"Az elôzô Galaktikus Birodalom fele gazdagsága ott rejtôzik valahol, hát csak megengedhetik maguknak, hogy slamposan nézzenek ki."
(Douglas Adams : Galaxis útikalauz stopposoknak)

Rájöttem végre én is! Hiszen végig, csak észre kellett volna venni, hihetetlenül sikeresek voltunk, én is, és sok ismerősöm is.

Hiszen a sikernek nem csak a fontosság a fokmérője, vagy az, ismertség.
Nézd csak, ott a SUV-os kopasznyakú; ő minimálbért keres, és állandóan rohannia kell; valahogyan ki kell fizetni annak a nagy dögnek a részleteit! Nem is ér rá mindenféle közlekedési szabályokkal szórakozni : kénytelen gyorshajtani, mert siet, és szabálytalanul parkolni. Hogy hova siet, hát persze, a fránya prosztatagondok, messze az illemhely... Szegény.
Ezzel szemben magam már akkora arc vagyok, hogy tök lazán ráérek normálisan parkolni, sőt, a sebességkorlátozást is ráérek betartani. Mit nekem a drága idő! A traffipaxok mintha nem is léteznének, hiszen nem kell gyorshajtanom. Autóból sincs szükségem nagyra, hivalkodóra, hiszen ennyire sikeresen már nem kell magamutogatni. Különben meg nem is hitelre, hanem zsebből vettem a verdát. Jó ez a szakadt 16 éves F Astra, senki nem ismer fel benne!
A haverok között persze sokan még nálam is sikeresebbek, hiszen autójuk sincs. Ennyire lazán csak az igazán nagymenők veszik az életet! Nekik amúgy egész buszflotta, és vasútvonalak állnak a rendelkezésükre, ha menni akarnak valahova - ám ők olyan jó fejek, hogy másoknak is megengedik, hogy használják. Miért is ne, hiszen hihetetlenül sikeresek (mindenki azt hiszi, hogy ez a tömegközlekedés). A magánrepülőket már el is adták, mert megunták. (MALÉV felirat volt rajtuk régen.)

Saját lakást sem tartok már fent; minek? Egyszerűbb bérelni, persze nem feltűnő környezetben, aztán úgy váltogatom a bérleményeket, ahogy más a gatyáját. Mikor milyen kedvem van. Persze az egész hely az enyém, de így kényelmesebb, senki nem gondolja, hogy mindent én fizettem.
Meg hát a cimborák is így tesznek a saját városukban, még kilógnék . Ha pedig szórakozunk, hatalmas bulit tudunk csapni, jó nagy tömeggel (a vendégek mindig azt hiszik, hogy ingyenes Kispál koncerten vannak). Persze ilyenkor a tömeghez kell öltözni, meg hát ki az a hülye, aki Gucci táskával, meg Rolexszel hívja fel magára a figyelmet.

Persze az üzlet is jól megy. Egy ideje mi finanszírozzuk a Magyarország nevű területet is, belefér, hiszen rengeteg pénzünk van. Álcából még adót is fizetünk. Ezzel a projekttel viszont vannak gondok, mert a megbízott management az utóbbi 20 évben elég trehány volt, ha így folytatják, szét kell majd csapni közöttük.
Falból bejárok dolgozni is egy céghez, bár az nem az enyém. Most otthon unatkozzak?

Ugye? Nem is gondoltátok, hogy ennyire sikeres egy adófizető állampolgár élete