Hirdetés
A ki mit tube első körében figyeltem fel a Lóci játszik formációra, zeneisége és ötletes szövege rögtön megfogott. Aztán szem elől tévesztettem a produkciót, s ez az idő pont elég volt arra, hogy nagyzenekarrá bővüljenek.
A Cseh Tamás program keretén belül tavaly áprilisban meg is érkezett a Hadd legyek arról híres nagylemez, amin bár erősen érződik a szerző, Csorba Lóránt által hallgatott zenészek hatása (Emil.Rulez!, Hiperkarma), összességében mind a szövegre, mind a hangszerelésre nagyon igényes lemez készült el, sőt szerintem hiánypótló a magyar palettán, az alternatív színtérre jellemző orrlógatós hangulat itt elmarad, az egészet az akarás, pozitív hangulat lengi át számomra.
Írni meg szeretek nagyon, meg rájöttem, hogy Magyarországon mindenki az, aminek mondja magát, így lelkes amatőrként néhanapján elkövetek egy interjút. Kicsit hozzádörgölőzök a számomra oly kedves zenei világhoz azért a fals érzésért, hogy ezáltal egy kicsit nekem is részem van benne, pedig ódehogyis.
Ez a harmadik nekifutás, sokat tanultam az előző esetekből. Már nem beszéltettem majd egy órát az interjúalanyt (fél élet volt legépelni, majd olvasmányossá varázsolni ekkora mennyiségű élőbeszedét), igyekeztem magam teljesen a háttérbe szorítani, nem az az érdekes, én mit gondolok, hanem a beszélő.
Minden véleményt/kritikát szívesen fogadok, sőt ha van valakinek ilyen aranybetűkkel kivert "hogyan legyünk értelmes interjúztatók" know-how-ja, "az újságírás bibliája", vagy akármi ilyesmi, azt szívesen fogadom, mert bár ha komolyra nem is fordul a dolog, fejlődni mindenképp szeretnék.