Bizony, ezen a napon láttam meg a szülőszoba fényeit, és sírtam fel, akár egy élve nyúzott kiscica. Hajnali órában születtem, 3:15-kor írtak be a kórházi naplóba.
Hej, de jó, hogy csak egyszer lehet világra jönni! 
Senki sem világosított fel fogantatásom előtt a későbbi kockázatokról és mellékhatásokról. Ha szól valaki, hogy az élet 100% halálozású betegség, inkább "semmi" maradok. Ezért szoktam mondogatni, hogy "átbasztak".
Ettől függetlenül köszönöm a jó kívánságokat! Meglepően sokan köszöntenek fel. Pedig ügyesen játszom a "senkit". 
Még vagy min.60 évig! 
