Hirdetés
Rövid áttekintés
A működési tartomány 0-99 °C, 0.1 °C mérési felbontással, ill. 30-100% a PWM-vezérlés vonatkozásában. A feldolgozás 1 °C-os lépésekben történik, vagyis ennyi a tárolt hőmérsékleti pontok felbontása.
A tápfeszültség: 12V DC +/-7%.
Áramfelvétel: kb. 25 mA a kijelző fényerejétől függően. Értelemszerűen, ehhez jön még hozzá a ventik árama.
A manuális beállíthatóság 5 %-onként történik. Az égethető hex-fájl elején ez egy bármilyen szerkesztővel átírható 2 °C-ra ill 2 % PWM-re, de ilyenkor azért majd elég sokat kell nyomogatni a gombokat a kívánt értékekhez. Ugyanitt a 30%-os minimum PWM határ is levihető 20 %-ra.
Mivel az Intel white paper szerint egy PWM-es venti 30% alatti vezérlőjelre 3-féle módon is regálhat, ezért úgy láttuk jónak, hogy az adott csatorna biztos kikapcsolhatósága érdekében a tápot ki is rúgjuk a venti alól, ha OFF a kívánt állapot, így biztosan le fog állni.
Az I2C alapon kommunikáló hőmérő szenzorok szolgáltatják a hőmérsékleti alapjeleket az agy számára, dedikáltan 0-ás és 1-es offszet-címeken. Az abszolút 7-bites cím binárisan 1_0_0_1_0_0_A0, ahol a TCN75A szenzor A0 (pin) lehet 0 vagy 1. A közös címtartomány és adatformátum miatt sok más hőmérőszenzor értéke is olvasható az eszközzel, legfeljebb az inicializálás nem lesz teljes.
Ha valamelyik hőmérő esetleg elfelejtene adatot küldeni a az I2C-vonalon, akkor a még élő szenzor szolgáltat majd alapértéket mindkét kör számára. Ha egyik szenzor sem elérhető, akkor visszavált manuális módba és az ott előzőleg beállított értékekkel tekeri a ventiket a valós hőmérséklettől függetlenül.
Regulátort csak a PIC/OLED és a TCN75-ök kaptak, vagyis megköveteli a nagyjából pontos, 12V-os, DC megtáplálást, mert a ventik erről direktben járnak. PC-ATX vagy egyéb kapcsolóüzemű táp teljesen jó, ami tudja az ATX2.0 szabvány szerinti kimeneti feszt. 13V DC fölé semmiképp ne emeljük, a ventik ki tudja meddig bírják a folyamatos túlfeszt, illetve a MOV is "megszólalhat".
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
