Mindennapi reklámjainkat ne add meg nekünk ma...se holnap.

Szeretem a hirdetéseket. Zsírégetés, izomépítés diéta és edzés nélkül. Amit egy trikós férfi felsőtest képe támaszt alá, mintegy szuggerálva, lám-lám. ha eszed a málna ketont, ilyen leszel: még Hulk Hogan is összecsinálja magát tőled.
Szeretem az életünk minden pillanatába betolakodó hirdetéseket, a rafkósan felugró ablakokat, a kereskedelmi tévécsatornák reklámokkal agyonspékelt műsorait,
amelyek váratlanul ordítanak a képembe; imádom a reklámújságokkal, szórólapokkal púposra tömött postaládát; élvezem a napjában háromszor megcsörrenő telefont, amelyből a készülék felvétele után szinte a kiborgok kérlelhetetlen gépi hangján árad a hadaró bemutatkozás, jónapotkívánokeszetamásnévagyok a dzsenerálhungariagytröszteladniakarunk headqvarter megbízásából, oldrokkernét (vagy párját, családját), egy fantasztikus .......... lehetőséget (utazás, termék, fitnesz stb.) kínálnék önöknek...
A reakcióm többféle szokott lenni: fásult, elutasító, ingerült, ironizáló; attól függ, hogy éppen a munkám mellől ugrasztottak fel, esetleg délutáni pihenőmből, vagy a budiajtóból fordultam vissza, ugyan ki a franc kereshet... Ennek megfelelően udvarias vagy ridegebb elutasítást kap tőlem a lelkes direkt marketingező; mindannyiszor udvariasan hozzáteszem, az ingerültségemben semmi személyes nincs, az kizárólag a jelenségnek szól.
Ha valami csodafogyasztó tápszer bemutatóról van szó, gyakran megadom a feleségem párizsi munkahelyének számát, lelkükre kötve, de feltétlenül hívják fel, mert az asszonyt biztosan nagyon érdekli a dolog, sőt, szerintem a munkatársait is, még az is lehet, hogy különgéppel jönnek haza az eseményre.
Legutóbb egy doktornő infrás csodakivizsgálására invitáltak; nálunk még egyedülálló, fél óra alatt fejtől-talpig végigtapogat, minden rejtett hibámat kimutatja, még talán spermaszámlálást is végez és mindez nem egészségkárosító, mint a röntgen sugárzás, nem fájdalmas, most akciósan mindössze alig húszezer forint.
Taktikát változtattam: végighallgattam a hölgyet, kérdéseket tettem fel szakmám s ihletem szerint, majd 20 perces beszélgetés után rátértem a lényegre. Elmondtam, hányféle betegségben szenvedek, amelyek miatt rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állok; például két hónapja voltam terheléses EKG ellenőrzésen, mint szívinfarktust is átvészelt delikvens; hogy 16 éve újságíróként az egészségügyre szakosodtam és az orvostudomány bizonyos területeiből némi kiegészítő tanulással akár le is doktorálhatnék. Ez után tettem fel azt a kérdést, mindezek ismeretében nem érzi úgy, esetemben irreleváns az általuk nyújtott prevenció? Úgy érezte.
Ezek után már csak egyet szeretnék: ha az összes reklámozó, azok PR szakemberei rájöjjenek: a kevesebb több volna. Néhány éve még magamtól kerestem fel egy antikvár könyvterjesztő portált, kutatva azokat a könyveket, amelyek hiányoznak még a polcomról, de újonnan már nem lehet őket beszerezni. Azóta csak rápillantok a hírlevelük e-mail fejlécére: Miklós, most egy fantasztikus ajánlat...; Miklós, most megtakaríthatja a postaköltséget...; Miklós, most féláron adjuk az Önt érdeklő könyveket...; Miklós, ezt az ajánlatunkat látnia kell - és már nyomom is a delete billentyűt.
Mikor jönnek végre rá, hogy egyre több embert irritál a tolakodó, mindenhol harsogó, tolakodó reklám? Amiknek nem csak a mennyisége, de a legtöbbször is a tartalmuk is bosszantó, bárgyú, a célközönséget hülyének néző?! Ha a reklámok szövegét szó szerint vennénk, a bankokhoz képest a Máltai Szeretetszolgálat uzsorás gyülekezet lenne, egyes szolgáltatók pedig csoda, hogy még bírják anyagilag a karitatív tevékenységüket...
Szóval igazán békén hagyhatnának már ... vajon évente hány ezer hektár erdő esik áldozatul azért, hogy a levélszekrények naponta kilószámra legyenek teletömve szórólapokkal? ehhhh....
St. Ágoston "örökzöldje", aki Descartes-ot vagy fél évezreddel megelőzve mondta ki : kételkedem, tehát vagyok, szimpatikusabb ... mert az is azt jelenti, gondolkodom, tehát vagyok; mégis más.
De, ha valaki még hisz a reklámokban, azokkal sietve közlöm: látszólagos szkepticizmusom ellenére olyan tudások birtokában vagyok már a kiegyezés óta, mint például az örök ifjúság titka, az életelixír; tudom, hogyan lehet gondolatainkból kizárni a fehér elefántot aranycsinálás közben; elengedett kormánnyal biciklizek a tengeren és borrá változtatom a vizet, percenként 3500 fekvőtámaszt nyomok és csak azért kopaszodom, hogy az emberek ne is sejtsék, feltaláltam a hajnövesztő csodaszert.
De, mivel nem vagyok irigy, viszont imádom Mátyás királyt, egy arcképével ellátott bankóért bárkivel megosztom tudásomat. Sőt, privátban számlaszámot is adok, ahova kényelmesen át lehet utalni Interneten ezt a csekély összeget; én magamra vállalom a fárasztó procedúrát, hogy az arcképért elmenjek egy közeli bankautomatához.

Még van hozzászólás! Tovább