Mi a napirend? Az a szokás, az a rutin, ahogy napokat, a tennivalókat szervezzük.
A napirend segít abban, hogy dolgainkat intézni, szervezni tudjuk, hogy például...időben elkezdjük a munkát. Sokszor az ember a napirendet és napirend fontosságát észre sem veszi, csak akkor ,amikor felborul és késés van, rohanás, nem úgy jöttek össze a dolgok és amikor a napirendünk felborul,akkor jövünk rá, hogy milyen fontos is ez.
A gyerekeknél sincs ez másképp! Ők még nem ismerik a világ dolgait, történéseit (szerencsére), nekik az ölelés, a szeretet és a N A P I R E N D ad biztonságot, kapaszkodót.
De ezen kívül a napirend ad pihenést is!
- ???
Ha gyermekünknek nincs napirendje, és ha összevissza alakul a lefektetés időpontja, akkor a szervezet nem tud beállni a szükséges hormon termelésére, nincs meg a pihentető, az idegrendszer fejlődését szolgáló alvás. Ennek következménye a beszédfejlődésben és így egyéb fejlődésben is lemaradás. Aztán több tízezer, százezer forintért vizsgálják a gyermeket , fejlesztésre jár, pedig először egy dolgot kell megvizsgálni és rendbe tenni: a napirendet.

A 21 századi ovis első posztjára nagyon sokan reagáltatok, bevallom, nem hittem volna , hogy ilyen és ennyi reakciót vált ki. Ez azt jelenti, hogy - szerencsére -  vannak még akiket érdekel, hogy a gyermeki fejlődés legfontosabb szakaszában mi történik az oktatásban, az óvodában.
A könyvbemutatót most  elnapolom, de jönni fog az is, már csak azért is , mert a hozzászólásokban is említettétek, hogy milyen könyvekkel "kínálja" meg az Oktatási Hivatal  a gyerekeket és persze a szülőket is.

Szépen indul a nap. A reggeli nap fényében csillogó autók érkeznek az egyik kerületi magánóvoda elé. Szállnak ki a gyerekek, szülők és boldogan mennek be az óvoda kapuján. A szülő boldog, mert jó szolgáltatást kap a pénzéért. Legalábbis úgy érzi. Ez pedig elég is az ovi  a sokcsillagos gugli értékeléséhez. A gyerek is boldog...de ő ugyanilyen boldog lenne egy állami intézményben is.

Sokan gondolják azt, hogy amiért fizetsz, az jobb. Ez sokszor igaz, de nem mindig. Van kivétel: például az óvoda!
Szerintetek a magánovi a gyermekeknek szól? Á, dehogy! A szülői belső hang, a "mindent megtettem " csitítását szolgálja.
Mert szülőként az ember igyekszik mindent megtenni a gyermekéért, ennek egyik látványos megjelenési formája magánovi intézménye.
És szülőként a tényleg a legjobbat akarod adni a gyermekednek és ez rendben is van így.
De miként tudod eldönteni -akár az óvoda kapcsán , hogy mit kapsz valójában?
Minőség et vagy csak minőség érzetet?

Neked milyen elvárárosod van az óvodával szemben? Van egyáltalán?
Nekem van. És ezt a blogbejegyzést az elkeseredésem indokolja, mondom - azaz írom, hogy miért.

A média, így a közvélemény is jobbára mindig a felsőoktatást veszi "oktatásnak", az számít, a középiskolairól ritkábban esik szó, az általános iskolai oktatás helyzete csak PISA felmérés (elkeserítő) eredményeinek ismertetésekor kerül sorra, az óvodás gyermek pedig tulajdonképpen nem is léteznek az oktatási rendszerben.
Pedig az alapok ott dőlnek el, vagyis ott épülnének optimális esetben.
Olyannyira igaz ez, hogy drasztikus óvónő hiányt sok helyen közmunkásokkal oldják meg.
Úgy látszik most már ők is jók. Félreértés ne essék, nem a közmunka jellegével van baj, hanem azzal, hogy kire bízod  a gyermeked, ki fogja a fejlődését biztosítani.  Sokan elfelejtik, hogy az óvoda oktatási és nevelési intézmény. Noha szülőként mi is megteszünk mindent, de aki látott már éves óvodai programot, az tudja, hogy miről beszélek. Az óvónőképző nem arról szól, hogy 4 éven át a plüssmacikkal játszanak a leendő óvónők....bár a szeretjük azt gondolni, hogy az óvónők feladat egyszerű:  játszanak a gyerekekkel, ez azért korántsem így van. A gyermeknek is van egy fejlődési íve, ráadásul a  gyerekek - minő átok - különbözőek, tehát mindenki más közegből jött, mindenki mást hoz magával, mindenkinek mások a képességei.