Az analóg jelenti a "valóságot", azaz a végtelen érték-szinttel rendelkező jelfolyamot. A digitalizálás során VÉGES SZÁMÚ (azaz diszkrét) érték-szintekre bontható (ezáltal számítástechnikai módszerekkel tárolható és feldolgozható) jelfolyamot kapunk (ez lesz tehát a digitális jel).

Zene-fájlok esetében (az X-, azaz a vízszintes tengelyen) 1 másodperc mondjuk 48 000 osztást jelent (azaz 48 000-szer veszünk hangmintát a zenéből - az analóg jelfolyamból - 1 másodperc alatt; ezt úgy jelöljük, hogy 48 kHz, avagy 48 000 Hz, azaz Hertz).

Az Y-tengelyen (ez tehát a függőleges tengely) pedig azt adjuk meg, hogy mennyi érték-szint közül VEHET fel 1 db értéket egyetlen minta (a 48 000-ből); zenék esetében az ideális érték a 16, 24 vagy akár a 32 bit (azaz 32 érték-szint közül veheti fel valamelyik értéket egyetlen minta a másodpercenkénti 48 000 mintavétel egyikének alkalmával).

Néha célszerű lehet egy nem a C:-n levő mappát felcsatolni a Windows 10 WSL2-s Linux-Backend-környezetbe (azaz a Linux-alapú mögöttes futtatókörnyezethez egy Windows-os mappát hozzáadni).

Ehhez a Bash-shell-ben (Bash-alapú terminálban) az alábbi parancsokat kell kiadni (előtte nem árt létrehozni persze a Windows-mappát, pl. D:\MásikMappa):

$ sudo mkdir /mnt/<kívánt mappanév>
$ sudo mount -t drvfs <Windows-mappa elérési útja> /mnt/<kívánt mappanév>

Forrás: SuperUser

Amikor az MS-Store-ból leszedünk egy Linux-telepítést, "Distró"-t (pl. Ubuntu 20.04 LTS-t: https://www.microsoft.com/store/productId/9N6SVWS3RX71), akkor az automatikusan a C:\Program Files\WindowsApps nevű helyen tárolódik.

Ha a "Linux-telepítést" át kell helyezni máshova, akkor ennek az a módja, hogy a Store-ból való letöltés után NE kattintsunk a Start menüben levő distro parancsikonjára, hanem tallózzuk ki a következő (rejtett, védett) mappát (Ubuntu 20.04 esetén):

C:\Program Files\WindowsApps\CanonicalGroupLimited.Ubuntu20.04onWindows_2004.2021.222.0_x64__79rhkp1fndgsc\

Egy olyan mappa a nyerő, ahol van "<*>.exe"- és egy "<*>.tar.gz"-fájl. Meglelésük esetén ezen 2 fájlt át kell másolni (nem kell áthelyezni) oda, ahova akarjuk (mondjuk: D:\UbuntuLTS). És csak ezután indítsuk el az átmásolt exét. (Ekkor egy terminál-ablak nyílik, és feltelepíti a letöltött Linux-distró-t egy VHDX-fájlba. A VHDX-fájl az átmásolt exe- és gz-fájllal egy helyen fog létrejönni.)

A Docker egyfajta alkalmazás-izolációt tesz lehetővé, azaz egy alkalmazás fejlesztésénél az alkalmazás környezetét el lehet úgy szigetelni (az alkalmazásrészeket be lehet "csomagolni"), hogy ne kelljen miatta a gazdagép (host) beállításait szanaszéjjel túrni, hogy az alkalmazás működhessen. Ráadásul ha a fejlesztés egy másik gépen folytatódik, akkor a Docker-fájlt (ami tartalmazza az alkalmazást és környezetét) kell csak áthurcolni a másik gépre, és az ott is működőképes lesz.

További (magyar nyelvű) infó itt: https://youtu.be/HL1REXHJ3-k?t=1065

Alapértelmezésben a Docker a Docker-image-eket (elvileg) a C:\ProgramFiles Docker nevű almappájában tárolja valahol, egy VHDX-fájlban, és az alábbi parancsokkal lehet rábírni, hogy áttegye mondjuk a D: meghajtóra.

Az áthelyezés módja (ezeket kell egymás után beírni valami tetszőleges Windows-terminálba, úgymint PowerShell vagy a Microsoft-Store-ból letölthető Windows Terminal stb.):