Hirdetés

2019. május 25., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

A torrent hazugsága

Miért nincs igazuk a jogvédőknek a torrenttel okozott kár kérdésében?

[ ÚJ TESZT ]

Bevezető

Bevezető

Mostanában sorozatosan jelennek meg olyan cikkek, amelyekben leírják: a jogvédő szervezetek mekkora kártérítést követelnek a fájlmegosztók használóitól illegális fájlmegosztás miatt. Az összegek rendszerint csillagászatiak, amelyek már alkalmatlanok az elrettentésre, inkább nevetség tárgyává válnak.

Kíváncsivá tett a dolog, ezért utánanéztem és végiggondoltam a kérdést. A következő cikk alapvetően matematikusi szemszögből próbálja megvizsgálni a torrentet. Emellett nyilván szubjektív is lesz.

A cikk semmiképpen sem akar jogsértésre buzdítani. A magam részéről elismerem a szellemi alkotásért járó anyagi kompenzációt és fontosnak tartom, hogy ezt megkapja az, aki megérdemli. Viszont azt, hogy irreális összegek lebegtetésével családokat tegyenek évtizedekre tönkre, közben porig rombolják az internetet, azt irreális ökörségnek tartom.

A nagy torrent oldalak működése

Azt, gondolom, sokan tudják, hogy a torrent úgy működik, hogy van egy információs állomány, amely tartalmazza az elérni kívánt anyag (film, zene, szoftver) adatait (metaadatokat), amely alapján már meg lehet találni a torrentes gépek rengetegében az anyagot. Ezt a metaadatot szokás torrent fájlnak vagy torrentnek hívni.

A felhasználónak ezt a torrent fájlt kell valamilyen úton megszerezniük, majd betölteni egy torrent kliens programba. A program ezek után a netről összegereblyézi az anyagot és összerakja a helyi diszken. A torrent fájlt gyakran keresőkkel megtámogatott, webes felületen elérhető adatbázisokból lehet letölteni, ezt hívják trackernek.

Eddig a szóismétlés, amit, gyanúm szerint, már korábban is mindenki tudott.

A hálózatok (és itt most kizárólag a felhasználók elérési hálózatáról, a last-mile-ról beszélek) aszimmetrikusak. Ennek átviteltechnikai okai vannak, lényeg, hogy jobb adatátviteli lehetőségeket tudunk csinálni "előre" irányban, a központtól az ügyfél felé, mint "visszirányban", az ügyféltől a központ felé. Vagyis adott ügyfél letölteni mindig gyorsabban tud, mint feltölteni (azt a néhány ftth előfizetőt most ne firtassuk, akikre ez nem igaz). Ebből adódik a probléma: ha egymástól töltögetnének, hiába tud ő gyorsan letölteni, ha az, akitől elvinné az anyagot, csak lassan tud feltölteni. A leggyengébb láncszem lesz a sebesség eredője.

Itt dobják be a torrent egyik nagy ötletét: ne egy helyről töltsünk, hanem lehetőleg minél többről. Így az ügyfelek gyatra feltöltési sebessége összeadódhat, az összteljesítmény lehet akkora, hogy már az ügyfél letöltési kapacitása korlátozza. Olyan, mint a mesebeli kőleves, mindenki bedob valamit a közösbe.

A torrent másik nagy előnye, hogy sok torrentezőnél mindig nagyobb diszk kapacitás lesz, mint pár központi szerveren. Emellett a torrentezők ízlése sem egyforma, így a választék is nagyobb lehet.

Ezek mind emelik a torrentezők minőségérzetét. Ez fontos kijelentés, de nem szorul bizonyításra. Annak érdekében, hogy a minőségérzet megmaradjon, ösztönözni kell a felhasználókat arra, hogy adjanak be a közösbe, diszkterületet, sávszélességet. Ezen gondolat következménye a ratio, a feltöltés/letöltés aránya.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.