Rövid válasz a VG.hu cikkére: [link]

Nos, csak hogy tisztán lássunk, mekkora ez a hatalmas oktatói béremelés. Technikumi oktatóként 15+ év tanítással kb. mennyit lehet keresni vidéken.
2020-2022 között egyáltalán nem volt semmilyen emelés nálunk!
2023 év végén kaptunk 5% emelést. Végül 2024-ben megkaptuk tulajdonképpen az előző évek elmaradt emeléseit, 30-40%-ot... Nekem mázlim volt, én 40-et kaptam. Maradjak csendben, tudom...Van aki ennél is kevesebbet keres sajnos, és vannak akik többet.
Az infláció 2020-2024 között hány százalék volt...?
Konkrétan nálunk így alakult az informatikát oktatók fizetése (hasonló életkor, tanítási évek száma, tapasztalat)
2020: nettó 295000
2021: nettó 295000
2022: nettó 295000
2023: nettó 310000
2024: nettó 436000
2024: nettó ?? 532000 még mindig nem derült ki mennyi konkrétan

Természetesen megint egy technikumos szösszenettel folytatom, de nem csak technikumra érvényes.
Miért nem elég, ha egy technikumi oktató sikeresen felkészít közép/emelt szintű közismereti, szakmai érettségire, osztv-re, versenyekre, ágazati és szakmai vizsgára? Plusz legyártja a feladatsorokat ha kell, kijavítja ingyen.
Lópikula órabérért tanít(ott...) felnőtteket és sikeresen fel is készítette őket a szakmai vizsgára 10+ éven át?
Miért kell még ezen felül bejönni az órámat megnézni x évente? De tényleg, miért? Hagyjanak már dolgozni!
Megcsináltuk a pedagógus 2 minősítést is teljesen feleslegesen, az se számított bele a bérezésbe. Ez mind csak ideg, papírmunka meg időpocsékolás.
Az ikk-s képzésekből a szakmait sose fizetik, de elvárás a 60, újabb tervek szerint 120 kredit. Konfliktuskezelés tanfolyammal a padlás tele van. Ha már nincs szakmai, akkor miért nem lehet adhd-s, autista figyelemzavaros diákok kezeléséről tartani?
Eddigi tapasztalatok alapján nem hiszem, hogy előrébb lennénk, mert ezeket olyanok tartják, akik életükben nem tanítottak iskolában. Tisztelet a néhány kivételnek, de pár kérdéssel azonnal leszűrhető.
Aki ezeket a baromságokat kitalálja, azt hányszor ellenőrzik egy évben?

Most tulajdonképpen akkor vagyok jó csinovnyik, ha minden szünetben elkobozok x darab telefont, és verem a mellkasom, hogy megint elkaptam 2-3 diákot? Vagy akkor vagyok "jó" ha úgy csinálok, mintha nem látnám, hogy van némelyik diáknál és rásandít? Azért hosszú távon fárasztó ez, főleg, ha amúgy egy normális, rendes srácot kéne felvinni ezért az igazgatóiba.
Basszus, legalább a Kréta értesítéseket megnézi, vagy osztály csoportban az aktuális üzenetet... mert sokszor baromi jó lenne ha látná az osztály ha órarend változás van, vagy friss verseny kiírás ami tegnapra volt határidős mire kiküldték központilag... vagy aznapra határidős az ezredik centrumos kérdőív.
Nyilván van a telefonhasználat ellen is rengeteg érv: öl, butít nyomorba dönt, bulling stb. de számtalan előnye is van.
Nézőpont kérdése, de mikor némelyik kolléga (kár)örömmel újságolja, hogy megint elkapott egyet, én furán érzem magam.
Azért elég groteszk, mikor lyukas órán üldögél a gyerek a folyosón, aulában, ne adj isten tényleg tanul, és akkor se használhat egy informatikai technikumban telefont. (akinek van pl. angol előrehozott érettségije, annak nincs angol óra) Ilyenkor is el kell(ene) venni... Főleg bosszantó, hogy informatikából offline semmilyen tananyag nincs gyakorlatilag.

Az alfa a vezérhím szokott lenni, erre a generációra meg mindent lehet mondani, de azt nem, hogy kiemelkedő. A helyzet évről évre egyre rosszabb, az új kilencedikes évfolyam eddig a legalja. Aki nem foglalkozik tanítással nem is tudja milyen nagy a probléma.
Adott egy osztály, 34 diákból kb. 10 tud olvasni normálisan. (Nem egy van, van ahol rosszabb... ) Mármint meg is érti mit olvasott, és képes a lényeget összefoglalni. Egy osztályban legalább 3-5 diáknak papírja van róla, hogy viselkedés zavaros, adhd-s, autista stb... Olyan szinten, hogy zavarja a többit, felszerelést szétdobálja idegből, káromkodik, izeg-mozog, mászkál stb. A másik 3 sem piskóta, csak ő a fontos, csak ő beszélhet, nem érdekli senki más. Ha más beszél akkor nyilván zörög, köhög tökmindegy, csak valamit csináljon. Korábban is voltak Tompikák, örökmozgók, de ők is jobbak voltak... lehetett őket kezelni. A régi kedvenc Tompikámban nem volt gonoszság, rosszindulat. Mozgott, sétált óra közben, de legalább egy kettest-hármast összehozott, még benne is volt annyi kitartás, hogy félévkor, év végén összeszedte magát, és megcsinálta a feladatot... Nála, náluk nem szakadt el a cérna, nem vágta idegből senkihez a tolltartót, táskát, bármit. Zavarta az órát? Igen, de lehetett kezelni.
Na a mostaniakban van rosszindulat, gonoszság, dac? , féktelen düh, indulat. Félelmetes, hogy ezeket beintegrálják a normális diákok közé. Bármi történhet...
Mi normális, jó hírú technikum vagyunk, nem a legalja, ott ennél is rosszabb a helyzet.