nem olyan zavaró a vezeték, mint a hagyományos egérnél

... és kontra:

• szokni kell
• gyors mozgást igénylő feladatoknál nehezebb vele pontosan célozni
- (de kellő gyakorlással alkalmas még FPSre is némelyik!)
• drága, nehezen beszerezhető, nincs nagy választék
• kevés a bal kézzel is használható kialakítás
• kényesebb a kéz tisztasági állapotára a hagyományos egereknél

Régebben leginkább azért nem volt népszerű periféria, mert teljesen mechanikus érzékelési elven működött, így nagyon gyakran kellett tisztítani, ennek elmulasztásakor ugyanis nem úgy mozogtak bizonyos alkatrészek, ahogy kellett volna, ami nagyfokú pontatlanságot eredményezett. Ráadásul a tisztítás maga sem volt feltétlenül egyszerű feladat.

Ezen napjaink optikai és lézeres érzékelői javítottak jelentős mértékben. Bár időnként még most is tisztogatni érdemes a trackballokat, az igazából csak egy pár másodperces művelet, és azt sem a pontosság, hanem a mozgás akadálytalansága érdekében kell megejteni.

Logitech Wireless Trackball M570

Logitech Wireless Trackball M570

Az M570 egy hüvelykujjas hanyattegér némi extrával megfejelve. A gyártó honlapjának tanúsága szerint a következőket érdemes tudni róla:

Specifikációk

• 4+1 gomb (ebből 3 programozható)
• vezetékmentes
• akár másfél év üzemidő megfelelő minőségű elemmel
• akár 10 méteres hatótáv
• iciri-piciri Unifying vevő
• az egérben külön kialakított tárolóhely a vevőegységnek szállításhoz
• állítható érzékenység

Ez szépen és jól hangzik, de egyelőre pusztán szavak. A következőkben tehát megnézzük, hogy ezek a pontok a gyakorlatban mit is jelentenek.

Az egér maga

Jelen példány az Ipontól érkezett 3 év garanciával. Csomagolása a Logitechtől megszokott egyszerű, zöld-fehér mintázatú doboz. Középpontban a hanyattegér kék golyóbissal, mellette a vevőegység, és sok-sok betű mindenfele.

A csomag tartalma nem különösebben bőséges:
- maga a rágcsáló (elemmel együtt),
- a Unifying vevő,
- egy nagyon rövid többnyelvű leírás,
- egy általános mitnemszabadcsinálni-és-holkérjsegítséget füzetecske

Egyeseknek feltűnhet, hogy nem említettem meg a meghajtóprogramokat tartalmazó CD-t. Ennek oka, hogy nincs. Az eszköz Plug&Play módon is működik, aki pedig extra funkciókat szeretne, az a hivatalos weboldalról letöltheti a legfrissebb drivereket Windowsra és Mac OS-re (Linuxra nincs).

Külseje letisztult, egyszerű, éleit lekerekítették. A tervezők igyekeztek olyan felületet kialakítani, ami belesimul a kézbe, és ez átlagos paraméterekkel rendelkező felhasználóknál remekül működik, de tenyerestalpasok is apróbb kezűek is tudják használni, noha utóbbiaknak lehet, hogy egy kicsit magas lesz. A kényelem ára, hogy a balkezes használat igencsak reménytelen próbálkozás. Mindazonáltal összességében a forma jól sikerült, nincs rá panasz.

A trackball elülső felén helyezkedik el a töltöttségjelző, a bal és jobb egérgomb, a kattintható görgő, valamint a két extra funkciógomb, melyekhez alapesetben a böngésző előzményeiben való előre- és visszalépest társították. Ebből az ötből értelemszerűen az utóbbi három programozható szabadon a letölthető meghajtóprogram segítségével. Az egérgörgő klikkjénél az általam eddig tapasztalt megoldásokhoz képest keményebb, rövidebb úton járó, és feltehetőleg időtállóbb megoldást alkalmaztak a Logitech mérnökei. Kellemetlen mellékhatása, hogy hangosabban szól az álagosnál.

Az M570-est hátára fordítva pillanthatjuk meg a tapadást biztosító négy gumitalpat, a ki- és bekapcsolásért felelős csúszkát, a golyó kiszedésének megkönnyítése érdekében kialakított lyukat (tollat vagy ceruzát bele, és hopp!), továbbá egy fedlap mögött az egy szem ceruza elemet és a vevőegységnek kialakított helyet. Ez utóbbi akkor tesz igazán jó szolgálatot, ha hanyattegerünket vinni akarjuk valahová, hiszen máskülönben az apró vevő könnyen elkeveredne.

A kék műanyaggolyót kivéve elénk tárul a lézeres érzékelő, valamint három kisebb labdacs. A sima mozgásért ez utóbbiak felelnek, de a kosz is itt szeret összegyűlni, ezért kell az időszakos tisztítás. A művelet nem bonyolult, csak ki kell piszkálnunk az odasereglett porcicaembriókat.
A Logitech az érzékelőről nem ad semmiféle hivatalos tájékoztatást, így az érzékenységét sem ismerjük. Az mindenesetre biztos, hogy gyorsabb és aprólékosabb mozgást képes regisztrálni egy hagyományos optikai megoldásnál.

Unifying vevő, üzemidő, verdikt

A vevő

A 2,4 GHz-es frekvencián üzemelő és USB portot használó vevőegység böcsületes neve Unifying Nano Receiver. Ebből az első két szó az igazán érdekes. Kezdjük az egyszerűbbel: Nano. Bizony, az egység kicsi, pici, apró, csöppnyi, pöttöm, bolhányi. Sikerült olyannyira összezsugorítania a gyártónak, hogy annál kisebb már aligha lehetne.

De hogy mitől Unifying? Attól, hogy ez az egy szem vevő rendelkezik némi fedélzeti memóriával, és így a meghajtóprogram segítségével, egy egyszerű párosítási folyamattal legfeljebb hat Unifying technológiát támogató vezetékmentes eszközt is hozzárendelhetünk, és ezt meg is jegyzi jól, így más számítógépbe dugva, vagy akár más operációs rendszeren is ugyanúgy tudjuk használni a társított ketyeréinket. A párosítás konkrét eszközökre vonatkozik, így ha két ugyanolyan akármink van, de csak az egyiket rendeljük hozzá, a másik nem fog bezavarni.

Az M570-et a marketingesek szerint akár 10 méteres távolságból is érzékeli a vevő. Noha 10 métert nem volt alkalmam letesztelni, azt állíthatom, hogy körülbelül 5 méterről még működik a dolog. Igaz, néha szakadozik a vétel, különösen akkor, ha nincs rendes rálátás a vevőre. Jelenleg egymáshoz képest egy méteren belül tartózkodik a trackball és a fogadóegység, köztük pedig egy asztallap feszül, és a jel kifogástalan. Megjegyzem, hallottam olyan híreket is, hogy a WiFi-s eszközök bekavarhatnak és akadást okozhatnak, de ezt a cikk írásakor nem állt módomban tesztelni.

Üzemidő

A Logitechnél bátran állítják, hogy egy szem jó minőségű, másfél voltos alkáli elemmel akár másfél évet is kibír az M570 átlagos felhasználás mellett. Ennek elősegítéseképp a hanyattegér rövid tétlenség után pihenő üzemmódba rakja magát. Ha viszont huzamosabb ideig hagyjuk magára, érdemes az alján található csúszkát is használni, és azzal kikapcsolni, hogy fölöslegesen nem ébredjen fel például egy véletlen lökésre, vagy extrém esetben a fényviszonyok hirtelen megváltozására (ritka jelenség, nehezen reprodukálható, de megesik).

A meghajtóprogram okos, ügyes, és azt is meg tudja mondani nekünk, hogy még mennyi van hátra az elemnek. Újonnan 548 napot írt a gyártó által biztosítottra, ami barátok között is épp másfél év. Kíváncsi vagyok, mennyi ideig fogja ténylegesen bírni. Igazából ha már csak egy évig húzza, azzal is bőven meg leszek elégedve.

Használat és összegzés

A Logitech Wireless Trackball M570 azt hozta, amit vártam tőle, és még egy kicsit többet is. A kék golyócska könnyedén fordul, remekül lehet kezelni. Az irányítás egyszerű és gyors, a lézeres érzékelő pontossága még meg is lepett egy kicsit, érezhetően jobban teszi a dolgát elődje optikai megoldásánál, pedig arra sem volt miért panaszkodnom.
A plusz két funkciógomb jól jön, és a tervezők pont jól helyezték el, a mutatóujj oldalra döntésével egy pillanat alatt elérhetőek, nyomáspontjuk és keménységük éppen megfelelő. Külön öröm, hogy a görgő kattintási mechanizmusán javítottak, bár tény, hogy zajosabb a megszokottnál.

A vezetékmentes technológiának mint mindig, most is megvannak a maga előnyei és hátrányai. Trackballoknál ez talán egy kicsit fájóbb pont, hiszen itt az egér "farka" nem jelentene akadályozó tényezőt a mutató pozicionálásakor, ugyanakkor a vételi problémák egy bizonyos távolságon túl már kiütköznek. Igaz, ez olyan távolságot jelent, ameddig általában a leghosszabb vezetékkel rendelkező perifériák is csak nagyon szűkösen érnek el. Ágyban fekvős filmnézéshez viszont kellemesen használható távirányítóként. :)
Mindenesetre a Logitech mérnökei kitettek magukért: a Unifying Nano Receiver olyan pici, hogy öröm ránézni, és a szállításkori elhelyezését is ügyesen oldották meg. Hab a tortán, hogy ráadásul egy vevővel több eszköz kezelésére is mód van. Üröm az örömben, hogy párosításra csak Windows vagy Mac OS alól van lehetőség, Linuxra ugyanis nincs driver, de legalább a már társított perifériákat onnan is lehet problémamentesen használni.

Sajnos, ahogy a hanyattegerek általában, az M570 nem olcsó, mint arra a cikk elején is utaltam már. Minőségi, időtálló darab, jól teszi a dolgát, trackball lévén pedig megvannak a maga sajátos előnyei és hátrányai. Jómagam szeretem és bátran ajánlom kipróbálásra, de ára miatt csak azoknak javasolnám a megvételét is, akik biztosan tudják, hogy ez kell nekik.