Alattomos egy állat a hegyi sertés,
aranyosnak nevezni, számára sértés.
Gonosz az orra, gonosz a tokája,
ha támad megcsonkul az ember bokája.

/Saját költemény/

Cirmi a cicám

Cirmi a cicám unalmas egy állat,
trükkjeitől nem esik le az állad.

Szőre tépett, a fülei kajlák,
a tekintete a szokottnál bambább.

Közönyének oka igen alapos,
mivel a teste merev és lapos.

Tekintete eléggé bandzsa,
Mert a fejéből kilóg a mancsa.

Nincs már helyén a szeme leve,
Helyette az aszfalt van tele vele.

/Saját költemény/

A szőrnek nincsen széle

A szőrnek nincsen széle,
Ahogy a szélnek nincsen szőre,
Így beszélni róla értelmetlen,
Ahogy a szőrös szél is érthetetlen.

De gondoljunk csak bele,
Ha a szél szőrrel lenne tele,
Ha a szellők szárnyán szálló szőrök szele
mind a szánkba menne bele.

/Saját költemény/

Ez a bejegyzés közvetlenül a készülék bemutatása másnapján került ki egy másik blogomra. Kéretik eszerint olvasni! Meghagytam az eredeti változatában az irományt, talán így jobban átjön a kezdeti lelkesedésem. Jó olvasgatást!

Persze nem vagyok azon kiváltságosok egyike aki már kézbe foghatta ezt az újdonságot, de a legfrissebb videókat és bemutatókat átfutottam. Ha röviden kellene fogalmaznom akkor azt mondanám hogy,...... Na de miért is fogalmaznék röviden hiszen azért van ez a blog, hogy ne röviden fogalmazzak.

Amit az ember természetszerűen először megnéz az a design. És ebből a szempontból az új HTC csillagos ötöst érdemel. Nem hasonlít egy szappantartóra ( sgs3) és nem is valamiféle szögletes csempeszerű tepsiphone. Ok, tepsiphone-nak ez is tepsiphone a maga 4,7 colos kijelzőjével. A sarkai pont kellőképpen lekerekítettek. Az alján és a tetején végigfutó FÉM - Igen, valóban fém. Nem " fém hatású", " talán fém" vagy színre fújt műanyag- sáv rendkívül ízléses. A formaterv kissé emlékeztet az iPhone 5-re és az új BlackBerry Z10-re is (egyesek szerint a Sony készülékeire szintén) de kit érdekel ez kérem szépen? Elegáns, vagány, letisztult. Rohadt jól néz ki, pont.

Tavaly decemberben az akkor aktuális (Nokia E52) mobiltelefonom lecserélésének kényszerétől vezérelve (ez egy amolyan kütyübuzi betegség) egy új modell után kutattam. Az egyik fő szempont a költséghatékonyság volt és ugye ő szegről, végről rokonságban áll a legjobb ár/érték arány tényezővel. A lélektani határ 35db szittya magyar ezresnél húzódott. Ez előre vetíti azt a tényt, hogy ebben az árkategóriába normálisnak nevezhető készüléket csak is a használt piacon találni.

Tehát akkor mit is tudjon az „új” okosmobil? Elfogadható akkumulátor idő (ez nálam min. 1,5 nap), tisztességes kijelző, kezelhető méret ami 3,5”-4” közé esik. Mindezek mellett természetesen az alapnak tekinthető okos funkciók se hiányozzanak (Wifi, GPS, Appok stb.). Viszont a legfontosabbat utoljára hagytam, ami nem más, mint a jó rendszer. Ennek a fő ismérvei a megbízhatóság, sebesség és egy pofás design. A manapság porondon lévő Top 3 operációs rendszerből (Android, iOS, WindowsPhone) az Android első körben kiesett a versenyből a jellemző instabilitása miatt. Persze ezzel lehet vitatkozni, de gondoljunk csak bele. Ha nem tekintjük az extra „okos” funkciókat és csak egy hordozható telefonként tekintünk a mobilokra, anno még a „butamobilos” időkben egy olyan készülék mire vitte volna aminek random időpontokban lefagy a szoftvere vagy magától újraindul?

Nem szokásom játékplatformként tekinteni az Apple mobiljára de kétségtelen, hogy van néhány olyan gyöngyszem ami miatt lemerítem az akksit néhányszor. Ezek közé tartozik az Angry Birds című jópofa ügyességi játék. Nem hoz semmi világrengetőt és a sztori is kb egy 3 éves porbafingó kisgyerkőc szintjén marad de ez semmit nem vesz el a stuff érdemeiből. Ugyan a játék egyszerűnek tűnhet, ami igaz is de ezt az egyszerűséget oly módon kell eltalálni, hogy abban legyen valami ami miatt az embert a kis képernyő elé szögezi vagy szívesen veszi elő az iPhone-ját a buszon vagy vonaton, hogy azzal üsse el az idejét.Nos tehát, nézzük a konkrétumokat.

A történet annyiból áll lényegében, hogy vannak a madarak és a gonosz (kárörvendő) zöld malac szerű lények akik egy nap ellopták a madárkák tojását a fészkükből. Ennél nem is kellett több, hogy a csicsergő békés madárkákból vérszomlyas önkényes igazságosztók legyenek. Elkezdik tehát bosszúhadjáratukat a mulya kis zöld malacok ellen akik különböző építményekben húzodnak fedezékbe. Nekünk ezeket az építményeket kell romba döntenünk és a benne bújkáló malacokat megsemmisítenünk. Eza feladat szintről-szintre egyre nehezedik de persze a mi fegyvertárunk is sorra bűvül. A fegyvertárt oly módon kell érteni, hogy különböző madárfajoknak különböző képpességei vannak. Ezen képesség például a szupererős becsapódás és a levegőben való osztódás ami a nagyobb terjedelmű rombolás érdekében vethető be. Nem mellékes egyébként, hogy a madarak saját testi épségüket figyelmenkívül hagyva, egy hatalmas csúzlival lövik ki magukat (illetve mi lőjük ki őket) a már említett építmények kárára.Az utolsó tényező ami még rádob egy lapáttal a hangulatra az nem más mint a hangok. A madarak csőréből elhangzó vicces csatakiáltások és a sikertelen próbálkozások után hallható gúnyos malac röfögés kifejezetten szórakoztató. Aki teheti mindenképpen töltse le legalább a "Lite" verziót és próbálja ki ezt a remek kis game-et.

A minap ismét szert tettem egy Nokia E51 tipusú mobiltelefonra. Igen, "ismét" mivel már ezelőtt pár hónappal tulajdonosa voltam egy ilyen típusjelzéssel ellátott készüléknek. Akkor annak reményében túladtam rajta, hogy egy N95-ös boldog tulajdonosává válhatok, de akitől vásároltam volna a készüléket, nem tartozott a becsületesenek nevezhető kategóriába és akkor még diplomatikusan fogalmaztam. Nah dehát lépjünk túl a múltbéli sérelmeken és tekintsünk előre, mert bizony érdemes, mivel egy remekül sikerült modellel van dolgunk.

Külcsín:
Haladjunk kívülről befelé. Eme logika mentén haladva tehát következzenek a külsőségek szemrevételezése mely elég hálás feladatnak ígérkezik. A Nokia E51-es a klasszikus formát kedvelőknek csak elégedett mosolyt csalhat az arcára. Kecses, hosszúkás forma, szemre is észrevehető remek anyaghasználat. Kézbe véve a telefont ezek a benyomások ténnyé formálódnak és egyre jobban tudatosul bennünk, hogy itt bizony egy minőségi modellről van szó. Ami fémnek látszik az az is és a műanyagok is a jobbik falytából valók. Sajnos ez nem mondható el a bekapcsológombot és a hangerő billentyűket fedő gumi borításról, ugyanis itt két probléma is felmerül. Az egyik, hogy a gombok nyomáspontja csapnivaló és a borítás rendkívül sérülékeny, tehát ha lehet csak újbeggyel nyomkorásszuk mert ha ezt körömmel tesszük számíthatunk arra, hogy záros határidőn belül "szétmállanak" a gombok az újjaink alatt.

Nemrég ennek a kis eszköznek a multimédiás részét ismertettem meg a nagyközönséggel. Most itt az idő, hogy a WLAN funkciót is szemügyre vegyük egy kicsit.

Először is találnunk kell egy Wlan hálozatot melynek segítségével kapcsolódhatunk az internetre. Ezt az akadájt elég gyorsan és zökkenőmentesen veszi a kis masina. Gyorsan és hatékonyan megkeres minden, a közelben lévő zárt vagy szabad hálózatot és a megfelelőre rábökve már csatlakoztunk is. Ezután nincs más dolgunk mint belépni a webböngészőbe és uralmunk alá venni a világhálót, mely többé kevésbé elég élvezetes és zökkenőmentes is. Az egyszerűbb oldalak, mint például a Google vagy a Gmail nem jelentenek különösebb problémát, de amikor már valami bonyolultabb és összetetteb oldalt kívánunk megetkinteni igencsak megküzd a kis készülék. Megjeleníti nem arról van szó, de a türelmünket jócskán próbára teszi. De ez oldalanként változhat, mert más bonyolultabb, dekoratívabb oldalaknál semmi probléma nem merült fel.

Történt kb másfél éve, hogy a rendkívüli alkotói vénával megáldott keresztapám előállt egy ötlettel. Csináljuk egy online képregényoldalt! Ugyanis ő hobbiból képregényeket rajzol minden férfi ember által titkon kedvelt témában, ami nem más mint a szex, nők és az erőszak. De saját bevallása szerint nem egy számítógép guru így rámbízta ezt a részét (én sem vagyok egy nagymenő számítástechnika terén, de gondoltam megpróbálkozom a dologgal még ha alapszinten is).

Tehát belevágtunk. Ő rajzolja a képregényeket én pedig szerkesztem hozzá az oldalt és csinálom a reklámot. A dolog nehézségét és pikantériáját az okozza a dolognak, hogy a népszerűsítés célja nem Magyarország (mivel itt a béka feneke alatt van a képregénykultúra), hanem külföld. Eleinte egy nagyon nagyon alap weboldalt tákoltam össze, hogy jelen legyünk valamilyen formában a világhálón. Ehhez a későbbiekben béreltem egy nem ingyenes tárhelyet, aminél a ".com" végződést választottuk. Népszerűsítettük a weboldalt folyamatosan és eközben a tartalom művészileg elért egy olyan minőséget és mennyiséget amit úgy gondoltuk, hogy kár lenne kiaknázatlanul hagyni és pénzé szeretnénk váltani a befektetett munkát.