Tök békésen lapátoltam be otthon a gulyáslevest, miközben elkezdődött a TV2 híradó, s akkor egy pillanatra a torkomon akadt a falat. December 30-a volt, a bemondó pedig a következőt olvasta be:
"Idén később érkezik az influenza-járvány a vártnál".
Vajon mikorra várták? Szilveszterre? Egy rohadt napot késett az a szemét járvány? Ez már hírérték! Vagy a hírszerkesztő pénzügyi évet nézett, ami március 31-ig tart? Vagy egy tavalyi hírt vettek elő a fiókból?
Bog
Ez most jött, copy-paste és no komment:
Tisztelt Címzett!
Az elektronikus Direkt Marketing közismerten a leghatékonyabb reklámozási módszer..
Közvetlenül elmondhatja potenciális ügyfeleinek, mivel szolgálhatja ki igényeiket.
Legyenek azok vállalkozások, magánszemélyek, a címzettek jelentos része biztosan meg
fogja látogatni az Ön által meghirdetett oldalt, s persze ennél sokkal többen fogják
megismerni a levélben bemutatott terméket, vagy szolgáltatást.
Fentiek jegyében szeretném ismertetni Önnel szolgáltatásomat:
E-mail címek adás-vétele
- Érvényes, nem elavult listák
- Akár külföldi címek is
- Rendkívül alacsony árak
- Gyors ügyintézés
- Rugalmasság
- Diszkréció
- Targetálási lehetoség (noi/ férfi nevekre szurt listák, cégek/magánszemélyek alapú
szurés. Cégek esetében: küldhet emailt info@, office@, domain@domain.hu címekre.)
Év végén mindig küldenek a sajtónak apróságokat a gyártók és a PR ügynökségek. Emlékszem, amikor első ízben kaptunk egy szeretetcsomagot a Nav N Go-tól, teljesen meg voltam hatódva, nem tudtam, hogy ez ilyen bevett szokás.
Endrénél gyűlik a pakk, egyelőre a Kingston 4 gigás SDHC-ját tudtam megkaparintani (ez nagyon jól jött, mert így már 30 percet tudok videózni a tesztekhez), de elvileg vár egy LCP-s és egy Sony Ericsson névvel fémjelzett csomag is. Az LG is minden évben küld, gondolom most is lesz, három éve még a BenQ is megajándékozott minket egy világítós tollal, de szerintem nem ezért mert gallyra a BenQ-Siemens.
Mi is adakoztunk, a legnagyobb hirdetők kaptak mobilarénás kávéscsészét, nem, nem olyat, mint ami már több olvasónknak is van, hanem ilyen pici, fémből készült, gravírozott cuccot, itt van róla egy kép:
Boldog Karácsonyt!
Korábban már írtam a témáról a saját blogomban, de sajnos nem javult a helyzet. Az ultimate mobilos kérdés továbbra is él, létezik és továbbra is legalább heti 4-5 user teszi fel ugyanazt privátban: "Milyen mobilt vegyek?". Karácsonyi írásunkkal próbálunk némi utat mutatni a káoszban, de biztos vagyok benne, hogy ez sem lesz elég.
Bele sem merek gondolni, hogy Bog vagy Bocha mennyi kérdést kaphat a témában (mondjuk a másik kedvencem a "Tudsz valami jó mobilt akciósan?" is megérne egy blogbejegyzést), szerencsére hozzám csak heti 3-4 üzenet érkezik nagyjából a fenti subjecttel. Plusz még néhány élő kérdés, de azokat könnyebben hárítom. Nos, kedves userek el kell, hogy mondjam, hogy ultimate válasz nem létezik az ultimate kérdésre. Régóta nem. A korai időkben bizony egyszerű volt erre válaszolni, mert a teljes mobilos paletta cirka 40-50 készülékből állt, manapság pedig körülbelül évi 8-900 modellt mutatnak be világszinten. A specifikációk különböznek, nem árt tehát tisztában lenni azzal, hogy mik is az elvárásaink.
Mondtam Bochának, hogy ötletes dolog, hogy az LG 8 megás mobilja kapcsán szépen leírjuk, hogy ki a fene volt Renoir, de én azt hittem, hogy humorra veszi. De nem, azt mondta, hogy az tiszteletlenség, úgyhogy lexikon-jellegű életrajzot rittyentett, most viszont következzen ugyanez - olvasmányosan is:
Pierre-Auguste Renoir (Limoges, 1841. február 25. – Cagnes, 1919. december 3.) francia impresszionista festőművész, a szépség és a női érzékiség ünneplője, azaz pinabubus.
Renoir gyerekkorában korabeli panelproli volt, de a fater annyira jó szabó volt, hogy pikk-pakk beköltöztek a Louvre mellé, mert tudták, hogy száz év múlva milyen sokat fog érni ott egy kecó, s előrelátóak voltak. A kis Renoir tányérokat festegetett, törvényellenes gyerekmunkából tartotta el a szüleit. Aztán jöttek a modern idők, s Renoirt simán leverte egy gép tányérfestésben, úgyhogy végkielégítés nélkül kirúgták, utolsó munkanapján még a falhoz vágott néhány teáskészletet, de hiába, irány a Munkaügyi Központ.
Néha - csak a magam megnyugtatására - ránézek a látogatottsági statisztikára. Tegnap éjjel különösen érdekelt, mert az 5800 cikk igen szép kattintásszámot produkált.
Erre mit látok?
Hogy múlt hétfőn rekordot döntöttünk, pedig akkor csak Gubro kollega erőltetett humorárral megírt Philips tesztje volt kint az oldalon. Mi a frász történt múlt hétfőn?
No, nem mintha baj lenne 
De ha tudnám, akkor többször csinálnánk, aztán jól lenyomnánk még a PH látogatottságát is. 
Egy ideje már gondolkodom azon, hogy nekem is kéne írnom valamit az Aréna-blogba, ha már van, de ezidáig nem volt semmi olyan, amit publikálhattam volna - részben azért, mert leginkább olyan dolgokról szeretnék írni, amikről még ide sem lenne szerencsés, de majd meglátjuk. Ellenben van most valami amiről feltétlenül muszáj: TrackMania Nations Forever.
Nem tudom, hogy hányan ismerik a játékot, valószínűleg sokan, mivel egy rendkívül igényes, ám ennek ellenére teljesen ingyenes autóversenyről van szó. Aki még nem próbálta, annak mindenképp ki kell, annyit tennék csak hozzá, hogy az ezeréves DOS-os Stunts méltó utódja, ha nem is papíron, de szellemiségében mindenképp. Mivel egy játékajánlóknak inkább a gamepod.hu-n lenne a helye, gyorsan rá is térek a lényegre: Bog kollégámmal mostanában heti rendszerességgel toljuk, leginkább neten. Természetesen nagyon impresszíven játszunk (haha), úgyhogy felhívnám játékos kedvű olvasóink figyelmét, hogy ha kedvük tartja, játszhatnak akár velünk is, mondjuk a kapcsolódó fórumtémában megbeszélt időpontokba. Még buddy-nak is fel lehet venni minket.
Fű, egyik olvasónk találta ezt a linket, amely az Aréna utolsó, PH-s idők előtti állapotát konzerválja, az összes régi teszttel.
Hát, sokat változott az oldal. Sokat változtak a tesztek is, képanyag, stílus, terjedelem szempontjából.
Arról nem is beszélve, hogy anno hetente egy, max két cikk ment ki. Most meg...
Jó olvasgatást, én keményen megmosolyogtam magam.
Bog
Régen, öt éve, amikor ezt az egészet elkezdtem (akkor még egyedül), nem sokat tökörésztem a cikkben szereplő képekkel. Fogtam (akkor még anyáméknál) a fehér íróasztalt, rádobtam a telefont, megfotóztam innen-onnan, meg a menüből is lőttem 2-3 képet, oszt jónapot. Képszerkesztő programot csak azért használtam, hogy méretezzem a fotókat, illetve hogy rátegyem a logót, ennyi.
Ehhez képest most...
Hatalmas fehér papírlappal szexizek a lakásban, általában a TV tetején köt ki, közvetlenül az ablak mellett. Készülék letörölget, sokszor tök feleslegesen, mert a szöszmösz valami egészen speciális létforma, amelyet szerintem vagy hozzácsomagolnak a dobozhoz, vagy annyira gyorsan ugrik rá a telefonra, hogy nincs esélyem, de azért úgy-ahogy megtörlöm.
Fényképezőgép manuális módba, ISO100, 2,7-es blende, 40-100 ms között expó idő, lájtos vaku ellenfényben... na, ezzel már egész jók lesznek a képek, de úgysem tudom megoldani, hogy ne legyen árnyék, úgyhogy képszerkesztő, és az egész hátteret kifestem hófehérre. Egy átlagos telefonnál ezzel elpöcsölök egy órácskát.
Kevés dolgon tudom igazán felcseszni az agyam. Az egyik a közlekedés (erről külön postot lehetne írni), a másik pedig az álszentség, illetve az, ha hülyének néznek.
Ez utóbbiról szól ez a rövid tanmese.
Adott egy viszonylag nagynak mondható mobilos oldal, ezek volnánk mi. Természetesen nem mi alkotjuk a hazai mobilos sajtót, vannak hozzánk hasonló nagyok, meg van sok kicsi. A Sony Ericsson valamitől két rajongói oldalt is elbírt, egyik az se-portal.hu, a másik pedig a seria.hu. Ezek utálják egymást, mint a szart, de ez mondjuk engem/minket sosem izgatott igazán, rövid időn belül mindkettő megkeresett azzal, hogy legyünk partnerek.
Legyünk.
Ez abból áll, hogy logócsere, meg átvesznek tőlünk híreket (forrásmegjelelöléssel), meg beszélgetünk emailben, MSN-en, kb ennyi.
Tegnap óta már csak az se-portal.hu a partnerünk.
Marhára prózai oka van ennek, utálom, ha hülyének néznek. Mióta megjelent az X1 cikkünk, azóta ezek megvadultak. Járnak át a fórumba anyázni azok az arcok, akik ott írták az ömlengést, most használtak először huzamosabb ideig WM rendszert, s feljogosítva érezték magukat, hogy beugassanak minősíthetetlen stílusban. Persze, megkapták a leosztást, a seria.hu "vezetője" pedig megírta, hogy bocs, ilyen többet nem lesz.
