Hullottak a fejek, játékokat toltak el és neveztek át. Az Ubisoft látványosan megelégelte hogy a játékaik nem teljeseítenek úgy ahogy ők szeretnék, a bevételek sem az igaziak és egyre többen elégedetlenkednek a repetitív, élettelen tucatjátékaik miatt. Átszervezések, Uplay-logo csere, transzparens működés! Lassan már egy éve tart ez az átalakulás csak az a helyzet hogy nem nagyon látszik, hogy a nagy szavak mögött valóban minőségi változás is történne. Tavaly kiadták a Breakpointot ami egész jó kis játék volt amíg nem láttál benne mindent. Ez azt jelenti hogy mondjuk másfél óráig elvoltál az újdonság varázsával utána pedig a játék azt várta tőled hogy játszd újra még 125 alkalommal teljesen ugyan azt. Oké, ez ugye tavaly volt, azóta biztosan változtak a dolgok. Nos, nem, nem igazán. Megjelent ugyanis a legújabb Assassin's Creed, a kiadó egyik legnagyobb múlttal rendelkező sikerszériája.
Valószínűleg aki ezt olvassa ismeri és kedveli Ezio Auditore történetét. Azóta jó pár rész megjelent, vannak szép emlékek, kisebb-nagyobb csalódások. Három résszel ezelőtt megjelent az Origins. Talán a legnagyobb ugrás volt két egymást követő epizód között. Mai szemmel is gyönyörű grafika, érdekes karakterek, vállalható történet. Hatalmas világ, sok felfedeznivalóval, rengeteg tennivalóval. Persze már ott is idegesítő volt a huszonharmadik totálisan egyforma mellékküldetés vagy az ötvenharmadik láda a barlang mélyén, de ott én személy szerint még nagyvonalúan elnéztem, mert úgy éreztem a pozitív dolgok többségben vannak.
Egy dolog volt amit nagyon nehezen nyeltem le, az pedig az volt hogy a fő sztori szálat csak akkor tudtad befejezni ha előtte megcsinálsz, egy rakás érdekeltelen és sokadjára ismétlődő mellékküldetést ahhoz hogy elérd a megfelelő szintet. A játék szinte ráderőltette ezt az irányt, mert bár elméletlileg be tudod fejezni az öt szinttel nagyobb küldetést, csak mondjuk tízszer annyi idő leütni a főellenség 23423423 életpontját, míg neked egy aprócska hiba is a küldetés újrakezdését jelenti.