A Google pár évvel ezelőtt Magyarországon még csak egy kimondhatatlan-vagy legalábbis furcsa-nevű mindent megmutató valami volt, amibe ha bepötyögtünk valamit, azt rögtön elénk varázsolta. Még a mai napig hallok különböző viccesebbnél viccesebb megnevezéseket: „gugli, gógle, guglé, guúgle stb...” De egyre inkább jellemző,hogy az emberek kezdenek tisztában lenni avval, hogy a dupla „oo”-s cég már enyhén szólva kinőtte magát és a világ élvonalába tartozik minden téren. Nem vagyok szakértő elemző de véleményem szerint ebben a hatalmas piaci jelenlétben az is közrejátszik, hogy a Google igyekszik az élet minden területére befúrni magát. Megoszthatjuk az általunk készített kisfilmeket a világgal, útvonalat tervezhetünk, levelezhetünk, blogolhatunk, böngészhetünk a világhálón és manapság ami a legfontosabb, telefonálhatunk is. Ezt pedig a Google Android operációs rendszer teszi nekünk lehetővé. Érdemes tehát megnéznünk, hogy honnan indult az Android hódító útjára és hol tart most a nagy menetelésben.
Támadnak a zöld robotok! Ez lehetne a világvége előtti utolsó mondatai is az emberiségnek de szerencsére nem erről van szó, sőt. Ezek a robotok kifejezetten a megnövekedett (vagy generált) igények kiszolgálására születtek, továbbá azért dolgoznak, hogy megkönnyítsék mindennapi életünket és persze, hogy megtömjék Google apuci zsebét sok-sok zöldhasúval. Dehát ha ilyen jól teszik a dolgukat akkor ki tudna haragudni rájuk. Ugyanis minden visszajelzés arról árulkodik, hogy az elégedettség a tetőfokára hág. De ne szaladjunk ennyire előre! Kezdjük az elején...
„Réges régen, egy messzi-messzi galaxisban...”
Sokan talán nem is tudják, de az Android rendszert nem a Google fejlesztette ki, hanem a Palo Alto-i Android Inc., melyet a Google megvásárolt 2005 júliusában. A vállalat több dolgozója is a Google-hez igazolt: Andy Rubin (Danger), Rich Miner (Wildfire Communications), Nick Sears (VP a T-Mobile-nál), és Chris White (WebTV). A megvétel oka a Google mobil platformra való belépési terve volt, melyhez az Android Inc. által fejlesztett mobil operációs rendszer igen jónak bizonyult.
Mostanra már az Android mögött nem csak a Google áll hanem a Open Handset Alliance nevű csoportosulás is. Az OHA jelenleg több mint 50 tagot számlál, akik természetesen mindannyian kiveszik a részüket a rendszer fejlesztéséből. Az OHA legfontosabb tagjai a következők: Google, HTC, Motorola, LG, Samsung, Sony Ericsson, Acer, ASUS, Intel, ARM, nVidia, Broadcam, Atheros, T-Mobile, Vodafone, eBay. Impozáns kis lista ugye? Ezekkel a nagyvállalatokkal a háta mögött veszi fel tehát a versenyt az Android a Windows Phone, iPhone OS és a Symbian ellenében.
Az Android rendszer a Linux monolitikus kerneljét használja, a rendszer maga így nyílt forráskódú, Apache licenc alatt lett kiadva. A fejlesztői eszköz a Google által biztosított Android SDK, mely tartalmazza az eszközöket a programok írásához, a fejlesztés közbeni tesztelés lebonyolításához emulátor is van és a jó dokumentáltságának, illetve a megannyi tutorialjának és példakódjának köszönhetően hamar bele is lehet tanulni a fejlesztésbe. Az SDK futtatása minden lényegesebb operációs rendszer alatt lehetséges (Linux, Windows, Mac OS X).
A szoftver testet ölt és fejlődik...
A szoftver szép és jó de ha nincs mobil ami életre tudná kelteni akkor egy fityinget sem ér az egész. Az első mobil amin Android futott az a HTC Dream volt, másnéven a T-Mobile G1 ami 2008 október 22-én látta meg a napvilágot. Ezután ugrásszerű növekedés vette kezdetét, hiszen a 2009-es év végére már 19 Androiddal ellátott okostelefon volt jelen a piacon. 2010-ben pedig már ennél sokkal több. Pontos számot nem tudok mondani de talán nem is lenne érdemes, mert amikor ezt a cikket olvassátok akkorra egy újabb Androidos mobil került a boltok polcaira.
Ahogy az lenni szokott az Android első verziója az 1.0-ás keresztnevet kapta. Ez a rendszer futtot a T-Mobile G1-esen is. Ma már teljesen túlhaladott ez a verzió de érdemes megnézni, hogy mit is tudott az Androidok ükapja. (Engedelmetekkel nem térnék ki az alap funkciókra, mint pl.,hogy lehet vele telefonálni meg képeket nézegetni és hasonlók.)
•Sok alkalmazást tartalmaz a rendszer, amit JAVA nyelven írtak
•Webkit alapú webböngésző, mely támogatja a HTML és xHTML szabványokat
•Lehetőség van az elektronikus levelezésünk lebonyolítására a készüléken
• Multitasking
•A rendszer lelke a Linux 2.6.25 verziója (ARM)
•TCP/IP támogatása
•FAT32 fájlrendszer támogatása
•Bluetooth 2.0
•802.11 b/g szabvány támogatása
•Az Android futtatásához minimálisan 128MB RAM és 256MB ROM kell
•Fekvő és álló mód támogatása (képernyő esetén)
•Kapacítiv kijelzők támogatása
•Támogatja a QWERTY billentyűzeteket, az 5 irányú navigációs gombot, hardveres gombokat, bekapcsoló gomb, hangerőszabályozó gombok, kamera billentyűje
•64kbps Bluetooth audio támogatása
•GPRS, EDGE, UMTS, HSDPA szabványok támogatása
•Telephony szolgáltatás a telefonáláshoz
•USSD és RIL
Ezt a verziót követte az 1.1-es Android verzió ami értelemszerűen néhány hibát orvosolt és pár fejlesztés is belekerült.
Ezek a változatok még széles körben egyáltalán nem voltak ismertek. Ezt a helyzetet a 2009. április 30-án megjelent Android 1.5 (Cupcake) változatatta meg. Még ma is találkázhatunk készülékekkel amelyek ezt a változatot futtatják. (Bár a számuk egyre csökken mivel a 2.1-e verzió már sokkal kedvezőbb tulajdonságokkal bír.)
Az 1.5 rengeteg lényegi újítást hozott:
•Lehetőség van videók felvételér (MPEG-4 és 3GP). (Az 1.5 megelőző verziókkal csak fényképezni lehetett)
•A Google YouTube és Picasa szolgáltatásaival való szorosabb integráció, aminek hatására már közvetlenül a YouTube-ra is feltölthetjük videóinkat, illetve képeinket a Picasa-ra
•Widgeteket és mappákat helyezhetünk el az asztalon, mellyel látványosabbá, és könnyeben kezelhetővé válik a rendszer
•A képernyőváltások közötti animáció is megjelenik az új verzióban
•A másolás/beillesztés immáron a böngészőből is elérhetjük.
•A böngészőben lehetőség nyílik az adott oldalon való keresésre, magunk választhatjuk meg a karakterkódolást, egységesítették a Go és a Search boxokat, illetve füles könyvjelzők/előzmények/legtöbbet látogatott oldal
•Új Linux kernel: 2.6.27
•SD kártyák esetén automatikusan ellenőrzi a kártyát és javítja a hibákat
Ezek után jött az Android 1.6 Donut, az Android 2.0 Eclair és az Android 2.1 ami már szélesebb körökben is ismert és elterjedt.
Nézzük, hogy napjainkban hogyan áll a Google mobilos OS-e ugyanis van mivel foglalkozni, mert nem vitás, hogy a kis zöld robotok teljes erővel ostromolják az Apple iPhone által meghódított területeket. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint, hogy már számos gyártó kötelezte el magát az Android OS mellett. A Boy Genius Report értesülései szerint a januártól márciusig tartó negyedév során az Egyesült Államokban már a második legnépszerűbb okostelefon platform lett az Android, méghozzá 28 százalékos piaci részesedésével az iPhone mindössze 21 százalékával szemben. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezen felmérés a Google szempontjából meglehetősen kedvező időszakban zajlott, ugyanis az Apple-nek tavaly július óta nem jelent meg új készüléke a piacon és nyílván rengeteg potenciális vásárló ül otthon rajtra készen, hogy megvásárolja a június 24-én debütáló iPhone 4-et.(Európa és Ázsia jelentős részén a kép egészen másképp fest, hiszen ezen régiókban a Symbian modellek iránti kereslet a legerősebb.)
Nézzük meg mi a helyzet a mobiltelefonoik piacán adatforgalom tekintetében az iOS-re és az Androidra koncentrálva A májusi adatforgalmi kimutatások szerint az USA-ban az összes mobiltelefonos adatforgalom 58,8 százalékát iPhoneOS alapú készülékekkel bonyolították le, mely, tiszteletre méltó, de a trend alapján folyamatosan csökkenni látszik. Az iPhone mellé kapott adatforgalmi csomagok és a gyors Safari komoly áttörést jelentett a mobil adatcsomagok térnyerésében, ám az Android OS hasonlóan kényelmes megoldásai is egyre nagyobb teret hódítanak. 2009 októbere óta egyre több Android rendszerrel ellátott okostelefon talál gazdára, amelyekkel a teljes adatforgalom 20 százalékát generálják. Az Egyesült Államokban az iPhone-al és Androiddal ellátott telefonok tulajdonosai naggyából egyenlő számban vannak, de az utóbbi készülékek tulajdonosai nincsenek különböző adatforgalmi csomagok megvásárlására kötelezve a készülékük mellé.
Sok felhasználó szemében nagy érv az Android mellet, hogy támogatja a Flash beágyazásokat is, amit az Android 2.2 Froyo biztosít. Bár felemeás a dolog, ugyanis videótesztek tanulsága szerint a weboldalakba ágyazott flash tartalmak jelentősen belassítják a böngészés sebességét (de ezt nyílván orvosolják majd a Google-nél).
Az Apple-nek ott az AppStore, az Androidnak pedig a Android Market. Magyarországon ugyan nem lehet hozzáférni a fizetős szolgáltatásokhoz de azért ingyenes is akad bőven, tehát érdemes átböngészni, hogy mit találunk benne.
Miután rábökünk a az Android Market ikonjára a készüléken elénk tárulnak a menüpontok. ami a következőkből áll: Applications, Games, Search, My Downloads. Ha az Applications-ot választjuk akkor megnézhetjük milyen témkörhöz kapcsolódó alkalmazásokat tölthetünk le (All Aplications, Communication, Entertainment, Finance, Lifestyle, Multimedia stb..). Ha kiválasztunk egy programot megtudhatjuk , hogy hányan töltötték le, hány szavazatból állt össze a jelenlegi értékelés és láthatjuk a program leírását is ahol az AppStore-al ellentétben nem láthatunk screenshotot magáról a programról ami elég kellemetlen véleményem szerint. Továbbá különböző információkat láthatunk a fejlesztőkről, és ha netán még kapcsolatba is szeretnénk lépni velük akkor az e-mail címükre kattintva már írhatjuk is az üzenetet. Abban az esetben ha a programot kártékonynak ítéljük meg akkor van lehetőségünk ezt jelezni az Android Market karbantartói számára. Ha fel szeretnénk telepíteni egy alkalmazást akkor elég rábökni az „install” gombra és magától letöltödik és feltelepül (Hmm de ismerős ez valahonnan...vajon honnan? A megfejtéseket kommentben várjuk).
A leg alapvetőbb különbség a Google és az Apple rendszere között az az, hogy itt maguk a felhasználók határozzák meg, hogy mi kerüljön fel a Market-be (némi „cenzúrázással” természetesen), ellentétben az AppStore-al, ahol az Apple szabja meg teljes egészében, hogy mit akar eladni.
Az Android Market jóval rugalmasabb az anyagiakat illetően: Abban az esetben ha 24 órán belül töröljük a programot, visszakérhetjük a pénzünket, ha pedig a rendszer olyan programot töröl, amit mi korábban megvásároltunk, automatikusan visszakapjuk az árát.
Most verhetik az Android fanok a mellüket, hogy „ haha mingyáá leverjük a k***ög epült!”. De nem árt szem előtt tartani azt a tényt, hogy a Google-nek egy egész sereg készüléket csatasorba állítani az Apple egyetlen modellje ellen és még így sem egyértelmű a párharc. De következő is igaz amit Horváth Balázs, a nonstopMOBIL.hu főszerkesztője mondott nekünk egy korábbi interjúban: „Nincs háború, ezt csak a kedves kollégák szeretnék így beállítani. Egészséges, természetes verseny van, mind minden piaci szegmensben. És ennek tényleg csak mi, végfelhasználók örülhetünk.”
A cikk forrása az általam terelgetett mobilitás.web4.hu
