Hőfokszabályozás
Hűtőrendszer házilag, izgalmas téma. Szerencsére már egész könnyen beszerezhetőek akár 35-40 centiméter hosszú hőcsövek is. A kívánt alakra hajlításuk bár nem tűnik könnyűnek, nem is lehetetlen. Mint említettem, van itthon néhány régi alu processzorhűtőm (hello Alpine 64), melyeket nyugodtan átalakíthatok. Bár a végeredmény biztos nem lesz olyan kifinomult és könnyű, mint egy lemezes megoldás, első körben egyszerűbbnek tűnik az elkészítése. A nehezebb feladatot egyrészt a hűtés megfelelő rögzítésében látom, másrészt a megfelelő légmozgás biztosításában. A rögzítés több okból is rendkívül fontos; nincs kupak a CPU-n, az eredeti rögzítési pontoknak csak egy részét használhatjuk, illetve az eredeti hűtés leszorító mechanikája sem "szokványos". Valamilyen formában szükség lesz egy ventilátorra is.
Hirdetés
A gyári radiál megoldás még mindig viszonylag halk, a notebookban 2-3000 percenkénti fordulaton dolgozott terhelve. Az alaplapi szabályozó profil szerint 50°C fokos CPU hőmérsékletig fel sem pörög. Fuji-san idle folyamatosan és lazább terhelés mellett is néha teljesen néma volt. Ha sikerülne az eredetinél nagyobb hőleadó felületet kialakítani, akár terhelés alatt is elég lehet egy alacsonyabb fordulatszám. Igen ám, de a radiális ventilátor házának kiképzése nem sok teret ad a tervezett bordázat kiterjedésének. Egyrészt nem fogunk tudni házilag olyan sűrű bordázatot kialakítani, mint az eredeti lamellák, ezért ugyan ahhoz a felülethez sokkal nagyobb kiterjedés fog tartozni. Amit valószínűleg nem lesz képes megfelelően átfújni.
Tegyük félre tehát a radiál megoldást, és nézzük hogy lehetne axiálventilátor(okkal) megoldani a felmelegedett levegő eltávolítását. Első gondolatként Ercsi hátán lévő 80x80-as szellőzők juthatnak eszünkbe. Mintha egykori tervezői is 80 mm-es ventilátorokat szántak volna oda. A szokványos 25 mm-es vastagsággal is szépen beférnének az alaplap alá, illetve a tervezett alaplaptartó tálcának is maradna hely. Na de mennyi hely maradna egy hűtőbordának? Nem sok, de megoldható. Becslésem szerint kialakítható az eredetivel megegyező méretű hűtőfelület. Továbbá a bordákat hozzá lehetne rögzíteni magához az alaplap tartó tálcához, ezzel biztosítva stabil pozíciójukat a CPU-hoz képest.
Ráadásként együtt lenne mozgatható az alaplappal, tehát nem kéne minden egyes alkalommal megbontani a hűtést, ha hozzá akarunk férni az alaplap mögött helyet kapó egyéb alkatrészekhez. Ugyanakkor viszonylag hosszú hővezető csövekre lenne szükség, melyeket több helyen is meg kéne hajlítani. És igen, egy helyett két darab hővezető csövet szeretnénk beépíteni. Extra stabilitás, extra hővezetés, és 2x akkora kapcsolódási felület a hűtőbordákkal és a processzorral. Ahogy az ősi dakota közmondás is tartja: ha nincs minőség, legyen mennyiség.
Kora 21. század, ismeretlen művész, digitális technika
Merjünk nagyot álmodni! Szakadjunk el az eddigi koncepciótól, a hangszórók megtartásától. Rakhatnánk a helyükre 1-1 darab nagyobb légkavarót? Piszok mázli lenne, ha a zajkeltők rögzítési pontjai pont egybe esnének mondjuk egy 92 mm-es ventilátoréval...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
