Egy barátom gépét kaptam feladatul bővíteni, szűk keretből. Szerintem sokan látják, mi történik mostanában a RAM-piacon: egyre többen próbálnak még utoljára egy kis életet lehelni a régi DDR3-as platformokba 2×8 GB-os kitek segítségével. Ezt a szegmenst is elérte az „aranyláz”.

Ennek kapcsán az elmúlt napokban több tipikus jelenséggel is találkoztam a használt hardverpiacon – a terméket az orrom elől viszik el, ghostolás, a megbeszélt találkozón nem jelenik meg az eladó stb.
Ezek közül most azzal foglalkoznék, hogy sokan a „piaci árat” a jelenleg aktív hirdetésekből próbálják meghatározni. Régen én is így csináltam, de idővel rájöttem, hogy ez egy klasszikus kognitív torzítás.

A második világháborúban amerikai matematikusokat bíztak meg azzal, hogy segítsenek eldönteni, hova érdemes extra páncélt rakni a repülőgépeken. A visszatérő gépeken megfigyelték, hol vannak a találatok, és elsőre logikusnak tűnt, hogy ezeket a részeket kell megerősíteni.
Egy bizonyos Abraham Wald viszont rámutatott, hogy ez hibás következtetés. A visszatérő gépek pont azok, amelyek túlélték a találatokat. A kritikus pontok valójában ott vannak, ahol nincs nyom – azok a gépek, amelyeket ezeken a kritikus pontokon ért találat, már nem tértek vissza. Az adatok ott voltak, csak láthatatlanok maradtak. Wald tette őket láthatóvá.