Helló! Kedves olvasó, ebben a tesztben egy nem mindennapi hűtőcserének lehetsz szemtanúja! Egy HIS HD3850 IceQ3 TurboX hűtőjét fogom lecserélni, egy már-már legendásnak nevezhető Accelero S1-esre ami az Arctic-Cooling gyárából került ki.

Miért volt erre szükség? Az ég egy adta világon semmiért. Az ok mindössze annyi, hogy volt régóta egy felhasználatlan S1em, és annyi szépet és jót lehet róla olvasni külföldi és hazai tesztekben, hogy kíváncsi lettem vajon tényleg ilyen legendás-e, vajon tényleg a legdrágább hűtőkkel kel versenyre. Ára mindössze 4150Ft, és ezt megtoldottam egy brutális de mégis szintén olcsó Spire 12cm-es házhűtővel (ára 1100Ft).

A szerelés egyszerűen ment, mindössze az IceQ eltávolításán szenvedtem meg az egyik csavarral, de végül az is feladta a küzdelmet. Volt olyan elem is amit megőriztem az IceQ-ból mert az S1-é nem stimmelt volna oda, így az egész kártya hiánytalanul bordába burkolózott!

Helló mindenki!

Asszem egy olyan dologról szeretnék írni ami nem csak nekem tűnt fel... A Megasztár, és annak anyagi része. Avagy hogyan teszik birkává a 2-3milliós néző közönséget. (Ami ugyebár egy statisztikai adat és állandóan változik, és valszeg nem is túl valós azért de más adat erre vonatkozóan nincs.

Nézegettem eleje jó volt vicces volt, stb... Jókat nevettem :)!
A gondjaim leginkább akkor lettek igazolva mikor elkezdték megmutatni a szavazás állását a műsor egyes szakaszaiban. Ekkor lett nagyon érdekes a dolog. Először azt hiszem hogy akkor kezdték el mutogatni, mikor már csak 4en voltak. És megláttam a képernyőn, hogy a szavazás állása jelen pillanatban, 24% 25% 25% 26%. Na most ha egy épeszű ember végiggondolja akkor egyből szemet szúrnak az adatok. 1 héten át megy a szavazás meg a műsor egésze alatt is! Hogy alakulhat ki ilyen?! Jó hogy nem azt mondják hogy mindenkinek ugyan annyi szavazata van éppen. Kicsit feltüzelik az SMS irkáló tiniket, és rokonokat meg haveri társaságokat a nagyobb lé reményében... Ez az 1. lehúzási átverés, vagy tudom is én hogyan nevezzem, legegyszerűbb a csalás lenne. Na de ez csak a jéghegy csúcsa.

Plazma VS LCD

A cikk lényege egy kis rendrakás a plazma és az LCD körül, ugyanis azt lehet látni, hogy a technológiával abszolút nem foglalkozó emberek is leszólják egyik másik megoldást. Nem akarok szak-maszlaggal dobálózni csak minimálisan, a célom, hogy te is megértsd! Főleg a plazmát… Most kiderül jogos-e avagy sem.

Egy kis történettel kezdenék majd jöhet a működési elv leírása és azt követően a pro, kontra párbaj…

A Philips 1996-ban mutatta be első plazma televíziójának prototípusát a német CeBIT Home sajtótájékoztatóján, a következő szlogennel: „a világ első tévéje, amelyet falra akaszthat, akár egy festményt”. Az első eladásra szánt plazma paneljei 1997-ben láttak napvilágot. A plazmaképernyők működése egy korszerű technológián alapul, amelyet egyesek szerint eredetileg 1998-as, a Nagano-i Téli Olimpiai Játékokra terveztek azért, hogy a sporteseményt még nagyobb képernyőkön mutassák be. Az addig jól bevált képcsöves készülékek a méretüket és súlyukat tekintve elérték saját határukat, ezért a fejlődés a plazma-kijelzők irányába haladt, az elegáns síkképernyős televíziók formájában – a televíziózás XX. század végi forradalmát eredményezve.