[link]
A fotós ismerősöm hívta fel, hogy időpontot egyeztessen. Kértem, hogy mindenképpen említse meg, hogy transznemű vagyok. A ruhához ugyanis csizma is járt volna, de a lábam 44-es, ezért szólni akartunk, hogy azzal ne fáradjon, azt majd viszek magamnak.
Minek kell a másik orrára kötni, hogy transznemű? Én sem kötöm mindenkinek az orrára, hogy a borosta és a szőrös láb ellenére férfi vagyok. A feleségem pedig a hosszú hajával és a széles csípőjével, pedig nő. Sőt gyerekünk is van és még sem érezzük a kéztetést, hogy boldog-boldogtalannak hirdessük azt, hogy mi egy férfiből, egy nőből és egy gyerekből álló család vagyunk. Bocsanát, egy nőből, egy férfiből és egy gyerekből álló család vagyunk.
Minek kell a másik vallásos/hagyományos ünnepélését "beszennyezni"? Miért nem lehet elfogadni, hogy ez egy keresztény ünnep? Ez a képmutatás csúcsa, amikor nem vallásos, de mégis részt akar venni egy vallási ünnepen. Továbbá, miért kell ilyen erőszakosnak lenni? A nőiességénék átélésének ezeregy más módja van, ami nem keresztény szokás, de mégis ezt kellett választani.