hello december.:)

Hello december.:)
Még mindig lézengek a nagyvilágban,de szívesebben lézengenék Londonban.
Azt hiszem,eddig a pillanatig tudatában voltam annak,hogy mi kell a boldogsághoz.De ez megváltozott.Nem tudom.
Te mit akarsz?A fenébe is..Te mit akarsz?
az El Clásicót a Barcelona nyerte..5-0.:$:)
Tegnap.jó volt látni..és a mezszámod miatt játszottál jól.:)
Neked,pedig köszönöm,hogy meghallgattál,martini vodka.:)

Megváltoztam?Lehetséges.De az ember változik,ha a tényekkel szembesül.Talán csak egy érzésre lenne szükségem.
Talán túl sok a képmutatás.talán túl sok a mi lett volna ha.
Már vagy fél óra is eltelt,amióta követtem.a cipőjének talpnyomaiban lépketdem utána.Ő pedig csak ment..éreztem,hogy koncentrál valamire,és valamin nagyon gondolkodik.Nem is vette észre,hogy időközben el kezdett esni a hó.
A hosszú barna haján a hó szinte ragyogott,aztán egy pillanat alatt el is olvadt.
Annyira erősen figyeltem,hogy szinte már láttam a szemeiben az arcképemet.nygugalom fogott el,mikor leültünk egy padra,és átölelt.Azt hiszem nem volt szükség a szavakra,a pillanat magával ragadott minket.
És körülöttünk pedig fehér volt a táj,a hó csendben és lassan szállingózott,és megszűntünk létezni a körülöttük lévő rohanó világnak.Ahol a mindennapos problémák elfeledtetik velünk,hogy igenis vannak olyan pillanatok amik mosolyt csalnak az arcunkra.
Ahogy rám nézett a gesztenye barna szemeivel,éreztem aghhogy a nyugalom felül kerekedik a gondokon.És ha csak pár pillanatig tartott ez,akkor is megérte..megölelt.Nem az volt a fontos,hogy mi a baj..hanem a pillanat,az ölelés,ami minden hátsó szándék nélküli volt,talán..csak azért volt ekkora dolog az ölelés,mert ilyenben nem mostanában volt része.
Mi lett volna,ha ez meg is történik?:/ :)

hóesés.

Szombat.A hajnali hóesésben menni dolgozni..élmény.Este..hm..azt hiszem jó este volt.Igaz,hogy nem tudunk csocsózni,de a martinis vodkát szeretjük.Új emberek.És mit szólnál ha elindulnánk az X-faktorba?Vagy inkább igyunk még egy martinivodkát?:)
Vasárnap..hajnali kezdés a tescoban.aA fáradtság messze járt.aztán névnapozás.
Ma..este El Clásicó.Barcelona.(L)

És minden egyes lépést lehetett hallani,amit a sárga tornacipős lány megtett a hóban.A hó szállingózott.Az idei év első hóesése.A látvány magával ragadta,ahogy a gondolatok is.A télies hangulat felülkerekedett a mindennapos gondokon.Ahogy esett a hó,és a fákon már világítottak a mindenféle színben pompázó fény sorok,egyre jobban fejébe ütött a gondolat: Tél van.
Az érintések,a mozdulatok,a szavak megmaradnak.
Az érzések..azok sosem múlnak?
Amikor a lélek a törésvonalak mentén táncol,csak egy ócska gondolat is kizökkentheti a pillanatnyi elmezavarból,vagy..?Van más választás is.
Az ablakból nézve a kívülálló,a hó esik, a táj fehér,és az emberek,itt-ott megállnak és egy rövidke pillanatra magukba néznek,mert néha ez kel,hogy a dolgok visszazökkenjenek a megszokott kerékvágásba.
A cigaretta füst már olcsó kis illúzióként jelent meg a szürke hétköznapokban,mert a boldogság átvette a megszokott hétköznapokat.és ha nem megy a változás?
És a felismerés: héé..világ mi van veled?És a válasz rá..megtalálod a mindennapokban.

kedvenc.

[link]

Úgy hazudsz mintha tudnád hogy mi történt..
Az én kedvencem.

áltatás.

Valaki azt mondta nekem: "Szinti..Benned annyi gondolat rejtőzik.”
Én pedig csak értetlenül pillantottam rá,és elmosolyodtam.
Ki látja meg bennem a valódi érzéseket?
És nem azt az álarcot amit magamra terítek?
Az az igazán szép dolog,ha valaki ezt látja,és nem csak a felszínre figyel,a mosolygós optimista lányra,aki mindig mosolyog.
De ezt már előttem valaki egy mondatban megfogalmazta..
„Egy könyvben rejlő történetet csak akkor ismerhetsz meg, ha el olvasod azt.A borító magában sosem árul el semmit.."

Legjobb.[link]

pont.

Csak rohannék,de nem tudom kihez.

2010.11.24.

Szeretek vonatozni,mert akkor a gondolatok magukkal ragadnak..
EczkE jó volt ma.Végre ihattál meggysört. :)

Rózsaszín ködbe burkolózott bárányfelhők.
Repülők útjának nyoma az égen.
A Naplemente csodálatos.
Narancssárgán izzó fények vetítik rád a valóságot.
Füsttel megtelt bárok ajtaján egy-ez megtört lélek lép át.
Arca csordultig megtelt érzésekkel.
Kezében forralt bor.
A mosolyától,szeme alatt ránc.
A kéz hiánya,ami átölel.keresi szüntelen.
Minden egyes lépés,egy újabb megtett mérföldkő.
A toll ereje kudarcot vall,a papír nem mozdul.
És a gondolatok leragadnak az érzésektől körül font világban.
És akkor megannyi kérdés.
Aggódás,pedig csak az elme játszik.
Leblokkol a költőiség.
A gondolatok furcsán játszanak.
Talán kikéne írni,hogy mi a gondolat?Mi a pillanat érthetetlen mondata?Mi az érzés?
A valóság az,hogy csendben,guggolva a parton,elmélázva a gondolatokon..Csak ül és mosolyog.
Talán csak a biztos és a bizonytalan,a két út.S melyiket választod?
De te csak ülj ott csendben,elmélázva,a gondolatokkal játszva a parton.
S csodáld az élményt.S a Nap már lement az erdő fái mögött.

2010.11.23.

Csütörtök..véradás és tanulás.
Péntek..nyugodt este.
Szombat..meccs,egy gól.Táplánszentkereszt,jó volt.:) Délután Pápa-Fradi meccs..nyert a Fradi,jó volt bár hideg volt.Este Delta buli..hm..kicsit jól sikerült.:) Egy szóval..köszönöm.
Vasárnap..tanulás..és egy nyugodt este.
Tegnap..tanulás.
Ma..hajnali vonat Szombathely felé.Szóbeli angol érettségi.El sem hiszem..jee.

Csak rohannék,de nem tudom kihez..:/
Úgy érezzük,a hétfő mindig sok.
Igen.Az évszakok múlásával az érzések is elmúlnak.
A könny átfordul mosollyá,és fordítva.
A változás a természetben,változást idéz elő a lelkedben.
Az átláthatatlan füsttenger,mélységes köddé burkolózik.
A szürke égboltot a szivárvány színei festik át.
És vannak dolgok amiket nem lehet megmagyarázni.
Ha Ő pont beléd szeretett,azon sok lány közül akiket ismer,akkor szerencsés lehetsz.
Sétálj csak,a hóesésben és gondolkozz azon,hogy ki is vagy valójában.A tervek néha nem elegendők.
Sétálj csak a sárga tornacipődben,lépdelj kavicsról kavicsra,és közben.
És akkor,ott a padon miközben a füst csak szállt,a gondolataim egy pontra irányultak.És gondolkoztam.Jobbat akarok.És akkor ott,azon a padon megfogadtam.
És a kifestő könyv egy újabb lapja megtelt színekkel.
Ez a boldogság?

sárga tornacipő.

Az a bizonyos sárga tornacipő.:)

2010.11.17.

Hétfő iskola,aztán munka.
Kedd..iskola aztán Szombathely kórház..(N)
Aztán..nyugalom és megint csak nyugalom..séta,és jó kedv,köszönöm.:)
Ma..iskola,aztán kozmetikus..és a gondolatmenet.:)

[L:/dl/upc/2010-11/17/294861_moqhpjpxauxl4770_szintia.jpg](IMG:/dl/upc/2010-11/17/294861_moqhpjpxauxl4770_szintia.thumb.jpg)(/IMG)[/L]

Egy pillanat alatt rohantam bele.
És a nyár kottája közül az egyik hangot cenzúráztam a gondolataimban.
A végelfáradt képzelet,és a sebek melyekre a gyógyír már elveszett.
Pangás a sorok között.
Eszeveszett rohanás a városban.
És a város monoton hangjának hatása meggyötört arcodat kínozza.
Ócska szökött gondolat,és vágyakozás.
És a füst már szabadon száll,s a hangos ordítás: ölj nikotin.
S fények cikáznak a városban egy-egy éppen arra járó ember arcát megvilágítva.
Sorok amiket csak mi értünk.
És a közös megegyezés,aztán a változás.
A mocskos gondolatok,emlékek fájó szava és stop tábla nincsen..
Na akkor mi van?

pont.

Egyedül lenni néha kell,hogy igazán nagyot üssön a szív,ha majd valaki átölel.