2024. április 19., péntek

Gyorskeresés

Halálom évfordulójára (majdnem)

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Hogy kezdődött? Egyszer lesérült a bokám. Eléggé fájt, alig tudtam menni. Viszont munkába be kellett...

[ ÚJ TESZT ]

Hogy kezdődött?
Egyszer lesérült a bokám.

Eléggé fájt, alig tudtam menni. Viszont munkába be kellett mennem, a főnököm be is vitt kocsival. Leültem a számítógép elé, örültem hogy nagy nehezen el tudtam helyezkedni fájdalom nélkül. Ugyanabban a helyzetben csücsültem 8-10 órán keresztül. Aznap már reggel se ittam vizet, hogy ne kelljen wc-re menni, össze is jött.

A főnököm este hazavitt, kitett a ház előtt. Épp bicegtem az ajtó felé, mikor kiütött. A ház előtt van egy kőfal arra lerogytam, kifeküdtem, ott pihegtem egy félórácskát. Rettentő erőfeszítéssel valahogy felmentem a lakásba, kiterültem az ágyon, semmihez nem volt erőm. Otthon a családnak nem szóltam semmit, gondoltam majd elmúlik.

Másnap a főnököm eljött értem, tudta hogy fáj a lábam. Valahogy felmásztam az emeleti irodába, a munkatársak ijedten néztek, ellilult az ajkam, hörögtem, berogytam az első székbe. Na ekkor mondták hogy ennyi, visznek a kórházba, ez meg is történt némi háziorvosi kitérővel.

A kórházban a belosztályra vittek, ahol kiderült: mélyvénás trombózis (vérrög) a diagnózis, egyből ott is fogtak, attól kezdve nem is mozoghattam. Mint kiderült a vérrög egy darabja a tüdőmbe jutott, az ütött ki a kőfalnál (tüdőembólia). Az egész napos mozdultlanságtól lett a vérrög, és gondolom amikor vittek haza leszakadt és eljutott a tüdőmbe, akkor zárta el. Azt mondták az orvosok, mázlim volt, 90% fölött volt az esélye hogy ott halok meg.

A család ekkor tudta meg hogy kórházban vagyok, volt riadalom persze, hozták a cuccot utánam.

Az intenzív szörnyű volt, igaz 1 hét után kikerültem, további 1 hét elfekvő. A halotti bizonyítványokat tucatjával vitték. Belém meg nyomták a heparint.
Az egyik éjjel egy betegnek leállt a szíve.
Nem hazudok, vagy fél tucatszor sokkolták ki, mikor a férfi magához tért üvöltött hogy hagyják már meghalni (utána megint leállt a szíve stabilizálás közben) - de életben maradt.

Az orvosok, nővérek rendesek voltak, le a kalappal.
Az eset után egyébként hetekig rémálmaim voltak, mindig ugyanaz:
Fekszek, jön a vizit és hallom:
Azt ugye tudja, hogy innen csak koporsóban megy ki?

koklúzió? (az is van :) )
néha nem árt felállni a gép mellől

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.