A héten olvasgattam az interneten és belebotlottam egy cikkbe, ami az ihletet adta, hogy a témát én is boncolgassam kicsit. Szóval barát, barátság, haverok, spanok… Sokféle szinonimát lehet mondani erre a “jelenség”re, illetve szerintem nem pontosan szinonimák ezek, hiszen lehet, hogy egy barátodnak mindent elmondasz, azonban ők kevesebben vannak. Ők azok, akikkel bármikor és bármiről el tudsz beszélgetni, dacára mindennek, akár annak is, hogy te fiú ő pedig lány, hiszen a fizika kontaktus érintkezés kimerül annyiban, hogy ölelés, vagy néha napján egy puszi. Egy barát az, akinek nyugodtan a szemébe mered mondani, ha éppen oltári nagy baromságot készül csinálni, valamint barát az, aki ezen egyáltalán nem sértődik meg, hanem megfogadja a tanácsod. Ezek azok többek közt, de a felsorolás végére akár egy szép fektetett nyolcast is tehetnék, hiszen a barátság, hogy csúnyán fogalmazzak tevékenységei kiapaszthatatlanok… Szóval ezek azok, amik miatt pl: a barát és a span nem ugyan az! Hiszen míg az egyikkel szívesen megiszol egy sört és dumálgatsz a semmiről egy este, addig a másikkal bármit bármikor megtehetsz, akár az éjszaka közepén állítasz be hozzá, akár éjfélkor hívod, mert szüksége van rád, mindig ott lesz és nem fog nemet mondani. Azt mondod barát?! Én azt mondom, hogy ez tényleg az élet egyik, ha nem a legszebb csodája, hisz két teljesen különböző ember, akik a kötelező körök lefutása után már abszolút gátlástalanul, akármi jön, spontán, véletlenszerűen akármiről el tudsz beszélgetni, nem kell, minden találkozásotokkor fél órát azzal tölteni, hogy elmeséld az életed, hiszen a barátod az, aki a legjobban ismer mindenki közül.

SZEKSZÁRD, 2011. AUGUSZTUS 8. — AZONNAL KÖZÖLHETŐ —

Dömötör Gergő, a blokad.com személyes webblog szerkesztője az idei 2011-es Goldenblog verseny kiírása szerint nevezte be blogját a versenybe. Érdeklődésünkre röviden kifejtette, miért is nevezte és miért csak idén.

“Úgy gondolom, hogy 16 hónapnyi blogolás után mind én, mind pedig a kontent készen áll arra, hogy megméretesse magát ezen a rangos versenyen, tudom, hogy az enyémnél sokkal jobb blogokat is neveztek, mindezek ellenére örömmel vágok bele, és fogadom el a kihívást, hogy kiderüljön, a közönségnek mennyire tetszik amit és ahogy csinálok.”

Kérdésünkre, miért is gondolta, hogy mit jelent neki egyáltalán a részvétel elmondta, hogy a motiváció leginkább, ami mozgásban tartja.

“Úgy gondolom, hogy már a részvétellel ugrásszerűen meg fog nőni a látogatottság, ami engem is motivál, hogy még jobb, még színvonalasabb cikkeket készítsek el.”

Szűkszavú ugyan, de annál céltudatosabb, így buzdítanám én is olvasóinkat, hogy látogassanak el, nézzék meg blogját, valamint ha elnyerte tetszésüket szavazzanak. Ennyit igazán megérdemel ez a határozott és céltudatos fiatalember.

Tudom, hogy nem nagyon illik ilyet itt kérni, de ha időd engedi kérlek fusd át a blogom és ha elnyerte tetszésed akkor itt az egyéb kategóriában voksolj. Sokat jelente nekem, köszönettel:

Blokad

"Két óvodás beszélget: - Tavaty van. - Mi? - Tavaty van! - Nem éjtem! - Batynak a matykák! - Ja! Tavaty van! "

Megértük ezt is. Nagyon hideg volt a tél, nagyon sok minden történt a tél alatt, és április elejére elértünk oda, hogy végre süt a nap és reggel a felkelő nap első pár sugara kelteget. (na meg a vekker - a szerk.) Bár a tavasznak megvan a maga árnyoldala is. Vannak reggelek, amikor az ember még igényel egy vékony kabátot, amit déután, vagy sok esetben már délelőtt a háta közepére se kívánna. Viszont vannak olyan napok is, amikor már egy pulóver is elég reggel, és már azt is le lehet tenni dél körül. A fák kezdenek virágozni, egyre több madarat lát az ember, ha kimegy, márpedig kimegy, mert nem sok olyan embert ismerek, aki a jóidő beálltával bent marad a szobában.

Március közepén egyszer már elő tudtam venni a biciklimet, hétvégén lehet, hogy megint elő fogom venni, ha lesz rá lehetőségem. Kint leszek mindenképpen, mert az egyik nagyon jó barátom (Zegige-blog) a biciklit nem csak országúti gurulásra használja, és jön be Szekszárdra egy picit az egyik épített pályára és megkért, hogy menjek fotózzak prat, mert nem nagyon van képe és szeretne. Szóval az outdoor program a hétvégére mindenféleképpen garantált, legalábbis szombatra. A hétvége második fele valószínűleg tanulással fog tellni, de lehet hogy kiülök a kertbe és ott tanulok. :-)

Eljött végre. November végén beiratkoztam az autós iskolába. Ezzel egy nagy álmom fog teljesülni, ha

meglesz a jogosítványom, tudjátok az a kis pici rózsaszín kártya.

December 15-én a 2010-es év utolsó vizsganapján sikerült a kresz vizsgám, amit egy viszonylag nagy szünet követett, ugyanis nem töltöttem még be a 17. életévemet, valamint decemberben eü oktatás sincs. Január elején megcsináltam a közúti elsősegély vizsgát, és december 28án ültem először autóba. Leírhatatlan mennyire jó érzés vezetni és, hogy mennyire élvezem ezt az egészet. Tegnap megcsináltam a járműkezelés (rutin) vizsgát, tehát már csak 1, azaz egy lépés és kezemben az a kártya.

Sokan mondják, hogy valamibe belekezdeni a legnehezebb, azonban szerintem ennél a folyamatnál az utolsó lépés, a forgalmi vizsga a legnehezebb, hiszen ez nem csak rajtad múlik, hanem a közlekedő partenerek tudásán, vagy éppen nem tudásán éppen annyira.

Tegnapi vizsga után megcsináltam az első hivatalos forgalmi órám, azért írom, hogy hivatalosat, mert már a rutin órák alatt is nagyon sokat voltam kint a forgalomban. Már csak pár hét és pár km-er kérdése, és meglesz a hőn áhított kártya, és ezzel egy újabb álmom válik valóra. Amint megvan a jogosítvány írok egy összefoglalót erről az egészről, hogyan éreztem magam közben (oltári, baromira élvezem), szóval még mindig stay tuned, mert március végén, április elején nagyon szeretnék írni.

Kelt.: Február 18
Kellene egy apro kis osszegzest irjak a 16. evemrol, mert vege lett, tegnap 10:00-kor hivatalosan is 17 eves lettem. Kene irni osszefoglalot, de nem tudnam osszesuriteni egy bejegyzesbe, szoval leirom mit varok ettol az evemtol.

Kezdjuk is el. Eloszor is szeretnem a 11. osztalyt az iskolaban minnel jobb eredmennyel zarni, ezzel is a tovabbtanulasi eselyeimet, valamint a jovom es almaim megvalositasa erdekeben egy nagy lepest teve. Terveim kozt van, hogy igyekszem egy kicsit komolyabb kapcsolatot kialakitani. Komolyabbat a baratsagnal, jelolt mar megvan, talan maga a szal is. Ez a tortenet meg hozhat azonban erdekessegeket.

Haladunk elore az idoben es a celok, almok kozotti vegtelen hosszu folyoson, ahol egy ajto ismet kinyilni latszik. November vegen elkeztem a B kategorias (szemelygepkocsi – A szerk.) jogositvany megszerzesenek folyamatat, melyhez mar csak a vezetesi gyakorlatokat kell teljesitsem. Ezzel mar is tavasz van, kozeleg a nyar. Iden nyarra tenyleg kene munka, egyreszt a jogositvanyom miatt, masreszt, gyujtogetni a jovobeli celok eleresehez oly’ szukseges eszkozt a penzt.

Felkeltem, még korán volt fél nyolc körül lehetett. Apu is itthon volt még. Kérdezte kérek-e teát és kávét. Mondtam, hogy igen, és hogy hagyja csak lemegyek majd érte. Eddig nem is volt baj, lementem, megittam a teámat, a kávét csak félretettem aztán jöttem fel, visszafeküdtem. Nyolc körül kiszálltam az ágyból és elmentem a fürdőbe, aztán megint le. Mamáék is ébren voltak már, reggelizzünk. Ettünk, aztán mondom: “Felmegyek, megcsinálom az ágyam.”

Felértem, leültem az ágy szélére, kézben az iPod és átolvastam a híreket/blogokat/twittert, mire észbekaptam lassan indulhattam is, úgyhogy ami miatt végülis jöttem, azt gyorsan két perc alatt letudtam. Nem is lett szép, meg esztétikus. Sietnem kellett vele, elvette az időm a reggeli információ áradat.

Belegondoltatok már, hogy reggel felkeltek, és nem kell az újsággal szöszölni, hanem kézbe veszitek az okos telefont/okos médialejátszót és ott gyorsan még csipás szemmel átfutjátok a reggeli híreket, és rss csatornákat. Szerintem fantasztikus hová fejlődünk, fejlődnek az eszközök. Két tapicskolásból ellenőrizni tudom például a két e-mail postafiókom is, és mindez, amit leírtam elfér a zsebemben. Fantasztikus. A slusszpoén pedig, hogy utána ugyan azzal az eszközzel, akár ki is blogolhatnám mindezt, de nem teszem, mert mazochista azért nem vagyok, hogy a kis érintőn, inkább a 15,6”-os notebookon írom meg a történetet. It’s my religion

Amikor az NSA verhetetlen kódfejtő gépe találkozik egy rejtélyes algoritmussal, amelyet nem tud feltörni, az ügynökség riasztja vezető kriptográfusát, Susan Fletchert. A ragyogó eszű és gyönyörű matematikusnő olyan felfedezésre jut, ami pánikot kelt a hatalom köreiben. Az NSA-t túszul ejtették… de nem fegyverekkel vagy bombákkal, hanem egy olyan zseniálisan összetett kóddal, amely a parancs kiadásakor megbénítja az USA hírszerzését. Susan Fletcher harcba indul a titkolózás és a hazugság áradatával szemben, hogy megmentse az ügynökséget, amelyben hisz. Miután mindenfelől árulás veszi körül, már nemcsak a hazájáért küzd, hanem a puszta életéért, majd végül annak a férfinak az életéért is, akit szeret.

Elolvastam. Két hete kerestem egy könyvet hétvégén, és a kezembe akadt, elolvastam a kis összefoglalóját, és gondoltam miért ne. Nem hangzott rosszul, azonban nem olyan nagy áttörés elmaradt. A fullos nő & Csóró, de szívdobogtató pasi tipikus felállás, valamint a világ megmentése is. Ugyanis a könyv erről szól, mellesleg jó lenne egy forgatókönyvnek is. Izgalmasnak izgalmas volt, de tudni lehetett, hogy mi lesz a vége a történetnek. Könnyed szórakozás, ajánlani nem ajánlom, mert nem és kész (=, de aki vágyik az ilyesmire az mindenképp olvassa el

folyik az orrom,könnyes a szemem, a kipufogó füstje csípi a seggem,Yoshimura dobomból szívok egy picit,mennyei érzés,bebasztam egy kicsit!láncsprayből fújok a hajamra,berikes cuccomba megyek a buliba,húzom a gázt,iszom a pezsgőt,így kívánok boldog új esztendőt !

Kezdjük egy kis ízelítővel a filmből, hogy mindenki tuti megnézze. Nagyon jó, régóta az egyik legjobb film, amit láttam.

A Facebookról nem sokat hallottam az előtt. Aztán mikor bejelentették a filmet egyre többet és többet olvastam utána, és ismertem meg szépen Zuckerberg urat, és a többi infot.

A film bemutatja az ihletet, a pénzügyi megoldásokat, valamint, hogy egy kollégiumi szobából hogyan tör ki egy pár perc alatt kipattant ötlet. “A facebook” (thefacebook) első verziója 2004-ben látott napvilágot, 42 nap kódolás után.