A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza. A Rákóczi szabadságharc leverése után ezt a várat is lerombolták.
csobanc

GPS: 46.871357 17.503439

Megközelítés: Gyulakeszi vagy Diszel felől, a zöld turistajelzést követve.
A Országos Kéktúra útvonal a hegy keleti oldalán halad el. A hegytető megközelítése onnan csak gyakorlott túrázóknak ajánlott.

A bazalthegy szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra. A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható.
Túra a hegytetőre: A hegy megközelíthető Gyulakeszi irányából, a zöld jelzésen. Parkolni a még sík területen lehet. Innen eleinte aszfaltozott majd kissé vízmosásos földút és kavicsos út vezet fel a tetőre. (bringával is fel lehet menni)
A várról az első említést egy 1702-es oklevél teszi, de építése már az 1250-es évek környékén elkezdődhetett. A vár a Rátóti Gyulaffy család tulajdona a 17. század második feléig, építtetői eredetileg diszeli nemesek. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. A várat egyik török ostrom sem tudta bevenni.

A tanúhegyek egy korábbi lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják. Ezek a hegyek nem láncolatok, hanem egymagukban álló és egy sajátos rétegződést megőrző úgynevezett szigethegyek, amelyek kiemelkedtek az egykori Pannon-beltengerből.

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1-1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m.
badacsony

GPS: 46.801149 17.492491

Megközelítés: … … …

Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. A hegyről a déli fekvő levő Fonyódra illetve Fonyód-Alsóbélatelepre látunk rá. Badacsony – a Balaton északi partján találjuk a Balaton-part legtermetesebb vulkánját, a koporsó alakú Badacsonyt.
A “koporsó-hegy” lankás oldalait megkövesedett lávaoszlopok, szőlőkertek, valamint régi pincesorok díszítik.
A földtani, zoológiai, botanikai, tájképi és kultúrtörténeti értékekben rendkívül gazdag badacsonyi vidéket tájvédelmi körzetté nyilvánították. A Badacsonyi Tájvédelmi Körzet nevezetességei az úgynevezett vulkanikus “tanúhegyek”: a Csobánc, a Gulács, a Szent-György hegy, a Tóti-hegy és a Szigligeti-hegy.
A vidék már ősidők óta lakott, az időszámításunk előtti években rómaiak otthona volt. Ők telepítették az első szőlőtőkéket a hegy napsütötte lejtőire, melyek azóta is meghatározzák Badacsony tájképét, gazdálkodását, az itt élő népek életét. Láthatjuk hát, hogy a helyiek élete több ezer esztendeje összefonódik a szőlőtermesztéssel és borgazdálkodással.
A badacsonyi vidék hangulatához, ízvilágához, kultúrájához valóban elengedhetetlenül hozzátartoznak a finom borok. A dombhátakon sorakozó borospincék is arról árulkodnak, hogy a környéken nagy hagyománya van a borgazdálkodásnak. Aki már járt erre, nem is csodálkozik, hiszen a környék kiváló klímája, páradús levegője ideális a szőlőtermesztésre. Azt talán kevesebben tudják, hogy a badacsonyi borok jellegzetes, friss, zamatgazdag gyümölcsíze a hosszú és meleg ősznek, azaz a “vénasszonyok nyarának” is köszönhető.

Az egyik legszebb túra a Keszthelyi-hegységben. A magas szintkülönbségek és a földutak miatt számítsunk arra, hogy néhol tolni is kell a bringát… A “Balatoni Bringakörút”-ról az alsógyenesi strandnál észak felé kell fordulni, a körforgalomnál pedig a Faludi utcán egészen a falu határáig, ahonnan jól járható földút (esőbeállóval) vezet az erdészeti aszfaltútra.

A következő rész kissé meredek ugyan, de a táj mindenkit kárpótolni fog. Kisebb emelkedők és lejtők váltják egymást a Büdöskúti pihenőig. A Büdöskúti Erdészház az út jobb oldalán bújik meg. Tovább haladva elérkezünk a Keszthelyi-hegység központi részéhez, melyen szinte mindegyik turistaút végighalad. Ez a büdöskúti pihenőhely, ahol 2014-ben új esőbeálló épült. Innen kellemes lejtő következik, árnyas erdőben, egészen a 2014-ben felújított Bélapi pihenőhelyig. Ha jó kondiban vagyunk, ajánlható még a Garga-hegyi (Bél Mátyás) kilátó megmászása. Az út innen egészen a balatongyöröki körforgalomig vezet.