Bevezető, a teszt
Bevezető
Az egyik fő téma, ami végigkíséri online újságírói munkásságomat, mindenképpen a CPU-k és a VGA-k megfelelő összepárosításának vizsgálata - népszerű nevén a "kihajcsa-e" kérdéskör. Az egyik oka ennek az, hogy a 3D-s játékokban legfontosabb szerepet játszó két komponens erőegyensúlya folyamatosan változik, legalább annyira a játékok design filozófiájának változásai miatt, mint a hardverek evolúciója okán, ezért ez a téma mindig szolgáltat annyi vizsgálnivalót, hogy évente 1-2 cikk szülessen belőle. A másik oka pedig értelemszerűen az, hogy míg Internet-szerte elképesztő mennyiségű tévhit (népszerű nevén "ökörség") kering a témában, a hardveres online magazinok kevés hangsúlyt fektetnek arra, hogy ezekben a hiedelmekben egy kis rendet vágjanak. Eleve kevesen vállalkoznak ilyen tesztek elkészítésére - ami annyiban nem is meglepő, hogy akár 6 CPU és 6 VGA összekombinálása is 36 tesztsor-futtatást jelent, és "mindössze" 6 VGA + 6 CPU sokkal több panaszkodást szül a fórumokon ("nem értem, hogy maradhatott ki xy"), mint amennyi elégedettséget okoz. Ha pedig mégis megszületik a teszt, akkor jellemzően ugyanazokat a játékokat és ugyanazokat a teszteseteket használja, mint amit az oldal a VGA-teszteknél is alkalmaz - és érzésem szerint ezen a ponton félre bírnak csúszni az eredmények. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy nincs definitív válasz arra a kérdésre, hogy mikor megfelelő a VGA kihajtásának a mértéke - mert ha azt a sémát használjuk, amire a legtöbben hivatkoznak, miszerint a CPU sebességének növelése egyetlen tized FPS javulást se hozzon a játékban, akkor egy i7-4770k talán megbirkózik egy HD 6670-es VGA tökéletes kihajtásával. És akkor mindennek a tetejében ott a kognitív disszonancia, amely egyes hardver-tulajdonosokat arra ösztönöz, hogy a saját tapasztalataikon egy kicsit... khmmm... optimalizáljanak annak érdekében, hogy a saját hardverük (jelen esetben CPU) megvásárlását alátámasszák.
Szóval nem egyszerű műfaj ez a CPU-VGA kérdés. Ha valaki a fentiek ellenére is belevág, akkor jellemzően az az eredmény jön ki, hogy 1920x1080-as felbontásban szinte bármilyen (egy GPU-val szerelt) VGA kihajtásához megfelelő sebességű egy 2 mag + hyperthreading felépítésű Intel, vagy egy négymagos (újabban kétmodulos) AMD CPU. Ezzel szemben, ha elég fórumot olvas az ember, és be tudja azonosítani, hogy kinek a szavára lehet adni, akkor az a kép rajzolódik ki, hogy egyeseknél igazolódik a tesztekben is látott kép, másoknál viszont már a középkategóriában sem feltétlen elég a fenti ajánlás, nemhogy a felső régiókban. Ennek egyik oka természetesen a multiplayer játék, amely a sok szereplő és a szinkronizálások miatt jelentősen CPU-igényesebb, mint a single, ezzel szemben ennek a tesztelésére szinte senki sem vállalkozik (egyébként én sem). De itt még nem állunk meg - egyjátékos módban is számos (megbízható) véleményt olvasni, amely szerint egy valódi négymagos CPU installálása jelentős javulást hozott a játékélményben.
Mi lehet ennek az oka? Nos, miután hasonló konfigurációk esetén is adódnak ilyen eltérések, és a kognitív disszonancia faktort is kizártuk, nem marad más, mint a használt játékok és beállítások közötti eltérés. Ezért az első lépés ennél a tesztnél az volt, hogy egy olyan játékmixet állítottam össze, amelyek nagy része tudottan CPU-intenzív, és csak kisebb százalékuk VGA-orientált, mintegy kontroll jelleggel.
Második lépésben pedig, a magánszemélyek megszokottan szűk keretei között mozogva, kellett egy ideális hardver-kollekciót azonosítani, amely teljesítményéből megfelelően általános következtetéseket lehet levonni. Mivel az alaplapom s1155-ös, adta magát az Intel vonal, így a kétmagos Pentiumom mellé egy Core i3 és Core i5 beszerzése volt szükséges. Korábban már röviden vizsgáltam, hogy egy kétmagos (Pentium) és egy négymagos (Core i5) CPU között mekkora különbség van (ld. itt), viszont a Core i3 sebessége a hyperthreading sajátosságai miatt nem interpolálható a két eredményből. Mivel amúgy sem gyakoriak az olyan tesztek, ahol kifejezetten a két mag + HT sebességén van a hangsúly, meg is lett a cikk központi témája - azzal a szemmel fogom az elemzést végezni, hogy mikor elég a Core i3, mikor van szükség a négy fizikai magra, ill. esetleg mikor minősíthető a felokosított kétmagos CPU pénzkidobásnak a Pentiumhoz képest. Lássunk akkor neki!
Hyperthreading Intel módra
Hirdetés
A hyperthreadingről dióhéjban
Természetesen a "google hyperthreading" parancsra számos izgalmas olvasmányt találunk a weben a témában, de a teljesség kedvéért álljon itt egy igen rövid összefoglaló.
A hyperthreading (HT) egy végrehajtás-szervezési technika, amelynek lényege, hogy egy "készletnyi" végrehajtó egységhez (az Intel architektúrák esetében egy maghoz) két logikai szálat rendel, amely a processzor az operációs rendszer felé két fizikai magként prezentál. A két szál időosztásban használja a fizikai erőforrásokat, többé-kevésbé egyenlően osztozva rajtuk - egészen addig, amíg valamelyik szálnak várakoznia nem kell (pl. a memóriából előhúzandó adatra), mert akkor rögtön a másik szál kapja meg a vezérlést. Könnyű látni tehát, hogy a HT akkor hatékony, ha a processzoron futó programoknak sokat kell várakozniuk, mert akkor HT nélkül a végrehajtó egységek rengeteget lógatnák a lábukat, míg HT mellett az állásidő nagyjából lefelezhető.
A fentiek ugyan nagyon jól hangzanak, de a HT mégsem lett csodafegyver, mert a végrehajtó egységek állásidejét számos egyéb technika is "támadja" - ezek közül a legjelentősebb az out-of-order végrehajtás, amely az Intel processzoraiban már közel 20 éve jelen van. Ezért az az általános vélekedés, hogy a hyperthreading jó esetben 20-30%-kal tudja megnövelni az átbocsátó-képességet - ha a szoftver jól van optimalizálva, akkor kevesebbel, ha rosszul, akár többel is...
... és vajon a játékok melyik kategóriába tartoznak? Hát persze, hogy nem az elsőbe, legalábbis a többségük. Ezért elméleti síkon nem megalapozatlan az a vélekedés, hogy az i3-as CPU-k számos esetben felérnek az i5-ösökkel, ha játékról van szó. Gyakorlati síkon pedig mindjárt meglátjuk :)
Konfiguráció és tesztmódszer
A tesztek az alábbi konfiguráción futottak:
Miért is pont ezt az öt CPU-konfigurációt választottam? A következők miatt:
- A G2020 2.9 GHz-es órajele nem emelhető, ezért a clock2clock elemzéshez szükség volt egy ilyen sebességgel lefuttatott i3 és i5 tesztsorra is.
- Mivel a Core i3 egyik nagy erőssége a magas órajel, a CPU korrekt megítéléséhez szükség volt egy alapórajeles Core i3 tesztre is. Mivel ezek a processzorok sem OC-képesek, a két futam az i3-mal elég volt.
- A Core i5 lényegesen több variációval rendelkezik, hiszen van turbója, és mivel k-s változatot sikerült szereznem a teszthez, tetszés szerint overclockolható is. A 2.9 GHz-es sebesség mellett az i3-mal való minél jobb összehasonlíthatóság miatt készült egy tesztsor 3.3 GHz-en is, magasabbra viszont nem mentem, mert azok a tesztek már inkább a négymagos CPU sebességének skálázódásáról szóltak volna, ilyen tesztet pedig már csináltam (ld. itt). A 3.3 GHz amúgy az i5-3550 alapsebessége, vagy tekinthetjük úgy is, mint a cikk írásakor leginkább költséghatékony négymagosnak számító i5-3470 turbós sebességét (amikor mind a 4 mag dolgozik).
Itt jegyezném meg, hogy az i3-3225-öt és az i5-3570k-t 04ahgy kolléga bocsátotta a rendelkezésemre - az ő segítsége nélkül ez a teszt nem jött volna létre, óriási köszönet hát neki! :R
A VGA kérdése egyszerűbb - a GTX 660 az nVidia "klasszikus" középkategóriás kártyája volt 1 éve, aki ebben a kategóriában vásárol, nyilván azt is alaposan megnézi, hogy CPU-ra mennyit költ. Annak érdekében viszont, hogy a VGA sebessége ne takarjon el hasznos következtetéseket, a méréseket nem csak 1920x1080-as felbontásban, hanem 1280x720-ban is elvégeztem.
Érdekesség, hogy az egy szál 660-assal végzett mérésből több egyéb VGA-ra is lehet következtetni. AMD oldalon ezt a sebességet a HD 7850 és a HD 7870 "átlagolásával" kapjuk, ezekre a kártyákra egy az egyben érvényesek a cikkben levont következtetések (HD 7850-esből a 2 GB-osra). A felső kategóriát pedig egy trükkel tudjuk idecsempészni: 1280x720-ban a GTX 660 annyi FPS-t teljesít, mint egy 60-70%-kal gyorsabb VGA 1920x1080-ban, a full HD felbontásban mért 660-sebesség pedig azzal egyenértékű, mintha egy 60-70%-kal gyorsabb kártyát 2560x1440-ben mérnénk (bővebben ld. A felbontás és az FPS kapcsolata c. cikkemben). Tehát a felbontások "átváltásával" jó képet kapunk arról, hogy az adott CPU-k mellett mit teljesítene egy olyan VGA, ami 60-70%-kal gyorsabb a GTX 660-nál - nVidia oldalon ez a GTX 770, AMD oldalon pedig a HD 7970 GHz vagy az R9-280x. A konklúzióban erre még visszatérek.
Játékok
Ahogy fentebb írtam, a játékmixet alaposan át kellett gondolni. Végignéztem a korábbi tesztjeimet, meg úgy általában a nagyvilág játékválasztékát, és a következő tesztalanyokat választottam ki:
Anno 2070
Crysis Warhead
Crysis 3
GRID 2
Borderlands 2 (PhysX low)
Borderlands 2 (PhysX high)
Sniper Elite V2
Unigine Valley
Azt gondolom, az első négy játék szereplése nem igényel magyarázatot, mindegyik szereti a komoly CPU-teljesítményt. A Borderlands 2-nél érezhetően számít a CPU, és érdekes módon a GPU által támogatott fizika fokozásakor is, ezért a két teszteset. Végül a Sniper Elite V2 és a Unigine kontrollként került a tesztbe - de hogy ne legyen annyira unalmas a dolog, nem Heaven-t, hanem a Valley-t használtam, ami azért CPU-ban intenzívebb.
Megjegyzés: Gondolkodtam a kisebb teljesítményű konfigurációknál használt régebbi AAA és casual játékok közül néhány bevonásán is, de arra jutottam, hogy nincs értelme, mert a kétmagos Ivy Bridge-dzsel is remekül teljesítenek. (ld. az IGP-kről szóló cikket, ahol referenciaként a G2020 + HD 7770 kombináció szerepel)
Ahogy az utóbbi pár cikkben, most is mellékeltem illusztrációként videokat a játékokhoz - köszönet illeti a videok készítőit! :R
Anno 2070, Crysis Warhead
Mielőtt belevetnénk magunkat a grafikonok tömegébe, elöljáróban pár dolgot érdemes elmondanom.
A teszthez összesen 11 méréssort csináltam, ebből a játékonkénti elemzésben 8 fog szerepelni, a maradék hármat (az i5-3570k 2.9 GHz-en full HD-ben és HD-ben, valamint az i3-3225 3.3 GHz-en 2560x1440-ben) az összegzéshez fogom elővenni. Erre a grafikonok áttekinthetőségének megőrzése miatt volt szükség, ill. ez a három tesztsor sokkal inkább a trendek megállapításában hasznos, mint az egyes játékok futásának értékelésében.
Mindegyik CPU-konfigurációval készült két méréssor, az egyik full HD-ben, a másik HD-ben. A full HD-s tesztek arra mutatnak rá, hogy az adott videokártya-CPU kombináció hogy muzsikál, a HD-s tesztek pedig CPU-limitáltak, ezért azt lehet belőlük kivenni, hogy mire lenne képes a CPU gyorsabb VGA mellett. Az elemzések is ezen gondolatok mentén készültek.
Végezetül magukról a grafikonokról. Aki az utóbbi időben olvasta valamelyik tesztemet, annak ismerős lehet a grafikonok tövében feltüntetett %-os eltérés a bázishoz képest - a bázis jelen esetben a kétmagos G2020 teljesítménye. Ebben a tesztben viszont "odakívánkozott" még egy %-os összevetés - a 3.3 GHz-en futó i3-3225 és i5-3570k közötti különbség a 2 mag + HT VS 4 mag kérdést dönti el. Ez az érték a második % a 3570k-hoz tartozó piros "csövön".
Anno 2070
Nincs CPU-teszt real-time stratégia nélkül - jelen tesztbe a nem olyan régi (2 éves) Anno 2070-et válogattam be. A meglehetősen bonyolult játékmenet és a variációk nagy száma miatt ideális alanynak tűnik CPU-teszteléshez.
A tesztben használt beállítások: minden a maximumon.
Maximális beállítások és full HD felbontás mellett a játék 50 FPS körül szalad, láthatóan VGA-limitációval. Ezt a tempót egyedül a kétmagos Pentium nem bírja - a sebesség ott lassabb, bár mivel a műfaj RTS, a 44 FPS átlag és a 32 FPS minimum még mindig elfogadható.
Az alacsonyabb felbontás rögtön szétszórja a CPU-kat. A Pentiumos mérés szinte semmivel sem hoz több FPS-t, viszont a hyperthreading bekapcsolása átlagos FPS-ben 50%-kal, minimumok terén pedig 70%-kal növeli meg a teljesítményt, ezért az Anno 2070-et egy erősen HT-barát játéknak tekinthetjük. A négymagos CPU 10-15%-kal gyorsabb a gyári i3-nál (és így csaknem rádupláz a Pentiumra), aminek a mért jelenetben nagy jelentősége nincs, de azt ugye tudjuk, hogy egy RTS esetében a hardverigény határa a csillagos ég, ezért nem árt ezt a tényt evidenciában tartani.
Crysis Warhead
Annak idején kitűnő VGA-teszt volt, most viszont CPU-tesztelésre is nagyszerű a Crysis Warhead népszerű pályája, a vonatos móka (hivatalos nevén From Hell's Heart). Egy korábbi tesztben (CPU vs VGA 2012) kiderítettem, hogy a játék két magnál többet használ, viszont négynél kevesebbet, ezért itt most bebetonozott helye van.
A tesztben használt beállítások: A very high presetet használtam, élsimítás nélkül. A játék szebb így, és a teszt céljainak is jobban megfelelt az AA mellőzése.
Mindegy, hogy mivel és mikor mérem a Warheadet, mindig arra lyukadok ki, hogy a sok robbanással tarkított tesztben két CPU-mag egyszerűen beadja a kulcsot - az átlagos 25 FPS még nem is annyira vészes, viszont a 11-es minimum annál inkább. A hyperthreading itt is jól muzsikál, az átlagos FPS-eknél látható 50%-os emelkedés jó irányadó. A négymagos CPU 15%-kal gyorsabb az i3-nál, ami a nem túl magas sebességet figyelembe véve igencsak kapóra jön - nem csak a számokon látható az eredmény, hanem a játékmenet is határozottan folyamatosabb volt.
Ez a teszt annyira CPU-limites, amennyire csak lehetséges. A minimum-FPS-eket többször újramértem, de mindig alacsonyabb érték jött ki, mint full HD-ben, és az átlagok sem igazán emelkedtek. A legstabilabb játékélményt itt is az i5-3570k biztosította.
Crysis 3, GRID 2
Crysis 3
A Crysis 2 visszhangja alapján a Crytek érezhetően megorrolt, és "na akkor nesztek" felkiáltással idehajította nekünk minden idők leghardverigényesebb játékát Crysis 3 címmel. Very high beállítás és magas szintű élsimítás hatására még az SLI / CrossFire rendszerek is boldogan a porba térdelnek, viszont high beállítás és FXAA mellett már egy középkategóriás gépen is játszható, és a vizualitás még így is elsőrangú. Viszont ahogy csökkennek a GPU terhei, úgy lesz egyre prominensebb a CPU, mert a Crysis 3 a processzorunkat is rendesen megmozgatja, és nem utolsósorban lelkesen támogatja a minél több magot. Nézzük, milyen különbséget derít fel a CPU-ink között.
A tesztben használt beállítások: High preset, FXAA.
Talán nem nagy meglepetés, hogy kétmagos CPU elvérzik a tesztben - nemcsak sokkal lassabb, mint a többi, de a minimum FPS-ei abszolút skálán is nagyon gyengék. Az i3 az i5 nyakán liheg, láthatóan a 45-46 FPS-es átlagról és a 28-30 FPS-es minimumról már a GTX 660 tehet.
A felbontás lecsökkentésével erős CPU-limitbe szaladunk, és a CPU-k elég rendesen eltávolodnak egymástól. A Pentium nem gyorsult szinte semmit (azaz már 1920x1080-ban is CPU-limit volt), a hyperthreading bekapcsolása ezúttal 40% sebességelőnyt jelent, az i5 pedig átlagok terén 24%-kal, minimumokban pedig 37%-kal gyorsabb, mint a gyári órajeles i3, és ennek köszönhetően igencsak érezhető a játékélménybeli különbség is.
GRID 2
A népszerű GRID mérsékelten népszerű második része remek tesztprogram, mert egy igen jó motor dolgozik alatta, amely évek óta jeleskedik a többmagos CPU-k kihasználásában.
A tesztben használt beállítások: Ultra preset, soft ambient occlusion bekapcsolva, advanced lighting kikapcsolva, 4xMSAA.
Szegény G2020 ismét a pofozózsák szerepét tölti be, bár meg kell jegyezni, hogy a motor sajátosságaiból adódóan az 50 / 39 FPS sebesség is egészen játszható élményt ad. De azért a 70 / 56 jobb, és az i3 teljesítményére még az i5 is rátesz egy kicsit, éppen elütve a stabil 60 FPS-es szintet.
Ahogy a Crysis 3-nál, a GRID 2 esetében sem igazán nő a kétmagos CPU teljesítménye a felbontás csökkentésével. A hyperthreading értéke az előző 40%-ról 50%-ra nő, tehát viszonylag keveset gyorsulnak az i3-ak is, bár pont úgy alakul, hogy a gyári beállításokkal futtatott tesztben a +400 MHz jól láthatóan megjelenik. Igazán azonban az i5 tud kibontakozni, mert a full HD-ben mért minimális előnyhöz képest most 22-29%-kal előzi meg az i3-3225-öt, ami számszakilag már jelentős előny - bár tekintettel arra, hogy az i3 is stabil 60 FPS felett van, túl sok jelentősége ennek a gyakorlatban nincs.
Érdemes itt közbevetőleg megjegyezni, hogy a Crysis 3 és a GRID 2 mintaszerűen viselkedik CPU-használat szempontjából - mindenkinek tudom ajánlani őket tesztalanyként CPU-s tesztekhez.
Borderlands 2
A Borderlands 2 kivételesen egy teljes oldalt kapott a tesztben, ugyanis két különböző beállítással is megvizsgáltam. Ez az ötlet onnan gyökerezik, hogy amikor a nyári HW-cserebere közepette a G2020 és a GTX 660 Ti kombinációja ketyegett a játék alatt, akkor egyes helyeken szép flottul ment (pl. a korábbi Fink's Slaughterhouse helyszínen végzett tesztekben is), máshol viszont csak pislogtam, milyen beakadásokat produkál a harc. Ezek a beakadások arra utalnak, hogy a high szintű PhysX beállítás korántsem csak a GPU-t terheli, hanem processzor is kell hozzá rendesen - és könnyen lehet, hogy ez nem is csak a Borderlands 2-re igaz, hanem más PhysX-es játékokra is. Ezért, bár a játék egyéb beállításait egy középkategóriás VGA mellett természetesen a maximumra tettem, a méréseket mind low, mind high PhysX mellett megcsináltam. Lássuk, kiderül-e valami okosság!
Borderlands 2 - PhysX low
A népszerű RPG-shooter alapjában véve egy hardverbarát játék (végső soron egy erősen módosított 2007-es motorra épül), de bizonyos helyszíneken a designereknek elgurult a gyógyszere, és olyan mániákus szintre vitték a részletgazdagságot, hogy a CPU-k vakarózni kezdenek tőle. Ilyen helyszín pl. a Torgue DLC központi arénája.
A tesztben használt beállítások: Maximum mindenből, PhysX low.
Kivételesen együtt értékelem a két grafikont - ugyanis alig van közöttük különbség. A játék borzasztóan CPU-limites HD-ben, és az eredmények alapján még full HD-ben is az (erre később még visszatérünk), minden bizonnyal egy, a GTX 660-nál gyengébb VGA is kényelmesen elég lenne hozzá - legalábbis ezen a helyszínen. A hyperthreading egyedül itt szerepel rosszul, de itt nagyon - alig több, mint 10% előnyt tudunk vele realizálni a sima két maghoz képest. Sajnos ez nem azt jelenti, hogy az i5-ös CPU mérföldekkel elhúz az i3-tól - 12% és 19% között van az előnye, ami nem kevés, viszont azt jelenti, hogy a Pentiumhoz képest a magok számának megduplázása és az órajel 13.8%-os emelése csak 50%-kal jobb sebességet hoz. Mivel az UE3 motor elvileg ki tud használni 4 magot, a fizika keverte magát gyanúba - a mérés ugyanis harc közben történt, és közben folyamatosan szórtam két fegyverből az ólmot (meg az áldozatok is). Meg merem kockáztatni, hogy a fizikai számítások CPU-ra eső része fogta vissza a teljesítményt - a PhysX-ről ugyanis tudott dolog, hogy csak egy magot bír megdolgoztatni. A frametime-ok egymásra illesztése ezt valamelyest megerősíteni látszik - amikor az irdatlan számú robbanógolyót kibocsátó shotgunnal tüzeltem, akkor az i3 és az i5 sebessége együtt futott, míg amikor nem, akkor az i5 akár 50-60%-kal is gyorsabb volt.
Borderlands 2 - PhysX high
A fenti, jó eséllyel fizika által limitált mérések után igen érdekes, hogy mi történik, ha az eddig is korlátozó tényezőként szereplő fizika szerepét felerősítjük.
A tesztben használt beállítások: Maximum mindenből, PhysX high.
Hát, a grafikonok arculatát elnézve, sok minden nem történt, azt leszámítva, hogy elvesztettük az FPS-ek 1/3-át. A HD és a full HD felbontás között továbbra sincs nagy differencia (-> totális CPU-limit), a hyperthreading értéke továbbra is minimális, és az i5 nem tud igazán elhúzni az i3-tól, bár egy kicsit nő az előnye. A frametime kép borzasztó vicces - míg low PhysX mellett a kisebb huplikból lehetett sejteni, hol tüzeltem a Sinewy Ravager névre hallgató szépséggel, a high beállítások mellett a Himalája hegyvonulatai rajzolódnak ki a diagramon. Nagyon látványos a GPU-fizika a Borderlands 2-ben, de bizonyos körülmények együttállása esetén igen költséges CPU-ban is - és ha nem elég az FPS, akkor nincs más megoldás, emelni kell az órajelet az egekbe.
Sniper Elite V2, Unigine Valley
Sniper Elite V2
A két várhatóan GPU-limites tesztből az első a Sniper Elite V2, amely SSAA nélkül viszonylag szépen fut, SSAA mellett viszont összedönti a videokártyát. Ez utóbbi most nem cél.
A tesztben használt beállítások: Minden a maximumon, SSAA kikapcsolva.
1920x1080-ban az elvártat látjuk, a kétmagos CPU egy leheletnyivel lassabb, mint a többiek.
Alacsonyabb felbontásban a kétmagos versenyző kicsit visszaesik, de még így is elég gyors, fix 60 FPS felett produkál. A többi CPU egymás hegyén-hátán.
Unigine Valley
A Unigine motorra épülő szintetikus tesztek régóta fix szereplők a cikkeimben - miután időtlen idők óta a Heavent használom, úgy gondoltam, itt az ideje egy kis változatosságnak, és áttértem a Valley-re, ami amúgy a jeleneteiből adódóan valamivel jobban épít a CPU-ra, mint a Heaven.
Sajnos, a minimum FPS értékek használhatatlanok, mert a jelenetek közötti váltáskor jelentkeznek.
A tesztben használt beállítások: Maximum, 0xMSAA.
Akárcsak a Sniper Elite-ben, full HD felbontás mellett itt is együtt mozognak a CPU-k, erős VGA-limit van.
HD felbontásban sincs óriási differencia a processzorok sebessége között, 5%-os ugrásokkal haladunk előre, és a G2020-nak sincs oka szégyenkezni.
Összegzés és konklúzió - műszaki szempontok
Az eddigi oldalakon feltüntetett rengeteg adatot többféle szemszögből is érdemes értékelni annak érdekében, hogy teljes képünk legyen a tesztben szereplő CPU-k erejéről - elsősorban az i3 és az i5 közötti különbségre fókuszálva. Lássunk neki, kezdve a technológiai aspektusokból.
A CPU-limitáció vizsgálata az egyes esetekben
Egy egyszerű összegző áttekintéssel meg tudjuk vizsgálni, melyik játék mennyire volt CPU-limitált az i3-as CPU-val full HD felbontásban. Az alábbi 2 grafikon az 1920x1080-as és a 2560x1440-es felbontásban végzett mérések összevetését tartalmazza - ahol a különbség a két felbontásban kapott sebesség között 50%-nál magasabb, ott már a full HD felbontás is GPU limitált volt (részletekért ld. az A felbontás és az FPS kapcsolata című cikket).
A kép elég egyértelmű - a Crysis Warheadet és a Borderlands 2-t high PhysX mellett még 1920x1080-ban is erősen visszafogja a Core i3, valamint egy kicsit a GRID 2-t és a "normál" Borderlands 2-t is. A többi négy esetben a full HD felbontásban a tesztek már teljesen VGA-limitesek az i3-3225-tel is.
Clock 2 clock összegzés
A VGA-teszteknél az egyik legérdekesebb vizsgálat az azonos órajelen történő összehasonlítás szokott lenni. Nézzük meg itt is, természetesen a CPU szerepének kidomborítása érdekében az alacsonyabbik felbontásban:
Játéktól függően igencsak változatos a kép - az Anno 2070, a Crysis Warhead, a Crysis 3 és a GRID 2 esetében a Core i5-3570k közel rádupláz a G2020-ra, és a Core i3-3225 is jelentős előnyben van, az 50%-os határ körül mozog. A Borderlands 2-ben a korábban már részletezett fizikai szimulációs gondok miatt a 4 mag kevesebb, mint 50%-kal gyorsabb a 2 magnál, ráadásul a hyperthreading sem muzsikál valami fényesen. Végül a Sniper Elite V2 és a Unigine Valley esetében ugyan vannak mérhető eltérések, de itt már mindegy, hogy i3 vagy i5, és a Pentium teljesítménye is megfelelő.
Következtetés: a hyperthreading technológia a játékokban jellemzően nagyobb hatásfokkal dolgozik, mint más desktop alkalmazásokban, számos esetben 50% körüli gyorsulást hoz, ami kvázi olyan, mintha a CPU 3 fizikai maggal rendelkezne. Sajnos nem minden esetben - a jelen játékmixben a Borderlands 2 elrontja az örömünket, mert még a nagy átlagnál is kevesebbet, 10-20%-ot profitál a HT-ből. Ezért, bár a hyperthreadinges CPU-k alapvetően ajánlhatók játékra, fel kell készülni, hogy az esetek kis %-ában nem fogják az elvárt teljesítményt hozni.
Összegzés és konklúzió - fogyasztói szempontok
A fogyasztói szempontok legalább egy ponton élesen eltérnek a műszaki megfontolásoktól - jelentős szerepet játszik a végkövetkeztetésekben a termékek árazása. Kezdjük is ezzel.
Az Intel CPU-k árazása
Míg ha csak egy generációt nézünk, akkor elég határozott logika van az Intel árazásában, a 3 legutóbbi generáció árait összenézve kaotikussá válik a helyzet. A káosz fő okozója az, hogy az Intel a régebbi generációs CPU-k árát nem nagyon csökkenti, ezért pl. a Sandy Bridge alapú i3-2120 és a nála legalább 15%-kal gyorsabb, két generációval újabb Haswell lapú i3-4130 jelenleg kb. azonos áron érhető el. Ezért most az árak terén csak a tesztben szereplő középső generációra, az Ivy Bridgre koncentrálok - azonos órajelek mellett játékban a Sandy Bridge-ek 5-10%-kal lassabbak, a Haswell-ek pedig 5-10%-kal gyorsabbak - persze CPU-limit esetén.
+1 bónusz, hogy bár az Ivy Bridge vonal már eléggé beállt ahhoz, hogy kategórián belül az ár / teljesítmény nagyjából hasonló legyen, mindig van 1-2 kiugró termék (pl. a G2140-es Pentium), ami elborult mértékben drágább kategória-társainál. Ezekkel most nem foglalkozom.
Szóval, 5 kategóriába sorolhatóak az Ivy Bridge-ek:
a) Celeron: 10-13e Ft-ért igen rosszul csengő nevű Celeront vehetünk. Azonban itt most nem igaz a nomen est omen - a Sandy Bridge-től kedzve a kétmagos Celeronok nagyon is kompetens darabok, ár / teljesítmény arányban a G1620 a jelenleg kapható talán legjobb CPU.
b) Pentium: 13.5-16e Ft-os ársávban mozognak, hardveresen teljes értékű kétmagosok, letiltott szolgáltatásokkal (köztük a Hyperthreadinggel). A Celeronoktól a magasabb órajel és az 50%-kal több L2 cache különbözteti meg őket.
c) i3: jó nagyot ugrunk, megduplázzuk a Pentiumot árban - 27-30e Ft-ért elérhetők az Ivy Bridge i3-ak (ill. az erősebb IGP-vel szereltek 5e Ft-tal drágábban). Visszakapjuk a hyperthreadinget, a QuickSync-et, meg még egy pár egyéb érdekes, bár sokkal kevésbé hasznos szolgáltatást - viszont nincs turbo, és a Celeronokhoz, ill. a Pentiumokhoz hasonlóan az i3-ak is szorzózárasak.
d) i5: 4 mag, 6 MB L2 cache és a HT-n kívül minden szolgáltatás - beleértve a turbot. Ill. az egy szál K-s modell, a 3570K szabadon tuningolható. Árban az eddigieknél nagyobb a szórás, 42e-től (i5-3330) 54e-ig (3570K) terjed a skála. Szerencsére a skála alsó részében, 45.5e-ért megkapjuk a 3470-et, aminek csak 6% hátránya van a 3570-nel szemben, és ha nem akarunk tuningolni, akkor kitűnően megfelel játékos célokra.
e) i7: i5 HT-vel és +2 MB L2-vel. No meg jóval komolyabb árcédulával - a sima modell 70e Ft, a K-s pedig közel 80e.
A tesztben szereplő CPU-k árazás szempontból nem a legszerencsésebbek, ezért az ár / teljesítmény értékeléshez egy kicsit "hangoltam":
- A G2020 a valós, 13.5e Ft-os vételárral szerepel
- A 3225 helyett a vele CPU-ban azonos sebességű 3220 árát néztem - 27e Ft-ra áraztam.
- A 3570k-t a gyárinál alacsonyabb sebességen futtattam, a 3.3 GHz pedig a 3470 turbós órajelének felel meg (ha mind a 4 mag dolgozik). Ezért remélhetőleg nem csalok sokat, ha az i5 értékeléséhez a 3470-es árával, 45.5e Ft-tal kalkulálok.
A teljesítmény összegzése - 1920x1080
Nézzük a középkategóriás VGA-k szempontjából a legfontosabb összegzést, ahol full HD-ben játsszunk, és a maximálishoz közeli beállításokat használjuk:
Míg a két kontroll-tesztesetben (Sniper Elitve V2, Unigine Valley) a processzor teljesen mindegy, a többi 6 játék elég markáns eredményt hoz.
A G2020 bőven kevés a GTX 660 mellé: átlagos FPS-ek terén 10-40%-kal (átlagosan 31%-kal) gyorsabb az i3-3225, minimumok terén pedig 25-50%-kal (átlagosan 39%-kal, a Crysis Warhead-et nem számítva). Ráadásul egyik esetben sem arról van szó, hogy a G2020 által dobott rengeteg FPS-re a 3225 még ráígér, hanem arról, hogy a minimum FPS-ek az i3 esetében is mindenhol 60 alatt vannak. Nem igazán rosszak a G2020 számai, de ha ezekkel megelégszünk, akkor a GTX 660 túl drága - valahol a GTX 650 Ti környékén van az ideális VGA.
Felfelé lépni viszont nem feltétlen érdemes: a Borderlands 2 tesztekben 9-14%-kal gyorsabb a 3.3 GHz-es 3570k, itt még esetleg lehet értelme a valódi négy magnak, a többi tesztben viszont elenyésző a differencia. Ezért, ha tuningolni nem akarunk, akkor a GTX 660, vagy hozzá hasonló sebességű VGA mellé single player játékokhoz nem feltétlen éri meg i5-ös CPU-t venni. Érdekes módon ez egyben azt is jelenti, hogy single játékokban az i3-3225 nagyjából megfelelő társa egy GTX 770-nek vagy egy HD 7970-nek, amennyiben a felbontás 2560x1440.
Nézzük meg, hogyan viszonyulnak egymáshoz a CPU-k ár / teljesítményben - mennyi FPS-t kapunk 10e Ft-onként?
A grafikon felső része ékesszólóan megmutatja, hogy mennyire félrevezető lehet, ha csak egyetlen komponens teljesítmény / ár mutatóját számoljuk ki - a G2020 látszólag brutálisan lemossa a többieket, miközben láttuk, hogy bőven kevés a GTX 660 mellé. Az alsó részen, ahol a VGA és a CPU együttes ára az ár / teljesítmény mutató alapja, már reálisabb képet látunk: a G2020 és az i3-3220 szinte egyformán teljesít, az i5 viszont jelentősen alattuk van - megerősítve a fenti következtetést, miszerint a 660-as mellé nem feltétlen kell valódi négymagos CPU.
A teljesítmény összegzése - 1280x720
A kisebb felbontás összefoglalása egyaránt szolgál a CPU-k közötti valós különbség bemutatására, ill. kitekintésre a gyorsabb VGA-k full HD-s várható "kihajtása" irányába:
Mivel az FPS-ek magasabbak, mint a full HD-s tesztekben, első ránézésre nem tűnik olyan drámainak az eltérés a 2-2 chart között - pedig az. Az i3-3225 előnye a G2020-hoz képest itt már a két "VGA-limites" mérés esetében is 10-30%, a többi 6 játékban átlagok terén 25-70% (átlagosan 47%), minimumok terén pedig 30-80% (átlagosan 63%).
Pontosan ezért nem is meglepő, hogy jól látható teljesítményugrás következik be az i3-ról i5-re lépéskor is - míg a Sniper Elite V2 és a Valley 10%-nál nagyobb eltérést már nem mutat, a többi 6 játékban 10-25% (átlagosan 18%) a differencia az átlagok, és 10-35% (átlagosan 22%) a minimumok terén.
Miért fontos a fenti eredmény? Több szempontból is:
- Egyfelől látható, hogy egy felsőkategóriás VGA mellé határozottan kevés tud lenni a két mag + hyperthreading felszereltségű i3-as. A CPU-limitesre hangolt tesztekben átlagosan 20% körüli különbség már olyan mérték, amit a drága videokártyák esetében vétek nem kihasználni. Ráadásul a turbo segítségével (vagy egy K-s processzorral) ezen tovább lehet javítani - összehasonlítva a i5-3570k méréseit 2.9 GHz-en és a 3.3 GHz-en, még mindig hoz 5-6% előnyt a magasabb órajel, ezért a további emelésétől még egy kevés extra teljesítményt lehet várni.
- Másrészt képbe jön az a dilemma, hogy milyen FPS-szám mellett kényelmesen játszható egy játék? Ideális esetben a minimumoknak is 60 FPS felett kellene lenni, hogy a vsyncet bekapcsolva ne legyenek beakadásaink. Ezt az elvárást az i5 sem teljesíti több esetben, viszont némi kompromisszummal (pl. kisebb geometriai részletesség) és az órajel emelésével képessé tehető rá - míg az i3-nál erre túl sok reményt pl. a Crysis 3 esetében nem látok, csak igen jelentős képminőségbeli áldozatok árán. Ezért a fix 60 FPS hívőknek erősen javasolt az i5.
- És persze nem is kérdés, de a teljesség kedvéért leírom, hogy itt már semmi relevanciája nincs a kétmagos processzornak. Anno kiveséztem, hogy a HD 7770-nek okos kompromisszumok mellett megfelelő társa lehet (ld. itt), de erősebb kártyák esetében ez már akkor sem igaz, ha elsősorban a VGA-t terhelő beállításokat tekerjük feljebb.
A kisebb felbontásban sem maradhat ki a teljesítmény / ár mutató:
Koncentráljunk most is a CPU és a VGA közös produkciójára. Itt már akkora a sebesség-különbség a kétmagos és a két mag + hyperthreading felépítés között, hogy a közel 30%-kal magasabb kombinált árat is kompenzálni tudja, ár / teljesítményben az i3 van elöl. Az i5 valamelyest lemarad, aminek egyfelől az az oka, hogy a számokban a két VGA-limitált teszteset is szerepel, másfelől az, hogy a GTX 660 árával számoltunk - ha egy 85e Ft-os GTX 770 lenne a VGA, és a felbontást átképzelnénk 1920x1080-ra, akkor 10e Ft-ért az i3-mal 3.8, az i5-tel pedig 3.6 FPS-t kapnánk, ami már igen közel van egymáshoz.
Konklúzió
A CPU-k árazásánál jól látható, hogy az Intel kőkeményen "kasztokra" bontja a termékeit, ahol árban esetleg lehet átjárás (ld. pl. Pentium G2140), de teljesítményben nemigen. Érzésem szerint azonban egy lépcsővel máshová gondolják ők a termékeket, mint ahová a fentiek tükrében tartoznak. Az árazás alapján úgy vélem, hogy a játékos belépőszintnek az i3-at szánják, középkategóriába az i5-öt, a felsőbe az i7-eket, míg az extrém high-endbe kerülnek az LGA-2011-es socketbe illeszkedő, szintén i7-ként megjelölt monstrumok.
A Játék a PC-n - olcsón?, valamint a jelen cikk az én számomra elég világossá teszi, hogy belépőszinten elég egy kétmagos CPU. Okos kompromisszumokat persze kell kötni hozzá - de végső soron erről szól az egész kategória. Szóval, a Pentiumok (és akár a Celeronok) egyáltalán nem a kerülendő kategória.
A két mag + hyperthreading kiépítés elég meggyőzően teljesített a fentebb bemutatott tesztekben. A Borderlands 2 kivételével mindenhol jelentős előnyt mutatott fel a sima két maggal szemben, és az arénában is tudta csökkenteni a "károkat" a relatíve magas órajellel. Ezért az i3-as CPU-kat nyugodt szívvel tudom ajánlani a középkategóriás VGA-k mellé, amennyiben a multiplayer játékok nem jönnek be a képbe.
A high end-hez nem elég az i3, az 1280x720-as felbontásban végzett mérésekből világosan látszik. Számos helyen 20%-kal volt gyorsabb az i5 HD-ben (ami, ahogy fentebb volt róla szó, nagyjából egy felsőkategóriás VGA full HD-ben nyújtott sebességének felel meg), a Crysis 3-ban minimum FPS-ek terén pedig közel 40%-kal. A számszerű különbségek mellett fontos kiemelni, hogy még az i5-ös CPU sem volt képes stabil 60 FPS-eket produkálni, ezért a high endben már csak ezért is indokolt a valódi négymagos CPU, amelynek az órajelén is lehet emelni a turbónak köszönhetően.
Az extrém high endről konkrétumokban nem tudok nyilatkozni mérések nélkül, de kiindulva abból, hogy egy 150-200e Ft-os VGA esetén nekem alapvető elvárás lenne a fix 60 FPS (vagy akár több is, ha 3D-ben is játszanék), oda bizony minél nagyobb CPU-erő kell. Ez játékok esetén nem feltétlen jelenti a hatmagos szörnyeket, viszont (az Ivy Bridge generációban) egy 3770k, vagy, ha a hyperthreadingben négy mag mellett kevésbé hiszünk, egy 3570k mindenképpen ajánlott. Adjunk nekik 4-4.5GHz-et, és mindjárt simulnak egy kicsit azok a fránya minimum FPS-ek :)
Lekerekítve a mondandót a cikk főszereplőjére, én kellemesen csalódtam az i3-as családban. Műszaki alapokon egy i3-as CPU nem más, mint egy túlárazott Pentium, viszont a játékokban nyújtott teljesítmény a magas IPC, a magas órajel és a hyperthreading jellemzően jó (számos esetben akár 50%-os) érvényesülése miatt meggyőző. Szó nincs arról, hogy nem gyorsabb nála az i5, és a HT-hez kapcsolódó "beépített" kihasználhatósági kockázat fel-felbukkan (ld. Borderlands 2), de azt gondolom, hogy az i5-tel összevetve a jelentősen alacsonyabb ár elfogadhatóvá teszi ezeket a korlátokat, a Pentiummal szemben pedig megéri a felárat a CPU-limitált esetekben elérhető extra sebesség. Nálam az i3 kiérdemelte a középkategóriás játékos CPU címet.
Úgy gondolom, sikerült elmondanom mindent a két mag + hyperthreading felállású CPU-król, amit single player játékok terén érdemes. Remélem, érdekes volt a cikk, a véleményeket, kommenteket várom a fórumban!
